Magyar-orosz együttműködés a fémhab gyártásában

Az úgynevezett fémhabok ipari alkalmazásában érdekelt orosz Nexis cég akusztikai elemként kívánja hasznosítani a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci intézetében kifejlesztett új típusú fémhabot, a jövőbeni együttműködésben pedig környezetbarát anyagok fejlesztése szerepel, köztük speciális jégoldó, az utak jégmentesítésére használható nanotechnológia anyagok - hangzott el egy miskolci sajtótájékoztatón, csütörtökön.

Folytatódik az együttműködés a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci intézete és az orosz Nexis cég között, az intézet első oroszországi ipari kutatásfejlesztési szerződését - amely egy új típusú fémhab vizsgálatára irányult - sikeresen befejezte - mondta Bacsán Norbert, az intézet igazgatója. Andrej Poljakov, a Nexis vezetője úgyszintén elégedetten nyilatkozott az együttműködésről, fogalmazása szerint ezért újabb megbízásról tárgyalt a miskolci intézettel.

A Bay Zoltán Kutatóintézet európai és amerikai kapcsolatai mellett fontosnak tartja, hogy oroszországi megbízatással is rendelkezzen, az orosz ipar és piac nagy lehetőségeket rejt a kutatás-fejlesztés területén - mondta Bacsán Norbert. Megemlítette azt is, hogy az orosz gazdaságnak versenyképességéhez modern technológiákra van szüksége, amiket külföldről kíván beszerezni, illetve közös vagy saját fejlesztésekben realizálni, a miskolci intézet pedig ehhez partner.

A miskolci intézetben már több éve végeznek fémhab fejlesztéseket, 2006 óta pedig nanotechnológiai irányú kutatások is folytatnak, az orosz ipar a kutatás-fejlesztés területén jelentős megrendelőnek tekinthető számunkra - tette hozzá Babcsán Norbert, aki a fémhabgyártás terén nemzetközileg is elismert kutató. Megjegyezte azt is: nem kizárt ezen speciális anyagok miskolci gyártása sem.

A miskolci intézet egyébként első oroszországi ipari kutatásfejlesztési szerződését múlt év októberében kötötte meg a Nexis céggel.

Az MTI tavaly októberben adott hírt arról, hogy sikeres kísérleteket hajtott végre a svájci Villigenben a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány csoportja a Paul Scherrer Intézet stadionnyi méretű óriásmikroszkópjában: a Babcsán Norbert vezette kutatócsoport másodpercenként tízezer képet rögzített a fémhab buborékoltatása közben.

A fémhabok könnyű súlyuk miatt ideális szerkezeti alapanyagai lehetnek közlekedési eszközöknek, például autóknak, hajóknak vagy repülőgépeknek, hangelnyelő képességük segítségével pedig a környezet zajterhelése csökkenthető jelentősen. A fémhab ipari alkalmazása iránt nagy a kereslet, ezért van szükség a gyártási folyamat minél jobb megismerésére.