Related Articles
Két 20 lábas konténer és egy 40 lábas első pillantásra hasonló méretű raktárt kínál. A használatuk mégis más lehet: az egyik megoldás két külön bejáratú tárolótérre osztja a készletet, a másik egy hosszabb, egybefüggő helyiséget ad. A választásnál ezért az is számít, mi kerül a konténerekbe, ki használja őket, és milyen gyakran kell egy-egy árut elővenni. Napi anyagkiadásnál más elrendezés működhet, mint hónapokra félretett készletnél.
Hasonló térfogatból eltérő raktár lesz
A névleges méret nem írja le pontosan a hasznos belső teret. A 20 lábas standard konténer egyik műszaki adatlapja 33,2 köbméteres kapacitást és 5900 milliméteres belső hosszt közöl. Ugyanennek a hajóstársaságnak a 40 lábas standard konténerhez tartozó adatlapján 67,7 köbméter és 12 032 milliméter szerepel. Ezek flottapéldák; a konkrét kivitel és gyártó szerint eltérhetnek a méretek.
A példában két kisebb egység összesen 66,4 köbmétert ad, tehát a térfogata nem pontosan egyezik a nagyobbéval. A mindennapi használat szempontjából azonban jelentősebb különbség lehet a két teret elválasztó fal és a két önálló ajtó. A további összevetés a szokásos, egyik végükön rakodható szárazáru-konténerekre vonatkozik; a két végükön nyitható vagy oldalajtós kivitelek hozzáférése eltér.
Egy 40 lábas konténerben a rendelkezésre álló hossz egyben használható. Ez akkor lehet előnyös, ha az egész készletet egyetlen rendszerben kell elhelyezni, vagy a tárolt tárgyak hossza egy kisebb egységben már korlátozná az elrendezést. A két 20 lábas belső tere viszont nem vonható össze pusztán azzal, hogy egymás mellé kerülnek.
Az számít, melyik áruhoz kell újra hozzáférni
Teljes feltöltésnél könnyű a tárolótér végéig kihasználni a helyet. Ha viszont a hátul lévő dobozra rendszeresen szükség van, az előtte álló készlet akadállyá válhat. A használható raktárkapacitásba így a közlekedéshez és az áruk kivételéhez szabadon hagyott hely is beleszól. A köbméteradatból ez nem derül ki.
Szemléltető helyzetként egy vállalkozás szezonális berendezéseket és naponta fogyó csomagolóanyagot tárolna. Két konténer esetén a ritkán mozgatott berendezések külön egységbe kerülhetnének, a másikban pedig a gyakran használt anyagok maradnának. Ez ésszerű felosztás lehet, ha mindkét készlet önállóan elfér. Ha a napi fogyóanyag idővel túlnő az egyik kisebb konténeren, már kevésbé működik ez az elrendezés.
Egy nagyobb konténerben ugyanilyen készletnél a gyakran kivett anyag kerülhetne az ajtó közelébe, a ritkábban szükséges berendezés hátrébb. Ez akkor járhat kevés átpakolással, ha a tárolási sorrend a tényleges használatot követi. Ha a leghátsó tárgyat is hetente ki kell venni, a közlekedő helyét már a feltöltés előtt érdemes megtervezni.
A készlet változása is módosíthatja a döntést. Egybefüggő térben az árucsoportok közötti határ áthelyezhető, míg két külön konténer kapacitása önálló korlát marad. Az egyik egység részben üresen is állhat úgy, hogy a másikban már nincs elegendő hely az újabb árunak. Ez a térfelosztás következménye, nem a konténerek állapotának kérdése.
Két bejárat két használói csoportot is jelenthet
Két kisebb konténer előnye lehet az elkülöníthető hozzáférés. Ha külön munkacsoportok használják a szerszámokat és az eladásra szánt termékeket, a két készlet más kulccsal is zárható. Az átvételi és visszaadási rendet így az egyes tárolókhoz lehet kötni. Egyetlen nagyobb konténerben a közös bejárat mellett más módon kell megszervezni a készlethez való hozzáférést.
A több bejárat akkor hasznos, ha a munkavégzés helyéhez is kapcsolódik. Két külön épületrész mellett elhelyezett tárolónál elkerülhető lehet a közös raktárhoz vezető út egy része. Egymástól távol lévő konténereknél ugyanakkor a készletkövetés és a leltározás igényelhet több szervezést. Önmagában a darabszám egyik irányban sem garantál gyorsabb munkát.
A ClavisCont kínálatában szereplő 20 és 40 lábas konténerek összevetéséhez ezért a tárolandó árumennyiség mellett a használók körét és az áruk kivételének rendjét is célszerű meghatározni. Az egyeztetéshez sokat mondhat egy egyszerű alaprajz, amelyen az árucsoportok és a szükséges közlekedősávok is szerepelnek. Ebből látszhat, hogy az elképzelt felosztás a kiválasztott méretben működik-e.
Mindkét kisebb egységhez helyet kell hagyni
A telephelyen két konténer elhelyezése két használható bejáratot igényel. Nem elég, hogy a két acéldoboz fizikailag elfér egymás mellett: az ajtók nyitásához és az áru mozgatásához szükséges térnek is szabadon kell maradnia. Ha az egyik bejáratot rendszeresen elállja egy parkoló jármű vagy az ideiglenesen letett anyag, a külön hozzáférés előnye elvész.
A hosszabb, egybefüggő konténer más elrendezést enged. Egyetlen konténernél egy bejárathoz kell szabad rakodóteret biztosítani, a hosszabb tárolónak és a belső útvonalnak viszont egyben kell elférnie. A két megoldás összehasonlításához ezért a konténerek körvonalát és a napi anyagmozgatás területét ugyanarra a helyszínrajzra célszerű felvenni.
Két 20 lábas konténer akkor lehet megfelelő, ha a készlet valóban két önállóan használható részre osztható, és mindkét ajtó megközelíthető. Egy 40 lábas konténer az egyben tartott vagy változó arányban felosztott készlethez adhat jobb alapot. A döntést az teszi megalapozottá, ha a tervezett elrendezésben a szükséges áruk a használat során is elérhetők maradnak.
