A magyar vállalatok egyre összetettebb szabályozási környezetben működnek. Az ESG elvárások és az adójogi változások együttesen olyan kihívások elé állítják a cégvezetőket, amelyekre érdemes proaktívan felkészülni, lehetőleg egy tapasztalt szakértői csapat segítségével.
Mi az ESG kötelezettség, és kire vonatkozik Magyarországon?
Az ESG, vagyis a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontok mára a vállalati működés egyik legfontosabb stratégiai tényezőjévé vált. Már nem elegendő csupán profitot termelni: a befektetők, az üzleti partnerek és a szabályozók egyre inkább elvárják a mérhető fenntarthatósági teljesítményt.
Magyarországon jelenleg két párhuzamos kötelezettségi rendszer működik egymás mellett:
1. A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény)
Ez a jogszabály vállalati átvilágítási és kockázatkezelési kötelezettségeket ír elő. A jelenlegi szabályozás szerint jellemzően azok a magyarországi nagyvállalatok érintettek, amelyek:
- legalább 90 milliárd forint árbevételt érnek el,
- 500 főnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
- és főtevékenységük a kijelölt TEÁOR-ágazatok valamelyikébe tartozik.
Az ESG kötelezettség lényege, hogy a vállalatnak működő rendszert kell kialakítania a kockázatok kezelésére, ez kiterjed a saját tevékenységre és a közvetlen beszállítói körre egyaránt. Fontos átmeneti szabály: a 2024–2026-os üzleti évekre készülő ESG beszámolókat nem kell benyújtani a hatósághoz és közzétenni, de az előírásoknak maradéktalanul meg kell felelni, és a beszámolót független tanúsítóval is ellenőriztetni kell.
2. A CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéstétel (Számviteli törvény alapján)
Az EU CSRD irányelve alapján a kötelezett vállalatoknak az éves üzleti jelentés részeként ESRS standardok szerinti, auditált fenntarthatósági jelentést kell készíteniük. Az Omnibus irányelv következtében a második és harmadik hullám két évvel eltolódott: a nem tőzsdei nagyvállalatok első kötelező jelentési éve a 2027-ben induló üzleti év lesz.
A PIE (jellemzően tőzsdei) nagyvállalatok esetében a kötelezettség már a 2024-es üzleti évtől fennáll.
ESG-t megfelelés 2026-ban
Sokan még mindig alábecsülik, mennyi szervezeti munkát igényel a valódi ESG-megfelelés. Nem elég összegyűjteni néhány adatot, az információknak következetesnek, dokumentáltnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A fenntarthatósági jelentéshez kötelező bizonyosságnyújtás (assurance) elvárás is társul, ami azt jelenti, hogy a folyamatokat, az adatminőséget és a belső kontrollkörnyezetet auditálhatóvá kell tenni.
A felkészülés során, ezért célszerű külső szakértőhöz fordulni, aki nemcsak a jogszabályi kötelezettségeket ismeri, hanem azt is, hogyan kell ezeket a vállalat mindennapi működésébe beépíteni.
Adótanácsadás Budapesten: miért érdemes szakértőre bízni?
Az ESG megfelelés önmagában is összetett feladat, de a vállalatok eközben nem feledkezhetnek meg az adózási kötelezettségeikről sem. Sőt, a két terület egyre inkább összefonódik: a fenntarthatósági szempontok hatással vannak a finanszírozási feltételekre, az EU-s taxonómiai besorolásra és közvetve az adótervezésre is.
Egy nem megfelelő adózási döntés súlyos pénzügyi következményekkel járhat, és negatívan befolyásolhatja a cég megítélését is. A professzionális adótanácsadás Budapesten éppen ezért nem luxus, hanem befektetés különösen akkor, ha a tanácsadó egyúttal az ESG-megfelelésben is jártas.
Mit fed le a komplex adótanácsadás?
- Átalánydíjas adó- és jogi tanácsadás
- Áfatervezés és áfatanácsadás
- Társasági és iparűzési adó tervezése
- Adókedvezmények azonosítása (pl. K+F projekteknél)
- Tranzakciók komplex adótervezése
- Adózási átvilágítás és kockázatcsökkentés
- Transzferárazás
- Képviselet adójogi eljárásokban, adóperekben
- Környezetvédelmi termékdíj tervezése és optimalizálása
Az ESG és az adótanácsadás metszéspontja
A két terület egyre szorosabban összefügg. Az EU Taxonómia értelmezése és alkalmazása például nemcsak fenntarthatósági kérdés, hanem közvetlen hatással lehet arra, hogy egy beruházás milyen finanszírozási feltételek mellett érhető el. A fenntartható pénzügyek területén a transzparens ESG-adatok és a hiteles jelentéstétel sok esetben a forrásbevonás alapfeltétele.
Hasonlóképpen: az ESG törvény szerinti közvetlen beszállítói átvilágítás olyan szerződéses és adójogi kérdéseket is felvet, amelyeket csak komplex, multidiszciplináris megközelítéssel lehet megfelelően kezelni.