Ajánlott tartalmak
Az önkéntes műnyilvántartásba vételre irányuló eljárás lényege szerint a szerző, vagy a szerzői jog jogosultja (a továbbiakban együttesen: Kérelmező) kérheti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó mű nyilvántartásba vételét. Az erre irányuló eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (a továbbiakban: SZTNH) végzi el a Kérelmező kérelme alapján, és az eljárás eredményeként tanúsítványnak nevezett okiratot állít ki.
Ennek mellékleteként a nyilvántartásba venni kívánt mű eredeti vagy másolati példányáról egy hivatalos műpéldányt hoz létre. A Kérelmező kérése esetén a nyilvántartásba vétel tényét, adatközlés formájában nyilvánosságra hozza, a Kérelmezőre, a mű címére, műfajára, nyilvántartásba vételi számára és időpontjára vonatkozó információk közzétételi nyilvántartásba történő bejegyzésével. Az adatközlés ugyanakkor nem érinti a művet, amely nem kerül nyilvánosságra.
Fontos tudni, hogy a tanúsítvány – és így az önkéntes műnyilvántartás rendszere – önmagában semmiféle védelmet nem ad. Az eljárás során ugyanis az SZTNH nem a jogi oltalom engedélyezését végzi el, hanem azt igazolja, hogy a Kérelmezők a műpéldányban rögzített művet a saját tulajdonukként kívánják kezelni, és ennek a ténynek az igazolását kérik. A tanúsítvány ezért csak az SZTNH által az eljárás során előállított, és sértetlen műpéldánnyal együtt használható fel a művel kapcsolatos jogok igazolásához. A vállalati szellemivagyon-gazdálkodás rendszerében ezért erre az eljárásra – egyébként valós tartalmának megfelelően – kizárólag bizonyítási eszközként érdemes tekinteni: A vállalat, mint a műpéldányban foglalt szellemi alkotásra vonatkozó vagyoni jogok jogosultja annak a rögzítését kívánja, hogy a műpéldányban található, a célnak megfelelő eszközökkel materializált szellemi alkotás, a nyilvántartásba vétel időpontjában, a műpéldányban rögzített tartalommal létezett, és arra a saját tulajdonaként tekint. A tanúsítvány és a műpéldány ezt támasztja alá.
A vállalati szellemivagyon-gazdálkodás körében ennek több szempontból is fontos szerepe lehet. Vállalati vagyon része csak létező (leltározható) eszköz lehet. Az immateriális eszközként kezelni kívánt szellemi alkotások sem képeznek az alól kivételt. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok – beleértve a vagyoni jogokat is – csak az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódóan illetik meg a szerzőt/feltalálót és a jogutódját. Így a szellemi alkotásnak beazonosíthatónak kell lennie. A szellemi alkotásnak lényeges (egyedi esztétikai, tudományos, műszaki-technikai) jellemzői alapján is azonosíthatónak, megkülönböztethetőnek kell lennie. Ezek az egyedi jellemzők teszik lehetővé a szellemi alkotás felhasználását, használatát és/vagy hasznosítását az üzleti tevékenység körben. Ugyanezek a jellemzők teszik lehetővé a védelem és a jogérvényesítés határainak kijelölését is, hiszen a szellemi alkotáshoz fűződő jog határa addig tart, amit a szellemi alkotás azonosítható tartalma kijelöl. A nyilvántartásba vétel nem bonyolítható le a műpéldány elkészítése (a szellemi alkotás azonosítható módon, egyedi jellemzőivel történő rögzítése) nélkül, ezért a vállalat a nyilvántartásba vételi eljárás során megteremti ezeket a körültekintő szellemivagyon-gazdálkodáshoz egyébként szükséges feltételeket.
A Szjt. a szerzői műnek tekinthető szellemi alkotások kapcsán rögzíti az önkéntes műnyilvántartás alkalmazásának lehetőségét. Ha áttekintjük, hogy az Szjt. milyen szellemi alkotásokat sorol a szerző művek körébe, akkor örvendetesen sok olyan szellemi alkotás van, amely nem „műalkotás”, és szerzői műként mégis a vállalati működés eredménye/része. Ezek közzé sorolhatók a számítógépes programok, az adatbázisok, az építési és a műszaki létesítmények dokumentációi, az ipari tervezőművészeti alkotások. Ezek esetén kézenfekvő a nyilvántartásba vétel alkalmazása. Mi a helyzet ugyanakkor a többi szellemi alkotással?
Ahogyan korábban aláhúztuk a nyilvántartásba vételi eljárás önmagában nem eredeztet jogi oltalmat/védelmet. A szerzői művek esetén ez egyébként sem lenne szükséges, mivel a szerzői mű a létrehozásával (az alkotó tevékenység elvégzésével) automatikusan, a törvény erejénél fogva, védelem alatt áll. A vállalati szellemivagyon-gazdálkodás során ezért az önkéntes műnyilvántartás alkalmazására a szerzői műnek nem tekinthető szellemi alkotások esetén minden esetben csak és kizárólagos jelleggel a hiteles bizonyíthatóság feltételeinek megteremtése miatt kerül sor.
Különös jelentősége ennek a védett ismeretként (más néven) know-how-ként kezelt szellemi alkotások esetén van. Mivel titokban tartott, nem nyilvános ismeretről van szó, ezért meghatározó jelentősége van annak, hogy a védett ismeret tartalma, annak adott időpontban való rendelkezésre állása bizonyítható legyen. Erre pedig kiváló eszközként szolgál a védett ismeretre vonatkozó dokumentáció önkéntes műnyilvántartásban történő regisztrációja. A közigazgatás által hitelesített műpéldány ugyanis egyértelművé teszi a védett ismert adott tartalommal, adott időpontban történő létezését, és a Kérelmező nyilatkozata alapján a tulajdonjog vélelmét. A védett ismerettel kapcsolatban, jogérvényesítési ügyekben pedig ez a lényeges szempont. Természetesen a védett ismeret tárgyát képező szellemi alkotásra nem szerzői műként tekintünk, de ennek az üzleti titokra és védett ismeretre vonatkozó 2018. évi jogi szabályozás miatt (2018. évi LIV. törvény), már nincs is különösebb jelentősége. Hiszen a védett ismert nem a szerzői jogi, hanem a védett ismeretre vonatkozó törvény alapján áll jogi védelem alatt.
Miért és mikor szükséges, illetve miért érdemes az önkéntes műnyilvántartásba vételhez is szakember igénybevétele? A műalkotások esetén nem szükséges szakember, hiszen a műalkotást egyedi esztétikai jellemzői egyértelműen azonosíthatóvá teszik. Amikor azonban fontos a műpéldány érdemi tartalma (például védett ismeretek esetén) akkor célszerű, ha a műpéldány kialakítása során olyan szakember is bekapcsolásra kerül, aki szakmai segítséget nyújt a védett ismeret érdemi tartalmának meghatározásában és rögzítésében. Jogérvényesítési vitás esetben ugyanis a műpéldány tartalma fog dönteni arról, hogy a vita tárgyát képező szellemi alkotás az érintett tartalommal igazolhatóan rendelkezésre állt, és kinek a tulajdonában volt.
Szeretne többet megtudni az önkéntes műnyilvántartásról, szakember segítsége lenne szükséges, szabadalmi ügyvivőként állunk rendelkezésére. Forduljon hozzánk bizalommal!
