Feltámadhat a kapuvári cukorgyártás

Nagy fába vágná a fejszéjét Kiss M. Vencel kapuvári gazdálkodó és a vele társuló gazdák. A magyar cukoripar leépítése után és a környék cukorrépa-termelésének elsorvasztását követően most új cukorgyárat létesítenének az e téren nagy hagyományokkal rendelkező térségben. A gazdák szerint a termőföld, a szándék és a feltételek is megvannak a megvalósításhoz.

Kiss M. Vencel a Kisalföldnek elmondta: a rendszerváltás, az uniós csatlakozás óta rohamtempóban építik le a hazai feldolgozóipart. Az egykor Európa-szerte híres élelmiszer- és feldolgozóipar feltámasztását a gazdálkodók elengedhetetlennek tartják. "A kevés megmaradt gazda sem tud érvényesülni a belföldi piacon, s az utolsó órájában vagyunk annak, hogy végre a saját lábunkra állva magunk valósítsuk meg azt a kormánytörekvést is, hogy a hazai ipar adjon munkát a dolgozni akaróknak" - mondta Kiss M. Vencel.
Első lépésként egy nagy múltú helyi ágazat, a cukorrépa-termelés feltámasztását fontolgatják a Kapuvár környéki gazdák. Az ötletet a hagyományok, a termőterület jó minősége adta.

"Felháborítónak tartjuk, hogy a száraz répaszeletet, a melaszt és sok más, a gazdálkodásban felhasznált cukoripari mellékterméket a szomszédos Ausztriából kell beszereznünk" - mondta Kiss M. Vencel.


"Szebb időkben Soprontól Komáromig, Kapuvártól Sárvárig termesztették a jó minőségű cukorrépát a gazdák, többek közt csak Kapuvár szűkebb környezetében ötszáz-hatszáz hektáron folyt a termelés" - mondta a gazdálkodó. Hozzátette, a cukorrépa termelése a környezetvédelem szempontjából sem elhanyagolható, hiszen egy hektár répa annyi szén-monoxidot köt meg, mint ugyanekkora területű, tizenöt éves nyárfaerdő. "A termőterület mellett természetesen fontos szempont a feldolgozás helye, melyet Kapuvár mellett, az egykori lengyár helyén találtunk meg" - mondta az ötletgazda.

Véleménye szerint mind az egykori üzem harmincöt hektáros területe, a Kis-Rába közelsége, mind a régi áztatók és a zsiliprendszer megléte segíti a feldolgozó megépítését. "A répa lemosásakor keletkező termőfölddel a környező hansági, 10-14 aranykoronás földek akár 30 aranykoronásra is javíthatók lennének" - jegyezte meg Kiss M. Vencel. Hangsúlyozta, a feldolgozás újraindítása több ezer családnak adna munkát a termesztéstől egészen a kereskedelemig.

" A feldolgozó létesítésének ötlete nem idegen a jelenlegi kormánytól sem, hiszen Molnár Ágnes államtitkár a napokban a rádióban kijelentette, 2014-től újratárgyalják a cukorkvótákat, ennek érdekében már napjainkban meg kell kezdeni a felkészülést" - mondta Kiss M. Vencel. Hozzátette, az államtitkár nem a régi üzemek feltámasztásában, hanem zöldmezős beruházásokban képzeli a cukoripari fejlesztéseket, melyekbe jól illeszkedne a kapuvári gazdák elképzelése.

Így tették tönkre, ami működött. A Kapuvárral szinte szomszédos Petőházán már az 1870-es években megépítették a környék termelését feldolgozni hivatott cukorgyárat. Az 1989-es rendszerváltást követően a - hírek szerint évente harminchárommilliárdos nyereséggel dolgozó - gyárat először privatizálták. 2007. november végén az akkori tulajdonos, a Magyar Cukor Zrt. bejelentette a petőházi cukorgyár bezárását. Ezt követően 2009 nyarára a berendezéseket leszerelték és elszállították, jelenleg az épületeket bontják.