Visszatérnek a lovak a Sóstói-erdőbe

Környezetvédelmi okokból visszatérnek a lovas fakitermelésre a Nyíregyháza melletti, Natura 2000-es oltalom alatt álló, 370 hektáros Sóstói-erdőben.

Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. nyíregyházi erdészetének igazgatója az MTI-nek elmondta: az erdőben öt helyen, összesen 13 hektáron kezdődnek állománynevelési munkálatok, s a kivágásra kerülő rossz állapotban lévő, vagy kiszáradt, balesetveszélyessé vált fákat traktor helyett lóval vontatják majd ki a területről. A nagy rönköket egyesével húzzák ki a lovak, míg a kisebbeket, ágakat és gallyakat könnyen forduló, kétkerekű kocsikra rakva vontatják ki az igásállatokkal.

Az igazgató szerint ez a fakitermelési mód környezetkímélési szempontból előnyös, bár kétségtelenül költségesebb és lassabb. Az erdő felső talajának rétegét ugyanis a lóvontatású szállítás nem bolygatja úgy meg, mint a gépi, ráadásul zaj-és károsanyag-kibocsátás sincs.

Ez igen fontos - hangsúlyozta Tölgyfa Gábor - hiszen védeni kell az erdő téli lakóit, madarait, állatait, sőt a kora tavasszal érkezőket is, mivel a munkálatok március közepéig tartanak.

A Sóstói-erdőt télen hatalmas csapatokba összeverődve lakják a vetési varjak és a hozzájuk csapódott csókák. Süvöltő, csíz, csonttollú, nagy őrgébics, sárgafejű királyka és fenyőrigó is ugrál a lombtalan fákon. Rajtuk kívül cinegék, zöldikék, tengelicek, csil-csap fűzikék, csicsörkék, fülemülék, ószapók, szürke légykapók, poszáták, kakukkok, szajkók és baglyok fészkelő helye még az erdő.

Őz, mezei nyúl, borz és róka is jellemző lakója a területnek. Az idős fák odvaiban pedig gazdag denevérfauna él, korai-, törpe-, vízi-, szőrös karú-, fehértorkú- és szoprándenevér. S a téli vackaikba húzódó sünök, mocsári teknősök, vízisiklók, kockás siklók, tarajos és pettyes gőték, tavi és mocsári békák, illetve varangyok álmát sem akarják megzavarni gépek zajával a favágók. És persze vigyázni kell a rovarok, a hőscincér, az orrszarvúbogár, kis szarvasbogár, futrinka és az aranyos bábrabló lakóhelyére is.