Ajánlott tartalmak
Egy hazai innováció jelentheti a megoldást a minőségi terményre
A görögdinnye termesztése nem éppen felhasználóbarát tevékenység. Megfelelő tapasztalatok nélkül gyakorlatilag esély sincs arra, hogy valakinek üzleti haszna is legyen belőle: még a dinnyetermelők is csak sok-sok évnyi tapasztalat után képesek megállapítani, hogy mikor érett be a termény, és, hogy mikor szedhető le. Egy magyarországi vállalat viszont pont egy olyan találmánnyal tervez előállni, ami nem csak a dinnyetermesztés időzítésén, de még a gyümölcsök minőségén is tud majd segíteni.
Magyarországon számottevő jelenléte van a görögdinnyének. Termés mennyisége évente 150-200 ezer tonna, aminek körülbelül a felét exportálják más országokba. Hazánkban körülbelül 15 ezren élnek meg dinnyetermesztésből, egy magyar ember átlagosan pedig évi 8-10 kg görögdinnyét eszik meg. Népszerűsége ellenére a görögdinnye talán a legkényesebb és legkörülményesebb itthoni haszonnövény, több dolog miatt is:
- Számos korokozó, kártevő, és betegség fenyegeti
Számos kórokozó ronthat a dinnyék minőségén, ilyen például a palántadőlés, a dinnye fenésedése, a fehérpenészes rothadás, a lisztharmat, a peronoszpóra, vagy a fuzáriumos hervadás. Kártevők pedig lehetnek a pattanó- és cserebogarak lárvái vagy a közönséges takácsatka, amelyek főleg száraz időben tudnak kárt okozni a gyümölcsökben apró szívogatásokkal.
- Kényes a talajigénye
A dinnyének szerv- és tápanyagban gazdag, semleges pH-jú talajra van szüksége, ami könnyen melegszik, és nem rendelkezik 1-1,5% feletti mésztartalommal. Ellenkező esetekben a dinnye képtelen lesz hatékonyan felvenni a szükséges mikroelemeket. Ezen felül érzékeny még a sótartalomra is, ezért nem is termeszthető olyan talajon, ami szikes vagy túltrágyázott. Sőt, még szélvédett területre is szükség van, különben az indák összeforgatása jelentős károkat okozhat a terményben.
- Kényes a hőigénye
Melegkedvelő gyümölcs: 25 fok az ideális, de termelési szakasztól függően változhat a hőigénye. Csírázáshoz legalább 12-15 fokos talajhőmérséklet kell, de a keléshez már 30-32 fokra van szüksége.
- Kényes a vízigénye
Habár vízigénye közepesnek mondható, az utóbbi évek szeszélyesebb időjárása miatt az öntözés időzítésére és mennyiségére is nagyobb figyelmet kell fordítani.
- A görögdinnye nem utóérő gyümölcs
Talán a legnagyobb nehézség a dinnyetermesztéssel kapcsolatban az, hogy a dinnyetermelőknek nagyon pontosan kell tudniuk, hogy mikor érett a dinnye. Ha csak egy kicsit előbb, vagy kicsit később szedik le a gyümölcsöt, már nem lesz olyan értékes a termény.
A dinnyetermesztés megkönnyítésére történtek már korábban próbálkozások, ilyen például az „oltott görögdinnye”. Az oltványoknak hála rezisztensebb lehet a dinnye a korokozókkal és a hőingadozásokkal szemben, viszont érzékenyebb is lehet nitrogén túladagolásra. Ennek pedig sajnos az lehet eredménye, hogy romlik a gyümölcshús minősége és csökken a cukortartalom.
Magyarországon a Forráscentrum Kft. pályázatíró cég olyan újszerű megoldást tervez nyújtani a dinnyetermelőknek, ami egyszerű, de mégis teljesen környezetbarát módon tud majd segíteni a termelőknek akár európai szinten is. Ez lesz az úgynevezett „dinnye mintavevő modul”.
A mintavevő modullal kinyert dinnye minták alapján a találmány meg tudja majd állapítani a gyümölcs minőségét befolyásoló tényezőket: a gyümölcs szárazanyag tartalmát, az édességet meghatározó cukortartalmat, a dinnye súlyát befolyásoló víztartalmat, de még az érettség mértékét és a teljes beérés várható idejét is. Ez utóbbi különösen hasznos, hiszen a dinnye minőségének érdekében fontos, hogy pont akkor szedjék le, amikor kell: se nem előbb, se nem később.
A dinnye mintavevő modullal tehát sokkal egyszerűbben lehet majd követni a dinnyetermesztés folyamatát, illetve az azt befolyásoló tényezőket, aminek hála jóval egyszerűbb lesz majd minőségi görögdinnyét termelni.
