Nagyobb piacra vágynak a dísznövénytermesztők

Magyarországon évente egy ember virágra és dísznövényre mintegy huszonöt eurót (hat-hétezer forintot) költ. A cél az, hogy ez két-három éven belül évi tíz euróval növekedjen, hiszen a fejlett uniós országokban már megközelíti, vagy akár meg is haladja a száz eurót - mondta Treer András, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács alelnöke.

A dísznövénytermesztés Magyarországon elsődleges árukibocsátás szintjén hatvan-hetvenmilliárd forint értéket állít elő. Ez a Dísznövény Szövetség alelnöke szerint a válság miatt az utóbbi években stagnál, ami a belföldi forgalom egy helyben topogásában, illetve némi visszaesésében, továbbá a kivitel mintegy tíz-húsz százalékos visszaesésében mutatkozik meg.

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a dísznövény- és virágtermesztés magyarországi lehetőségei jók. Mind éghajlati, földrajzi, mind pedig energetikai szempontból az ország lehetőségei megfelelőek az ágazat fejlesztésére. Ez utóbbi tekintetben Treer András külön is kiemelte: a termálenergiát az eddiginél nagyobb mértékben kellene alkalmazni az üveg- és fóliaházak fűtésére tekintettel arra, hogy Magyarország geotermális adottságait tekintve a második-harmadik helyen szerepel a világranglistán.


Jelenleg Magyarországon mintegy 2.350 hektáron termelnek szabadföldön dísznövényt, a fedett terület nagysága pedig eléri a háromszáznegyven hektárt. A lehetőségek függvényében azonban ez a terület lényegesen - akár a többszörösére is - növelhető volna. Ehhez azonban szükséges lenne a versenyfeltételek javítása. A szakember példaként említette az áfa mértékét, amely jelentős hátrányt jelent a magyar termelőknek, mivel például Hollandiában hat százalék ezeknek az áruknak az általános forgalmi adója, Magyarországon pedig huszonöt százalék.

A szakemberek szorgalmazzák, hogy Magyarország is kapcsolódjon be az úgynevezett Green City programba, amely a városok zöld felületeinek növelését tűzte ki célul az unió országaiban.

Treer András tájékoztatása szerint e hónap közepén rendezik a 17. Hortus-Hungaricus nemzetközi kertészeti kiállítást Szigetszentmiklóson, ahol több mint kétszáz cég mutatkozik be. A kiállítók többsége magyar, de érkeznek a bemutatóra Szerbiából, Szlovákiából, Hollandiából, Romániából, Szlovéniából, Olaszországból, Németországból, Görögországból és Franciaországból is kiállítók.