Mester István 2011. november 21. hétfő, 12:18

Négy hónapja lettem vállalkozó,egyéni. Előtte multi cégeknél dolgoztam 20-évig. Munka nélküli sosem voltam.Az utóbbi két hónapban úgy lecsökkent a forgalma a kis boltnak amit egyedül üzemeltem alkalmazott nélkül, hogy járulékaimat nem tudom fizetni, sőt az áramszolgáltatónak is tartozok, plusz egy dohányos cégnek is.Három hete táppénzen vagyok, hogy legalább abból legyen egy kis pénzem. Arról ne is beszéljek hogy a feleségem is beadta a válópert.Az üzletet meghirdettem több helyen is, de nem sok jelentkező van. Eddig.Mennék ki külföldre dolgozni, de nem tudom hogy a N.A.V nem köp e bele? Valamint hogy vissza adhatom e a vállalkozóit, úgy hogy tartozásaim vannak? Valaki adna tanácsot hogy mit tegyek? (az öngyilkosságon kívül)Megköszönnék minden segítséget.Sürgős.

Joker 2011. október 07. péntek, 17:23

Nagyon durva dolgokat olvastam itt, úgyhogy a magam problémája szinte eltörpül ehhez képest....de nem egyedi! Én is egy ingatlanos cégnél dolgoztam, ahol ügyvezetőnek jelöltek ki, mivel én voltam az egyetlen valamire való eszes ember a bandából, a többiek csak szerencsétlen fajankók....a pozíciót nem vállaltam el, és összevesztem a tulajdonossal, hiszen ostoba nem vagyok, az ügyvezetői pozíció teljes anyagi felelősséggel jár, ha a cég veszteséges, adótartozása van, azt a saját zsebemből kell megtéríteni! Minden úgy is történt, ahogy azt előre megjósoltam. Én kiléptem, és egy kedves, félénk kollegám vállalta az ügyvezetést, de az ingatlanirodák csak veszteséget termelnek továbbra is, és jelenleg csak az APEH tartozás több millió ft.....most mindenki az ügyvezetőre mutogat, a cég tulajdonosa is, neki kell majd mindent kifizetnie, de miből, hiszen ez egy 23 éves "gyerek", aki még a szüleinél lakik! Semmi vagyona sincs, csak ha feldobja valamelyik szülő a talpát és örököl! Szegény hülye minden papírt aláírt,még az anyagi felelősségvállalásról is, csak hogy az állását mentse,ennyire naiv volt.... nekem is azt mondta a tulaj, ha nem vállalom az anyagi felelősséget, mehetek isten hírével, mire mondtam, OK AKKOR ÉN MOST KILÉPEK. Felálltam és otthagytam, de legalább adósságok nélkül! Az a szegény palimadár kollegám meg félelmében mindent aláírt, amit az orra alá dugtak, csakhogy az állása megmaradjon. Most jó nagyot szív, mert már vagy 10 millcsivel tartozik......

Katalin 2011. március 29. kedd, 18:15

15 évig voltam vállalkozó, egy zöldség-gyümölcs üzlettel, meg 8 évig párhuzamosan hitelirodám volt. Az üzletet bezártam, szokásos téma rám nyitottak, s nem volt értelme, meg energiám tovább vinni. Az igazsághoz tartozik hogy a hitelirodámból szépen megéltünk egyedül 2 kiskorú lányommal. A banki válság miatt az egyik hónapról a másikra nullára esett a jutalékom. Kész, teljesen padló. Én magamnak is sikerült ügyesen totál hitelre egy házat vásárolnom, 25 éves futamidőre. S bevételem semmi nem volt. Senkinek nem kívánom ezt a helyzetet, hitelemet - rezsimet Apukám fizetgette ahogy tudta.4-5 hónapig úgy éltünk hogy a hűtőben max vaj volt. Lányokat nagyanyjukhoz küldtem hogy legalább egyenek. Én erős depressziós lettem. csak a lányok tartottak vissza a végtől.. S amiért ezt az egészet leírtam, na az a legszebb az egészben. Elmentem a munkaügyi hivatalba segélyért. 15 év rendes, becsületes adózás után, azt kaptam hogy ha majd hozok apeh nullást, lesz segély is. Köszönöm a magyar államnak ezt. Banki csődről nem tehetek, nem a hozzáértés hiánya miatt mentem tönkre. Utólsó 2 hónapban szószerint inkább élelmiszert vásároltam, s a nagy bűnöm hogy nem tudtam járulékot fizetni. S kérdem én egy egyedül, 2 kiskorú gyermeket nevelő anya, DÖGÖLJÜNK ÉHEN SZÓSZERINT MERT APEH TARTOZÁSOM VAN ? Milyen álam az amelyik ezt megengedi ? Ez a jogállam ? Hát gratulálok hozzá ! Mondanom se kell állást nem kaptam sehol. Utólsó pillanatban sikerült külföldön egy takaritói munkát kapnom. Ahol annyi se marad mint ha otthon egy jobban fizetett munka. De én vagyok az irigyelt mert "németországban dolgozik ". Ja s persze a falu kurvának pletykál el, mert egy nő Németországban csak az lehet. Nem baj, hogy 46 éves vagyok már, s egész életemet becsületben dolgoztam végig. Nem elég, hogy a keserűség az egész életem, de még ezt a szégyent is meg kellett, s kell élnem, s 2 éve már ennek. Senki nem tud róla hogy minden egyes nap, minden egyes éjjel síratom az életem, s azt hogy lányaim egyedül kényszerülnek otthon élni. S semmi reményem hogy hazatérhessek.. s közben az apeh szépen kamatoztatja a tartozásomat.. s követelődzik.. szerintetek ??...

László 2010. szeptember 27. hétfő, 18:47

okt. 12.-én bevonulás.. CSI.. nem az apeh miatt megyek be, hanem mert ki nem fizatett szála fejében visszatartottam némi alkatrészt(tartozás 10%-a kb.) és ezzel rögtön sikkasztó lettem.. Szóval nem kaptam meg a pénzem és ha reklamálok bűnöző leszek. Amúgy kérdeztem én fűt-fát, de senkinek semmi ötlete.. ha nincs pénzem irány a börtön. Másnak egy sztori, nekem az életem. Én bactam el, nekem is kellene rendbe hoznom. Talán egy év múlva ha szabadulok. Már nem kell családra, lakásra gondolnom, csak magamra, hisz rég nem lesz más..

CSi 2010. szeptember 27. hétfő, 14:06

http://www.apeh.hu/data/cms163685/7004_2010_iranyelv.pdf Ez az irányelv 2010. szeptember 22-én jelent meg,talán még van remény. Az a véleményem,hogy személyesen keresd meg az APEH elnökét. Különben meg kapsz a börtönben enni, inni, tanulhatsz,képezheted magad az állam. pénzén még fizetnek is érte. Hétvégén haza mehetsz....Én is ezt mondtam az APEH-nél,hogy inkább leülöm a tartozásom. Sajnos úgy lesz, ahogy Hofi megmondta kb. 20 évvel ezeleőtt.Lefejezték a kulákokat, aztán eltünt a disznó.......Majd csak feltűnik valakinek. Egy kicsit morbid amit írni fogok,de az egész az, jelentkezz börtönőrnek, elhangzott a tv-ben a Kékfényben, ez egy nyugdíjas állás........

Laszlo 2010. szeptember 27. hétfő, 10:13

Hurrááááááá! Büntetésem átváltoztatták börtönre mivel csúsztam a részlet befizetéssel.. 112.000Ft kaptam egy évet..) Kíváncsi vagyok Czuslag, stb. hányszoros életfogytiglant kap annyiért..P Ez az a rendszer ami szarik rá hogy nincs miből.. Már nem lesz, munka, nem lesz tüzelő.. igaz már család sem lesz. Azt hiszem így nem szeretnék élni.. Meghalt a remény, igaz utoljára. Azért kösz a biztatést:)

Csi 2010. szeptember 26. vasárnap, 20:35

Olvasom a hozzászólásokat, elég szomorúnak tartom azt, hogy a "kis embertől" az utolsó fillérig behajtják a tartozását a rosszul gazdálkodó önkörmányzatokat, illetve most pl. a MALÉV-et állami pénzből azonnal megsegítik. Érdekességképpen az Alkotmányban nem találtan a "törvény előtti egyenlőség" bele foglalását,esetleg ha valaki megtalálta jelezze. Szeptember 22-én megjelent az APEH elnökének egy "állásfoglalása" amely a "méltányosság" gyakorlásáról szól, csak az a gond, hogy valahogy APEH-en belül nem működik a szervezeti kommunikáció, az ügyintézők sajnos még nem alkalmazzák,lehet hogy ez is egy mézes madzag.....Amig nem lesznek normális törvények sajnos nincs esélyünk....

zselor 2010. szeptember 23. csütörtök, 21:06

Csak azt tudom monani hogy angelikának minden szava ugy igaz ahogy van,azt nem hiszik el sokszor az emberek hogy valaki tényleg segitő szándékbol probál egy kis fellendülést hozni más életébe is,ma a legnagyobb lehetősége szerintem annak van aki nyitott más dolgokra is a szokványos hétköznapi dolgokon kivül,de ez azért nehéz valakiknek mert a saját vállalkozásuk olyan szinten leköti az idelyüket hogy minden jol menjen hogy közben kimaradnak egy csomó jóbol.Angelika szeretnék veled privátban is beszélni kérlek keress a zselor@gmail.com-on.

Lilien 2010. szeptember 20. hétfő, 19:02

László, vagy rosszul mondták Neked vagy félreértetted az infót. Nem tagja nem lehesz egy társaságnak, hanem ügyvezetője !!! Simán lehet pl a feleséged az ügyvezető, te meg dolgozol tagként. Itt a tv. Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év.

Angelika 2010. szeptember 20. hétfő, 16:26

Én megismertem egy fonyódi hölgyet,aki kezembe tette a nagy lehetőséget, azóta tudom a szobámból irányítani a külföldi piacomat.Úgy van kínai ügyfelem, hogy soha nem láttam, csak azt figyelem nap mint nap az interneten, mennyi pénzt fialt nekem.Nagyon szivesen összehozlak vele,rettentően talpraesett, ért ahhoz, amit csinál.Nekem Ő irányítja ezt a vonalamat,neten konzultálunk a távolság miatt, meg én a nagyobb figyelmet a magyar cégeknek és a munkahelyteremtésnek szentelem.Az emberekkel találkozni szeretek,érzelmi szálak fűznek hozzájuk, a pénzt meg hagyom dolgozni, csak felügyelni kell.

László 2010. szeptember 20. hétfő, 15:24

Kedves Angelika! Vidéken, falun pénz és autó nélkül igen nehéz marketinges, vagy szervező munkát csinálni, mikor a 15 km-re levő kisvárosba min, félnap az utazás és busszal kétezer forint oda-vissza. Továbbá ha valakinek a vállalkozás felszámolással szűnik meg, további 5 évben nem végezhet ilyen tevékenységet,sem gazdasági társaságnak nem lehet tagja. (legalábbis nekem ezt mondták)Ezért is ugrott a biztosítós és ingatlanos munka.Szerviz vezetőként dolgoztam, így pl. cukrász munkát nem tudok elvégezni. Segédmunka sem szakmunka a környékünkön nincs. Ez vidék!

Angelika 2010. szeptember 20. hétfő, 14:16

Két dologban látom a hibát, teszem ezt úgy, hogy szerintem én vagyok a legfiatalabb a hozzászólók között. Magyar betegség állást keresni és egylábon állni, nem félretenni amikor jobban megy, és hitelhez nyúlni, amikor takarékoskodni kéne. 2 dolgon múlik egy vállalkozás sikeressége.Egy jó piackutatáson és egy jó könyvelőn. Ti valamelyiket kihagytátok a láncból, mert úgy gondoltátok, azért van a nagykönyvbe leírva, hogy teljenek a lapok! Az üzlet olyan, mint egy stabil ház építése.Jó alapanyag és jó szakember kell hozzá. Ha valamiben tehetségtelen vagy, ne szégyelj kérdezni, mielőtt hibás döntést hozol! Az ügynöki tevékenységet én se szívlelem, viszont van 1-2 olyan erős network marketinges cég, ahol a csillagos eget is le lehet keresni anélkül, hogy bárkit becsapnátok, vagy rossz éjszakátok volna egy ügyfél miatt. Én szeretem a lóti-futi állásomat,de izgalmat a passzív jövedelmek keltenek bennem.Ezekből a pénzekből lehet betankolni a hagyományos vállalkozásba, amit ha jól és szenvedéllyel vezetsz, működni is fog. Pár évre érdemes kimászni a burokból és külföldi kapcsolatokat építeni, nyelvet tanulni. Nektek "sajnos" van már családotok, itt visszahúzhat a féltő,rugalmatlan kedves, vagy a gyermek sírása, amitől majd megszakad a szívetek, és nehezen döntötök. Minden ujjatok fájni fog, akármelyiket harapjátok,de az idővel a legnehezebb versenyezni, és itt a családotok jövője a tét! Sok szerencsét, jó döntést kívánok nektek tiszta szívből!

Virag 2010. szeptember 20. hétfő, 11:20

Az én történetem adjon erőt Nektek: Több éve ellehetetlenitettek vállalkozásomban. Próbáltam érvényt szerezni jogi úton, de vastag falakba ütköztem, ezért feladtam. Elhelyezkedni csak egy hitelt kiközvetítő cégnél tudtam - mint vállalkozó -, ahol annyit kerestem, ami az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez pedig kevés volt. Egyedül kellett megoldanom mindent. Gyűltek a kifizetetlen számlák és tartozás az APEH felé,- amihez egy "jóakarom" is hozzájárult. Nem kellett sokat várnom, jöttek a "végrehajtók", akik megértőek és korrektek voltak. Segítettek, milyen kérvényt és hova nyujtsak be. Miután ezt megtettem, részletfizetést kaptam és kamatokat is elengedtek. De nem volt állásom! Érdekes, hogy az én életemben már többször előfordult,hogy az utolsó pillanatban, amikor már végképp nem látom a kiutat, mindig történt valami. Jött egy lehetőség, amit nem hagyhattam ki, mert nem volt más választásom, "a kényszer pedig nagy úr". Ez a lehetőség 2000 km-rel odébb volt. Itt hagytam mindenkit és mindent, legfőképpen a még tanuló gyermekem (20 évesen), aki pillanat alatt felnőtt a feladathoz, -a barátok oda adó segítségével-, mert a család többi tagja is hátat forditott nekem a bajban és ez fájt a legjobban. Azért mentem ki, mert egy idős rokonom bajban volt. Megbeszéltem vele én segítem őt, ő pedig engem. Közben mindezt hivatalossá is tettem, de nem tudom leírni mennyit szenvedtem, sírtam. Embertelen körülmények között éltem. A földön aludtam egy ócska matracon, mint egy kutya - egy világvárosban -. Kézzel mostam évekig, mert semmilye nem volt.. csak egy nője, -aki nem szeretetből, hanem pénzért járt hozzá - és ott tett keresztbe nekem, ahol tudott. Én meg tűrtem,mert nem volt más választásom. Naponta megaláztak és haza zavartak, de nem adtam fel. Fizetnem kellett, amit vállaltam és közben a kifizetetlen számlákat is lassan kiegyenlitettem. Más kérdés, hogy erre az egészre ráment az egészségem. Tavaly, mikor hazajöttem orvosi ellenőrzésre, tovább küldtek vizsgálatokra, (ahol ezer dolgot találtak) Ezt a helyzetet kihasználva, a nő betette a rokonomat egy kórházba, amiről engem nem értesitett. Mikor visszamentem nem találtam hetekig. Végre meglett, de egy hét múlva ismét eltűnt és nekem, -aki ápoltam-, nem mondták meg hova vitték. Ez igy ment hónapokig.. a végül még a lakásból is kilettem zárva,- a nő által,aki azt hazudta, nem élek ott -, és vissza adta a lakást, az idős rokont pedig bedugta egy otthonba, ahol csak "általa lehet elérni". Mindenem és minden elveszett, ugyanis az évek alatt nem kevés pénzt költöttem magamra és a lakásra, hogy emberi körülményeket teremtsek. Ezt követően itthon ragadtam.. Elhelyezkedni "55 felett" már nem tudtam. Munkanélküli hivatalban, - miután egy összegben befizettem a vállalkozói járulék-tartozásomat - kaptam segélyt 2 hónapig, 800 Ft/nap:) EU által támogatott tanf.ra jelentkeztem, de mivel őszinte voltam és nem titkoltam el a végzettségeimet, közölték én nem vehetek részt a "programban". Igy kerültem az Önkormányzat szociális osztályára, aholis megitéltek egy minimális összeget. Persze közben voltam állásinterjúkon, ahol zömében én voltam a "legöregebb". Mikor már ismét kilátástalannak látam a helyzetem, - az utolsó pillanatban 1 "ismerős" segitségével bejutottam egy mh-re. Nttó 70eFt-ot keresek úgy,hogy hétvégén is dolgozom. Nem panaszkodom, hisz van állásom, de csak úgy mellékesen megjegyzem "ez a pénz a rezsire sem lenne elég". Szerencsére a gyermekem közben elhelyezkedett és segít a rezsi kifizetésében, de azt nem mondom, hogy nem "éhezek". Persze ugy, hogy a gyerek ne lássa. Az Apeh tartozást ez év óta nem tudom teljes összegben fizetni, holott ha úgy fizetem, mint annak előtte már lejárt volna. Minden hónapban adtam fel valamennyit, de 64eFt/hó összeget nem tudok fizetni. Igazából én már látom az alagut végét, csak kérdés megélem-e?:)

volt biztosítós 2 2010. szeptember 20. hétfő, 10:56

M. Janival nem értek egyet, én sem vállalnék el soha többet biztosítói munkát, holott ők egyfolytában cseszegetnek, hogy menjek át hozzájuk egyéni vállalkozóként, merthogy 3,5 évig biztosítónál voltam 1 hónappal ezelőttig. Nem fogják fel, hogy nem poénból adtam vissza a vállalkozói igazolványomat. Ráadásul én is felhalmoztam egy csomó járuléktartozást, mert bruttó 5 ezer és bruttó 24 ezer forintból nehéz lenne a 40 ezer ft járulékot befizetni. Ráadásul menetközben el is váltam és egyedül nevelem a 4,5 éves gyermekemet, és eddig úgy néz ki, hogy nem fogok kapni munkanélkülit sem, mert az apeh igazolásom szerint is csak részben tettem eleget a járulékfizetési kötelezettségemnek. Vagyis haljunk éhen, mert a gyerektartás a megnövekedett lakáshiteltörlesztőre megy el teljes egészében, hogy legalább legyen hol lakjunk, mert albérletet nem tudnánk fizetni és nincs lehetőségünk a családtagokhoz sem költözni, mert a lakás ára, ha eladnánk, még a chf alapú hitelünket sem fedezné. Így megélhetésre és rezsire marad a 13700 ft családi pótlék és az önkormányzattól a havi pár ezer ft megélhetési támogatás. De legalább a kisfiam ingyen ehet az óvodában, hamár egyszer otthon nem nagyon van mit már 15-e után. Még szerencsésnek mondhatom így is magunkat, mert még csak 1 havi rezsi elmaradásom van, de az apeh már 3-szor küldött levelet, hogy 5 napon belül fizessem be a teljes tartozásomat. De könyörgöm, miből? Ebből a legdurvább, hogy a munkaügy által indított és fizetett tanfolyamokra sem vehetnek fel, emiatt a köztartozás miatt, holott az legalább átmenetileg segítség lenne, amíg nem találok munkát. Eddig 20 negatív visszajelzést kaptam cégektől, hogy nem vesznek fel dolgozni, merthogy nem tudok csak 1 műszakot vállalni a kisfiam miatt, sőt néhány helyen túlképzett vagyok. De ha letagadom a diplomámat, akkor meg az a gond, hogy mit csináltam 4 évig, mert a diákmunkákat nem írhatom be szakmai tapasztalatnak. Úgy hogy csatlakozom az előttem szólókhoz: Fel a fejjel és kitartást, mert vmiben még bízni kell!

volt biztosítós 2010. szeptember 19. vasárnap, 20:45

Én viszont azt tanácsolom M.Janival szemben, hogy el ne fogadjon biztosítós, ingatlanos, bankos állást vállalkozói igazolvánnyal. Senkinek nem ajánlom, csak annak aki pofátlanul tud, vastag bőrrel a képén családokhoz kimenni és az amúgy is nehéz anyagi körülményekben még biztosításokat rátukmálni az ügyfelekre. Én hülye voltam, 2 évig etettek az agymosós dumával, hogy sok pénzt lehet ezzel keresni, segítek az ügyfeleknek, megvalósítom álmaikat, jövőjüket. Hogyan is? Milyen jövőt? Szerintem a családok 90%-a azt sem tudja hogy 1 hónap múlva mi lesz, nem hogy 10-15 év múlva. Szóval: 2 év alatt 1 milliós APEH tartozásom van, mert a "hőn szeretett" biztosítóm mindent elvárt tőlem, hogy szerződéseket vigyek hozzá, csak éppen sem telefon, sem benzin, sem semmi költséget nem támogatott. Ja, még laptopot is kapok használatra, aláírás után meg kiderül, hogy havi 15 ezerbe kerül. Úgyhogy tisztességes, becsületes embernek nem ajánlom, hogy ilyen munkákat válasszon. Albérletben lakom feleségemmel, kislányommal. Milyen jövőt látok magam előtt? Pozitívat nem, de pozitívan állok hozzá. Nem akarok itt rinyálni, magamat sajnáltatni, (egyépként az én helyzetem még bonyolítva van egy pár dologgal), én voltam a hülye, hogy eddig ott dolgoztam, csak egy tanulságot írok azoknak, akik reménytelen helyzetben érzik magukat és talán arra gondolnak, hogy belevágnak. NE TEGYÉK! Én megszívtam, mert van bennem empátia az emberek iránt, nem azt látom bennük, hogy hány ezres biztosítást lehet belőlük kisajtolni. Életem legelcseszettebb 2 éve. Fogalmam sincs hogy mikor fogom kifizetni az 1 millát, remélem minél hamarabb, csak ahhoz munkát kell találnom. Úgyhogy László és hozzá(nk) hasonlók: fel a fejjel. Isten áldja meg a Magyart!

István az Ügynök 2010. szeptember 18. szombat, 17:32

Kedves László! Én vállaltam az ügynökösködést hasonló kálvária után, felszámolás közben, 45 évesen. Többoldalas szerződés egy vezető CÉGGEL (a nevét nem írom le, mert ők vannak nyeregben) egy közvetítő kft-n keresztül, aláírtam és beadtam a közvetítő cégnek. Néhány nap múlva a közvetítőtől átvettem az űrlapokat, a fényképes igazolást, hogy a CÉGNEK dolgozom és belevetettem magam a munkába. Négy hónapja dolgozom, de az aláírt szerződésemet még nem kaptam vissza. Amikor a pénzem után érdeklődtem, azt mondták, hogy addig, míg a CÉGGEL nincs szerződésem, nem fizethetnek. A CÉG a közvetítőre hivatkozik, neki kell rendezni a szerződésem ügyét. Már 400 eFt körüli pénzzel tartozik valaki, de ki is? A közvetítő nem, mert a CÉGGEL még nincs mindkettőnk által aláírt szerződésem. A CÉG sem, mert a közvetítő nem rendezte eddig a szerződésemet. Ha abbahagyom a munkát, a közvetítő szerint ezzel felmondom a szerződésemet és nem vagyok jogosult semmiféle jutalékra. Ha folytatom, akkor tovább növekszik a kifizetésre kerülő összeg és tovább kilincselhetek, amíg a szerződésem a CÉG és a közvetítő közötti útvesztőből előkerül, ha egyáltalán előkerül és a közvetítő időközben nem szűnik meg, mint kft. No ez a csukafogta róka esete! Most további kölcsönök és családi segedelem árán tovább dolgozgatok (tudnék többet is teljesíteni, de nem tudom, lenne-e értelme), nehogy én mondjam fel a mindmáig csak általam aláírt és nem tudom hol bolyongó szerződésemet. Hogy pénzt valaha látok-e, nem tudom. De a remény hal meg utoljára. Van ötlet, hogy mit és hogyan kellene tennem? Egyetértő köszöntésem az esetleg hasonló cipőbe beszorult minden sorstársamnak: István

M.Jani 2010. szeptember 18. szombat, 14:24

"Állás kereső hirdetésemre eddig csupán biztosítási, ingatlanos, vagy banki ügynök ajánlatokat kaptam, legyen vállalkozó kitétellel. Itt viszont én hárítok, köszönöm nem." Hmmm...Miért is nem?Van más lehetőség? Nekem az tűnt fel,hogy ezek a munkák miért is nem lenének jók,ha már más nincs? Nem bunkóskodni szándékozom,csak furcsálltam.Én is tudom,hogy ez sem tuti munkahely,és rizikó is van benne elég,de ha nincs jobb? Tudatlanságomat róják fel fiatal koromnak (20 éves vagyok),és csak érettségim van. Én 3 hónapja kezdtem el dolgozni,megkeresem a havi 80-at,még anyámmal élek,szüleim elváltak,de jó viszonyban maradtak. Anyám sem keres úgy,hogy félre tudjunk tenni,és a tartozások nálunk is egyre nőnek,de legalább nem a banknak,meg ilyesminek. Kívánom mindenkinek,aki itt írt,hogy forduljon jobbra a sorsa. Nem szoktam ilyet írni,de ezt komolyan gondolom. :)

Mókuska 2010. szeptember 17. péntek, 17:32

Kedves László! Nálunk is hasonló a helyzet, lakáshitellel súlyosbítva. Tudom, munkát szeretnél inkább, nem segélyt, de szerintem az neked jár. A cég felszámolásával egyidejúleg megszűntek az ügyvezetői jogaid, tehát nem folytatsz kereső tevékenységet. A munkaügyi központnak regisztrálnia kellene. Az lehet, hogy a járuléktartozás miatt álláskeresési járadékra nem vagy jogosult, de önkormányzati segélyre mindenképpen. (Aktív korúak rendszeres ellátása.) Na persze ennek feltétele, hogy regisztrált álláskereső légy, de a regisztrációt nem tagadhatják meg tőled. Még ha a cég a tulajdonodban is lenne, az akkor sem kereső tevékenység, a cég ügyvezetésére a felszámoló jogosult, nem te. Te maximum együttműködni vagy köteles vele. Tehát meggyőződésem, hogy a kedves bürokrata urak és hölgyek ott az íróasztal mögött tévednek. Téged regisztrálni kell és kérhetsz rendszeres segélyt az önkormányzattól. Nem mintha az a havi 29 ezer lenne a végleges megoldás, de gondolom sokat segítene. Még egy kör futást megér a dolog. Azt nyilván igazolni tudod, hogy a felszámolás megkezdődött. (Erről hivatalos értesítést is kellett kapnod.) 1991. évi XLIX törvény (Csődtörvény) 34. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. Vagyis: innentől kezdve nem vagy ügyvezető. Kutya kötelességük regisztrálni téged. Remélem legalább ezt sikerül kiharcolnod. Ne hagyd magad lerázni! Üdv. Mókuska sorstárs

Bursné Csaba Irén 2010. szeptember 17. péntek, 15:27

Kedves László! Ha megírja a végzettségét és azt, hogy milyen dolgokhoz ért,talán kitalálok magának valami munkát is.Én nyugdíjas tanár vagyok, a kifizetetlen csekkek elárasztanak.Takarítok és korrepetálok, illetve bizonyos dolgaimat eladom. El ne váljon!!! Ne adják fel.Panelban, vagy házban laknak? Ne szégyellje magát, minden felajánlott segítséget fogadjon el. Majd visszaadja, vagy továbbadja egyszer egy hasonló pillanatnyi helyzetű családnak.Szebb jövőt! Irén Veszprémből.

Angelika 2010. szeptember 16. csütörtök, 23:04

Kedves Dróczy! Ma kapott a munkatársam egy ajánlatot, 100-200 ezret mondott, de azt mondta, több százezer is lehet a szerződésmegirás ügyvédiköltsége. Szerintem vagy hülyének nézte a kollégámat, mert fiatal,és le akarta húzni, vagy nem tudta megcsinálni és inkább mondott egy elfogadhatatlanul magas árat. Debreceni ügyvédet keresünk,mert a székhelyünk ott van,a társam is,meg a könyvelőnk.Az egy korrekt,földreszállt angyal. Szét kell nézni,már az ügyvédek se mind gerincesek, a szaktudásról nem is beszélve.

nbs 2010. szeptember 16. csütörtök, 22:42

Hasonló cipőben járok én is. Ráadásul nem kapok segélyt, mivel járuléktartozás miatt számolta fel cégemet az APEH. 0 Ft-os árbevételből hogyan fizessünk járulékot? Hab a tortán, hogy volt feleségem folyamatosan végrehajtóval riogat, mivel nem tudom fizetni 24 éves gyerekem után a tartásdíjat. Persze a gyerek évetismétel a főiskolán és mellékesen nagyon jól keres különféle diákmunkákkal. Most jött meg Amerikából 3 hónapig dolgozott. Persze munkát nem adnak, vagy túl kevés vagyok, vagy túl jó, de szerintem az a baj, hogy most múltam 50. Nyáron csak mégegy karácsonyt szeretnék megélni, télen meg csak mégegy tavaszt szeretnék látni:

dobó 2010. szeptember 16. csütörtök, 17:21

első lépésként, váljatok el. így a feleséged nagyobbjuttatást harcolhatna ki magának a gyerekek eltartása miatt. a kisebbségnek így jut havonta több száz ezer a közös kasszából. ahol a család valójában lakik azt megjelölheted ideiglenes lakásnak, bár ott élsz, állandónak meg valami más helyet. így ha munkát keresel, a költségek megtérítésében a munkaügyi központ teljesít munka kereséskor. fizeti az utazási költségeket ami munkakereséssel kapcsolatos, csak igazolnod kell hogy jártál a megadott helyen és a számlákat tedd el!

László 2010. szeptember 16. csütörtök, 16:36

Köszönöm mindenkinek a segítséget!! Igaz egyenlőre semmi nem változott,de kaptam segítséget. Volt valaki aki anyagilag, és számos fórumozó lelkileg segített.Lilien! köszönöm az alábbi hozzászólást, sokat segített.Angela! bármilyen munkát hajlandó vagyok elfogadni ami képességeim birtokában elérhető. Aki érdemi segítséget tud nyújtania szerkesztőségben lévő elérhetőségeken vagy a a következő email címen elér. vallalkozovoltam@gmail.com

Lilien 2010. szeptember 16. csütörtök, 14:39

Kaptam a mailemre több levelet, hogy milyen módon lehet a mérséklést és az elengedést kérni az Apec-től. Ez most amit ide copiztam az magánszemélyekre vonatkozik, azt jó tudni, hogy minden esetben átadják véleményezésre a helyi önkormányzatnak, akik kimennek környezet tanulmányra, és az ő javaslatuk is szükséges hozzá!! Szóval itt a tv. hely mely alapján mindenki a saját esetét megírva hivatkozhat rá. Az adómérséklés és a fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság első ízben benyújtott kérelem esetén intézkedik a végrehajtás szüneteltetése iránt, valamint a kérelmet, és az önkormányzatra vonatkozóan kimutatott, nála nyilvántartott helyi iparűzési adó, bírság, illetőleg késedelmi pótlék tartozásra vonatkozó adatokat 5 napon belül továbbítja az önkormányzati adóhatósághoz. Az önkormányzati adóhatóságnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy kialakítsa és az állami adóhatóság részére megküldje indokolt véleményét, amit alapul véve az állami adóhatóság kiadmányozza az első fokú határozatot. Ha az önkormányzat 30 napon belül nem nyilatkozik, az állami adóhatóság az általános szabályok szerint, maga bírálja el az adózó kérelmét. Ha az önkormányzati adóhatóság engedélyezi a fizetési könnyítést, vagy mérsékli (elengedi) az adózót terhelő adótartozást - mivel ez esetben az önkormányzat tudtával és beleegyezésével történik a fizetés átütemezése vagy elengedése - az adó megelőlegezése indokolatlan. Így, ha a kérelemmel érintett tartozás összegét az állami adóhatóság korábban már megelőlegezte az önkormányzatnak, az állami adóhatóság haladéktalanul intézkedik a fizetési könnyítéssel érintett tartozás visszakövetelése érdekében. Magánszemély adótartozásának mérséklése [Art. 134. § (1) bekezdés] Az adóhatóság magánszemélyeket terhelő adó-, bírság- vagy pótléktartozás mérséklésére vagy teljes elengedésére is jogosult. Ennek feltétele, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztesse. Ha a magánszemély adó-, bírság- vagy pótléktartozásának mérséklését vagy teljes elengedését kéri, az adóhatóság csak azt vizsgálhatja, hogy az adótartozás az életfeltételeket veszélyeztetné-e a megfizetés kikényszerítése esetében. A törvény csak azokban a rendkívül szélsőséges esetekben teszi lehetővé a mérséklést, ha a fizetési könnyítések alkalmazása nem jelenthet segítséget. Akkor, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy az anyagi, jövedelmi, szociális, családi körülmények javulására nem lehet számítani és azoknak az egyébként még végrehajtás alá vonható vagyontárgyaknak az elvétele, bevételi források lefoglalása olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indítanának el, amelyek következtében az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók életfeltételei súlyosan veszélybe kerülnének. A törvény a végrehajtási jog korlátozásával, a mögöttes felelősség intézményének kiépítésével más oldalról is védi az adózó legalapvetőbb egzisztenciális jogait, az adó-, bírság- vagy pótléktartozás mérséklésének intézményével azonban a humanitás követelményeinek megfelelően lehetővé teszi a kötelezettség megszüntetését vagy mérséklését arra a szintre, amely még arányos az adózó teherviselő képességével. Az adó-, bírság-, pótléktartozás mérséklés differenciáltan és kombináltan, a fizetési könnyítéssel együtt is alkalmazható. Az Alkotmánybíróság 73/2009. (VII. 10.) AB határozatával a szokástól eltérően jogot alkotott. A határozatában megállapította az Art. 134.§-a (1) bekezdésének szövegét. E szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A változás lényege, hogy a magánszemélyek adótartozásának mérséklési, elengedési lehetőségétől a korábban kivételként megjelölt járuléktartozások eltűntek. Ebből következően minthogy eljárási értelemben a járulékok is adónak minősülnek, ha a törvényi feltételek fennállnak, pl. megélhetési feltételek közvetlen veszélyeztetése a járuléktartozások éppúgy elengedhetőek, mérsékelhetőek, mint az adótartozás. ui: ha kell a vállalkozásé is akkor szóljatok

Krisztina 2010. szeptember 16. csütörtök, 14:25

Kedves László! Mi is. Már a mi autónkat is lefoglalta az APEH. A 60 éves férjem, akiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, mint munkaerőről, mint apáról, mint férjről, mint nagyapáról, 45 évi munkaviszony után, aminek nagy része vállalkozói munkaviszony, 44,000,-Ft/hó nyugdíjra jogosult. Én kapok 62.000,- Ft nyugdíjat. Egy korábbi adótartozás elviselhetetlen terhei miatt, annak teljes kiegyenlítésére, felvettünk a házunkra egy valuta alapú hitelt, mely most megeszi az életünket. Ha befizetem a teljes jövedelmünket, akkor is marad hónapról hónapra további 30-40.000,- Ft adósságunk, amit már nem tudok kigazdálkodni. Mi is a házunkat áruljuk és kénytelenek leszünk valami eldugott helyen leélni a hátralévőt. Azt tudom tanácsolni, hogy még fiatalok ahhoz, hogy feladják. Vannak olyan községek, ahol a letelepedőket ingyen, vagy 1,- Ft-ért telekhez, otthonhoz juttatják. Adják ki a meglévő lakásukat bérbe, lehetőleg ingatlanoson keresztül, hogy biztosítva legyenek és ne érhesse Önöket kár. Ezzel a havi többlettel pedig menjenek el olyan településre, ahol gazdálkodhatnak. Jövőre a föld ad majd enni is és talán ha ügyes, szorgalmas, akkor az ott élő időseknek tud majd segíteni, és akkor lehet egy kis bevétele is.

Dróczy 2010. szeptember 16. csütörtök, 13:36

Kedves László! Most olvastam a levelet és a hozzászólásokat.Nagyon sajnálom,hogy ilyen helyzetbe került.Angelika kérését is olvasván,meg próbálok egy ügyvéd ismerősömmel beszélni,hogy tudna e valakit ajánlani aki megírná a Kft szerződéseit,és ezzel talán tudnék Angelikának segíteni abban,hogy munkahelyet tudjon biztosítani Önnek.

Antal Andrásné 2010. szeptember 16. csütörtök, 13:28

Mi is így állunk, azt is mondhatnám: Szintén zenész?!!!!

Angelika 2010. szeptember 16. csütörtök, 12:33

Végigolvastam a hozzászólásokat és nagyon örültem, hogy még érző, segítő emberek is vannak. Nekem szükségem volna egy olyan ügyvédre, aki megírná a kft-m szerződéseit, mert erre is szakosodnak már.A többség válásokra meg orvosi műhibára, ingatlan ügyletekre, bűnözők kimosására van beállva. Ha ez megvan, tudok sok embernek munkát adni országszerte, illetve alapítottam egy közhasznú egyesületet, azzal is tudok segítő kezet nyújtani annak, aki méltó rá. Tudtok ajánlani valakit, hogy a részvéten átlépjünk és haladjunk is a megoldás felé?

Angelika 2010. szeptember 16. csütörtök, 12:19

László! Én talán tudok segíteni.

Gogolák Zoltán 2010. szeptember 13. hétfő, 17:06

Kedves Mindenki! Engem is meglepett az az egy (két) hozzászólás, ami "lehúzta" Andreát. Valaki (és nem arra gondolok, akit valójában Senkinek kellene hívni, mert Andreával ellentétben nem merte nevét vállalni, elbújt, ezért jobb névválasztás lett volna a Neduddki - Rejtő utuán szabadon), ....szóval valaii írta itt, hogy miért nem segítenek, fognak össze a vállalkozások. Igen ezt kellene tenni! Ennek egyik, - egyszerű és olcsó, - módja pontosan az, amit Andrea leírt! Sok tréning szól arról, hogy hogyan modellezzük a sikeres embereket, vizsgálták azokat a lépéseket,tetteket, gondolkodást, ami közös volt bennük. Ez egy kiváló módszer, valóban. Viszont egy-egy ilyen tréning elég sokba is kerülhet.... A másik megközelítés is járható út, én úgy gondolom. Legalább annyi hasznos információt szolgáltat. Mi ez? Amit Andrea javasolt. A sikertelenség, a negatív példa. Abból azt lehet megtanulni, hogy mik azok a modellek, amiket el kell kerülnünk, ha nem akarunk kudarcot vallani. Ezeket csak azok tudják nekünk megmutatni, akik végigmentek ezeken a mintázatokon. (Sajnos én is közéjük tartozom, mielőtt még valaki/neduddki aszememre vetné, hogy kérkedni akatrok a azzal, hogy engem MÉG nem ért el a mikrovállalkozások járványa.) Volt egy oilyan megjegyzés is, hogy nehéz megmondani, mikor kell, kellene változtatni és mit kellene változtatni, mert lassan, folyamatzában alakul ki az egész. Andrea sem és én sem ezt mondom, hogy magaától vegye észre bárki. Nem lehet. A küzdésben, küszködésben tényleg észrevétlenül süllyed az ember, amikor már rájön, hogy baj van, a folytatás és befejezés ugyanolyan problémás. Ezért jó Andreának a felvetése, hogy azok, akik MÁR végigmentek rajta, akár együtt, akár egyedül, vagy segítséggel, elemezzék ki a folyamatot. Mi, mikor, hogyan, miért történt. Ezekből talán el lehet jutni olyan következtetésekre, amelyek bizonyára nem mindenkinek, de sokunknak hasznos információt szolgáltathatnak arról, mit ne tegyünk, vagy éppen mit tegyünk, hogy László helyzetét elkerüljük. (Valaki idézte Hofit és sajnos egy másik dologban is igaza lehet: a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" effektusban? Nem tudom. Remélem nincs igaza. Csak nem tudunk egymással kommunikálni. Nem tudunk együttműködni. Ez csak részben a mi hibánk. Azért megpróbálhatnánk tenni ellene. Vagy nem???????

Pataki Andrea 2010. szeptember 13. hétfő, 12:48

Kedves Valaki! Csak most tudtam olvasni a válaszodat. Sajnálom, hogy így ítélsz meg, pedig nem is ismersz. Vagy ha mégis ismernél, akkor meg épp azért nem értem. Nem az volt a célom, hogy kielégítsem az egómat, hanem hogy ha ilyen sok keserű tapasztalat összegyűlt itt, akkor talán arra is van a bejegyzés íróknál tapasztalat, hogy mit csináltak volna másképp, ami hasznos lehet mindenki számára, aki ezt olvassa. És hogy milyen nagyon jól is menne nekem? Miből gondolod? Mert nem panaszkodtam itt ezen a fórumon? Jobb szeretem az előre vivő gondolkodást, ennyi az egész. Lehet megvetni érte. Na mindegy is, nem moralizálok. Elköszöntem, muszáj dolgoznom, hogy haladjon az üzlet.

zselor 2010. szeptember 12. vasárnap, 13:22

Szomoruan olvasom milyen állapotban van itthon a vállalkozoi szféra nagyon nagy része(pl. mi is eddig dolgoztunk),de én már nem aggodok ugy mint kb a nyár elején.3-dik napja olvasom a sanyarú sorsú hozzászolásokat,gondoltam megosztom a többiekkel a kiut kapuját,sokan elitélik ezeket a dogokat de nem tudom miért,pedig ma ez a legtisztább és legegyszerübb dolog amivel találkozta az elmult két év során amit a megoldás keresésével töltöttem,mostmár elmondhatom hogy az emelkedő 1/3-ánál tartunk felfelé.Ez tényleg egy roppant egyszerű dolog csakis egyetlen egyszeri minimális (tényleg minimális)költséggel bír,itt nem lehet vesziteni.Aki ezért elitél attol elnézést kérek,aki viszont szeretne büszkén felállni kérem irjon egy e-mailt a zselor@gmail.com-ra,megprobálok gyorsan válaszolni.További szép napot:

oldowl 2010. szeptember 12. vasárnap, 08:38

Vállalkozó, hmm... Magyarország. Két kategória, alkalmazott és cégtulajdonos. Vállalkozó, felejtsük el ezt a kifejezést. Nem történt igazán ebben az országban semmi sem 1989 óta. Talán annyi, hogy az idő haladtával az emberek az európai átlag életszinvonal alatt élnek és kettészakadt az ország. Nem történt semmilyen elszámoltatás egyik részről sem és nem is fog történni. A fél ország benne van a dolgok elrontásában, finoman fogalmazva. Vállalkozni azaz céget alapitani itt és becsületesen működtetni.... jelen körülmények között öngyilkosság. Az adórendszerünk egy vizfej... Annyi olyan dologra kell figyelned, hogy igazán nem is tudsz a valós üzleteddel foglalkozni. Vagy fizethetsz mindenféle tanácsadónak, ügyvédnek, könyvelőnek, stb. Miért nem lehet egyszerű tisztán értelmezhetően fogalmazni minden dolgozó és cégtulajdonos számára. Miért a csalás, a kiskapu keresésével kell foglalkozni az embereknek. Némelyek ebből már sportot is űznek. Szomorú, hogy a cikkben leirtak szinte már napirenden vannak nagyon sok ember életében. A legborzasztóbb az, hogy az alkalmazottak többsége, de még a cégtulajdonos is minimálbéren van bejelentve és ebből a kapzsiság és rákényszerülés következik. Mit lehet itt valójában tenni, nem sokat.

Mr.X 2010. szeptember 11. szombat, 22:05

László! Húzz hasznot az egészből! Nem vicc! Állj fel, határozz meg egy célt, ha hiszel benne, és az attitűdödet rendbe tudod tenni, akkor megcsinálod, és a sztoriddal milliókat fogsz keresni! Vannak már ilyenek, mi hinni fogunk benned, most ezt az erőt mi adjuk neked! Ha kész vagy megcsináltad, a történeteddel és a stratégiáddal Te fogsz lehet jó néhányunknak erőt adni! Légyszíves tedd meg, ha nem magadért akkor értünk!

László 2010. szeptember 11. szombat, 12:55

Tisztelt fórumozók! Köszönöm a biztatást és elkeserít hogy ennyien kerültünk ebbe a helyzetbe. Valóban furcsa ország ahol csak a nagyvállalkozóknak, multiknak van kedvezmény, segítség milliónyi formában. Mi nem tudunk elnyerni rengeteg pályázatot, mivel nincs meg sem az anyagi sem a baráti hátterünk, Igazából mindebben az részesülhet akinek amúgy is van mit a tejbe aprítani. Tévedés ne essék nem hibáztatok én senkit magamon kívül. Itt a hülye csakis én voltam hogy mertem bízni jobbra fordulnak a dolgok. Az az üzletpolitika nem vált be hogy én jobbat nyújtok esetleg olcsóbban mint a konkurencia, hisz körülnézve úgy látom a nyerő mindig az aki lejáratva a másikat jut előnyökhöz, munkához. Az egy másik vállalkozó típus, nekem sajnos újra kellene születnem hozzá. Bíztatást mégsem azoktól a válallkozóktól kapok akik megtehetnék hogy egítenek akiknek épp jól megy hanem a szintén szorult helyzetben lévő vagy már azon túl lépő emberektől. Büszkeséget és emberi méltóságot félre rakva igen elfogadom a segítséget. Elmondhatatlanul ég az arcom, de rég túl vagyok azon hogy magamat nézzem. Szülőként családfőként mellékes hogy én mit érzek, mit élek át. Igen, padlón vagyok. De küzdök foggal körömmel mert úgy érzem még van miért. Nem, nem a vállalkozást akarom megmenteni, belecsömörlöttem. Soha többet ilyen körülmények közt nem akarok vállalkozni, ill. mégis egy dologra. Az életben maradásra. Köszönöm a hozzászólásokat. Nem akartam én felforgató lenni, csak kétségbeesetten elmondtam egy történetet. H valaki tud segíteni, elérhetőségem a szerkesztőségben. És ezúton köszönném meg a Szerkesztőség segítségét is. Köszönöm!!

johnyapu 2010. szeptember 10. péntek, 18:45

Kedves Orszagom, Draga Hazam! Kavarognak bennem a gondolatok, a duh es az elkeseredettseg. Es a felismeres, hogy a fenti levelet mintha en irtam volna..., vagy ha irtam volna, talan szorol szora ezt olvashatnad! Az egyetlen kulombseg, hogy az en csaladomat sikerult a "nagyhatalmu Hatosagnak" szetszakitan! Jelenleg kulfoldrol probalom ujra osszeforrasztani azt ami meg megmaradt belole... - soha nem gondoltam volna, hogy idaig juthatunk, hogy foldrajzilag is elvalasszanak minket, hiszen Otthon eselyem sem volt munkat talalni, de ha csoda folytan talaltam volna, a fizetesem (ird es mond)50% - a levonasra kerult volna. Kovezzetek meg erte, de meg ezt is el tudtam volna fogadni valamilyen szinten, ha az a penz visszakerul az orszag verkeringesebe, mert akkor legalabb a gyerekeim lathattak volna belole valamit viszont, ha maskepp nem, hat iskolai etkezesi tamogatas formajaban. De nem, az a penz a tobbivel egyutt, sok milliard osszegben nyomtalanul eltunik az Unio es a penzugyi oligarchiak zsebeiben... hiszen nekunk/Neked Kedves Orszagom fizetni kell a temerdek folosleges es draga hitelt. Es tudjuk, hogy az sokkal fontosabb, mint "holmi csaladok"... Vegul csak egyetlen kerdest teszek fel: Ha egy csalad megbizast ad egy hazvezeto nonek, hogy vezesse csalad haztartasat a fozestol a bevasarlason keresztul az ugyintezesekig es a hazvezeto no valamit nagyon elszur, (pl tulkoltekezik, vagy egy ugyintezest a csalad hatranyara vegez)a csalad szamon keri rajta, esetleg kirugja. Nos, ez miert nem mukodik a mi Nagy Csaladunknal? Miert tehet barmit a mi Hazvezeto Nonk a Csaladunk hatranyara, anelkul, hogy szamonkernenk rajta, esetleg kirugnank?

Lilien 2010. szeptember 10. péntek, 18:23

Zs2010 nek üzenem, a személygépkocsi áfáját ha 2008 előtti és eladod, akkor az átmeneti szabályok szerint ha a 60 hónapba belefér a vásárlás, a nem használt időszakra megnyílik az áfa visszaigénylési jogod, vond le a befizetendőből !! Ha meg 2008 után vetted, nem igényelhető vissza az áfa valóban , de eladás után sem kell fizetni. Most nem a autókereskedőkről beszélek, hanem egy normál vállalkozóról!! Ezért írtam az előző hozzászólásomat, hogy forduljatok szakemberekhez...olcsóbb és sokat meg lehet így spórolni. Sajnos nem elég a pénzt megkeresni, de meg is kell tudni tartani!!!! nemethlaci 63 újabb egyesületet és /vagy alapítványt létrehozni kevés, és nem lenne eszköz a kezedbe a lényegi változtatásokra. Vannak erre érdekvédelmi szervezetek, de azok is csak azoknak segítenek akik beléptek tagnak. Miből lehetne az újat finanszírozni?? Esetleg egy új biztosítási ágat nyitni, mint az életbiztosítást, és felajánlani a vállalkozásoknak, hogy x összeg havi díj után, ha bajba kerülsz, segítünk?? Nem hiszem, hogy lenne rá igény, hisz mi Magyarok mindig azt hisszük ez csak másokkal fordulhat elő, kevés az előrelátás, és nagy a bizalmatlanság, hogy esetleg az adott alapítvány, egyesület megszűnik és elveszik a pénz. Ha jól megy akkor nem gondol rá , ha meg megvan a baj, akkor meg miből fizetne a vállalkozó?? Szép dolog a segíteni akarás, de egy társadalmi réteg megsegítésére kevesek vagyunk. lilien@freemail.hu

Galiba 2010. szeptember 10. péntek, 14:16

Kedves mindenki ! Ebben az országban CSAK arcoskodás megy, és a vállalkozókat nem védi semmi, és nem csak őket, hanem senkit sem! A saját hazánkban szívnunk kell, de igazából velünk van a baj, hogy hagyjuk. A hivatalokban pedig a legnagyobb seggfej az aki a pultnál ül és velünk foglalkozik. Ha ő szarik a fejünkre, vagy pikkel valamiért ránk, mert vállalkozók voltunk és most segítség kellene, akkor sajnos ki vagyunk neki szolgáltatva, lásd UPC ügyfélszolgálat, van felettese, de senkivel nem lehet beszélni, akkor meg minek kapnak ilyen emberek fizetést a semmiért? Én is vállalkozó vagyok, hullámzik a forgalmunk nagyon, nem tudok 1-2 napnál tovább tervezni, bizonytalan minden, így nem igazán lehet egy céget vezetni és nem magam miatt, hanem mivel végfelhasználókat szolgálunk ki, függünk attól, hogy ők mennyit tudnak nálunk elkölteni. A legnagyobb baj a fejünkben van sajnos, mindenki sokat szeretne hirtelen keresni, nem pedig sokszor keveset. Amerikában, amikor a válság elkezdődött, az üzemanyagárak csökkentek, nálunk emelkedtek. Minket padlóra akarnak küldeni ez szerintem fix. Nem véletlenül alakul minden úgy, ahogy. Ausztriában dolgozik egy ismerősöm a munkanélkülisegélyt kapott 1200 EURt, ami itt egy dolgozó ember fizetése, legalább közép szinten. Nincs miről beszélni, ha valakinek van valami ötlete, szívesen támogatom, mert egyszerűen borzasztó, hogy családok mennek tönkre azért, mert valakik nem fizetik ki őket. És azzal aki nem fizeti ki őket, nem történik semmi, él mint Marci Hevesen. Mindenkinek kitartást !

nemethlaci63 2010. szeptember 10. péntek, 13:45

Kedves Lilien! Ilyesmire gondoltam magam is, összefogni és a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. Ehhez kell azoknak, akik segíteni akarnak, valahol megtalálni az összefogás lehetőségét. Nem sajnálni kell csak egymást, hanem okítani, segíteni a még talpon lévőket. A bajba jutottak pedig náluk találhatnak munkalehetőséget, ha van igazságérzet azokban, akiknek segítünk. Ennek működtetésére létre kellene hozni egy egyesületet, vagy alapítványt, vagy érdekképviseleti szervet. A meglévőket nem ismerem, legalábbis a munkájukat nem, pl. VOSZ. Ha saját magunk nem gondoskodunk magunkról, ezt senki sem teszi meg helyettünk. Ezek a keserű tények. A magyar hajlamos a fejét a homokba dugni, ez egy dolog. A másik, hogy mindig mindent jobban tud, mint a szakember. Aztán a végén mindenki hibás, csak én nem...:( Ezen változtatni kell! Annyi tennivaló lenne... Ha gondolja, keressük egymást, kedves Lilien, hátha kisül valami...:) Üdv mindenkinek! nemethlaci

csillag 2010. szeptember 10. péntek, 13:34

Kedves László és mindenki! Tegnap akadtam rá erre a levélre, illetve a hozzászólásokra. És őszintén...megdöbbentő. Mi folyik ebben az országban emberek? Ha nem lesznek magyar kisvállalkozók akkor ki fog munkát adni az embereknek??? A multi? Ugyan már, ennyire nem lehet az állam sem naív, vagy mégis? Lehet hogy tényleg az a lényeg hogy mindegy hogyan de pnz folyjon be az államkasszába? És vajon a végrehajtó szerveknél dolgozók hogy élik meg ezt? Hisz ők is emberek.... Én nem írom le a történetünket. A lényeg hogy át tudom érezni milyen az amikor az embernek a nehezen felépített vállalkozását fel kell adnia. Mindenkinek azt tanácsolom hogy amikor az első minuszos hónapok vannak, már akkor el kell dönteni hogyan tovább, érdemes-e csinálni. Nem szabad semmit és senkit nézni, csak a családot. Ez lehet hogy durván hangzik, de sajnos ezt KELL tenni.

Lilien 2010. szeptember 10. péntek, 13:20

Elnézést az ismételt írásért, az előzőt csípőből írtam és nem olvastam végig, és néhol félreérthető, ezért megismétlem. Elszomorító a levele. Nem volt senki / pl könyvelő / aki segített volna akkor mikor megvolt a vállalkozása, hogy ne vállalkozóként, hanem alkalmazottként legyen állományban?? Az egész szerződés kérdése lett volna, és simán mehetett volna először betegállományba utána meg munkanélküli segélyre s így legalább egy évre így biztosítva lett volna. Tagi jogviszonyban vigyázni kell, mert lehet pár ezer forintot havonta megúszni, de mikor baj van, akkor ez sajnos visszaüt. Az Apeh leveleket mindig le kell reagálni . Ha nincs pénze levélre, ott a www. apeh .hu honlapon az alábbi link : http://www.apeh.hu/e-ugyfsz/e-ugyfsz.html, - küldje el legalább az szja ra, és a saját járulékaira kirótt levelet, melyben kéri hogy engedjék el mint magánszemély adótartozását, mert erre jogi lehetőség van , ha veszélyben a magánszemély megélhetése!!!! Ha kevés a karakter a honlapon, akkor linkelje be ezt a megírt cikket, hogy olvassák el. Lépni kell, mert végrehajtás lesz belőle. Adótanácsadóként dolgozom, ennyit tudok felajánlani, hogy ebben segítek Önnek teljesen ingyen. A mailem a szerkesztőségben. Biztos van valami megoldás, legalábbis áthidalóként a gyerekek táplálására, és a segély igénylésére!! Üdvözlettel

Lilien 2010. szeptember 10. péntek, 13:02

Elszomorító a levele. Nem volt senki aki segített volna mikor megvolt a vállalkozása, hogy ne vállalkozóként, hanem alkalmazottként legyen állományba?? Az egész szerződés kérdése lett volna, és simán mehetett volna először betegállományba utána meg munkanélkülire, legalább egy évre így biztosítva lett volna. Tagi jogviszonyban vigyázni kell, mert lehet pár ezer forintot megúszni, de mikor baj van, akkor ez sajnos visszaüt. Az Apeh leveleket mindig le kell reagálni. Ha nincs pénze levélre, ott a honlapon a levelezés, küldje el legalább az szja ra, és a saját járulékaira kirót levelet, melyben el lehet engedni a magánszemély adótartozását, ha veszélyben a megélhetése!!!!Lépni kell, mert végrehajtás lesz belőle. Adótanácsadóként dolgozom, ennyit tudok felajánlani, hogy ebben segítek, ha gondolja ingyen. A mailem a szerkesztőségben. Biztos van valami megoldás, legalábbis áthidalóként a gyerekek táplálására, és a segély igénylésére !! F

manóné 2010. szeptember 10. péntek, 12:57

Kedves László!!Véletlenül sem akartam Önt megbántani.Sőt!!Mint írtam,mindenki akinél most kezdődnek a bajok,éljen az Ön felajánlásával.Mert biztos,hogy van az a pont,amíg menthetőek a dolgok.Sokunk esetében viszont már nem. És ezeknek az embereknek elsősorban IDŐT kellene adni!Időt,hogy fellélegezzen,megnyugodjon és gondolkozni tudjon.Nem úgy,hogy inkasszó-inkasszó hátán.Se bevétel,se fizetés.Bárhová megy is dolgozni,viszik a fél fizetést.Vagy mint írta egy hozzászóló,hogy az Apeh az új munkahelyén zaklatta.(nekünk volt egy időszakunk,amikor azért nem kaptunk inkasszót a nyakunkba,mert az Apeh illetékesnek havi 90 ezret fizettünk)Amikor nem tettük,el is vitte a céges autót. Nem kéne kamatos kamattal terhelni az amúgy is szinte kifizetetlen terheket.Nem kéne öltönyös embereknek havonta kopogtatni az otthonunk ajtaján. Hányan írták ezen az oldalon,hogy az öngyilkosság foglalkoztatja Őket?Hányan azt,hogy elhagyni készülnek Magyarországot?És hányan írtunk már külföldről? Elnézést,ha bántónak érezte hozzászólásomat.Üdv:manóné

nemethlaci63 2010. szeptember 10. péntek, 12:15

Kedves manóné! Tiszteletben tartom a nézetét és az álláspontját. Azért követtem el másodszor is ugyanazt a hibát, mert hülye voltam. Ennyi. Nem hit meg egyéb kérdése volt. Hibáztam. Én és nem más. Mindegy mennyire volt szemét a cég, aki nem fizetett ki. Én engedélyeztem az áru kiszállítását. Pont. De nem nyugszom bele, hogy így jártam. Azt már leírtam veszteségnek és most már nem teljesítek megrendelést garanciák nélkül. Én azokat keresem, akik még nem törtek meg, akik még akarnak TENNI valamit a sorsuk jobbá fordítására. Aki már beletörődött abba, hogy tönkrement, nem tudok vele mit kezdeni és nem akarom, hogy engem is visszahúzzon. De aki harcolni akar saját magáért, a vállalkozásáért, az számíthat rám. Üdv nemethlaci

manóné 2010. szeptember 10. péntek, 10:37

Kedves Valaki!Maximálisan igazad van.Tegnap óta gondolkodom,az Andrea írásán.De szerintem amikor elkezdődik a rossz,még senki sem tudja abba hagyni.Bízik...mindig bízik valamiben.Az új megrendelésekben,a kifizetetlen számlák mégis csak rendezésében,a dolgok jóra fordulásában,a tavaszban,a télben.Bízik,mert ekkor még erős.Hajtja a dolgozók iránti felelősség,a családja megélhetése,jövője.És minden egyes be nem jött dolognál,büntetésnél úgy van,hogy most kibírom.Mert lesz munka,fizetni fognak,adnak részletfizetést..talpra állunk.És ez egy ördögi kör.Amikor pedig már borul minden....ott meg már nem lehet kiszállni.Mert ugye ahhoz is pénz kell.Ami pedig akkor már rég nincs. És Kedves Németh Laci!Szerintem itt senki sem siránkozott.Mindenki nemes egyszerűséggel elmesélte a történetét.Ennyi.Ez nem siránkozás.De olvasva az Ön történetét,aki már kétszer ment tönkre.Másodjára miért is?Valószínű,mert bízott remélt és hitt.Mint itt mindenki. Nagyon szépnek gondolom az Ön felajánlását.És ajánlom is mind azoknak,akiknél még csak kezdődnek a bajok.Ne bízzanak a következő hónapban,évszakban,évben!!Haladéktalanul ugorjanak ki a mókuskerékből.Ebben és csakis ebben az esetben tudnak változtatni.Mert még van lendületük,van kedvük és meggyőződéssel tudnak egy új szituációban az emberek elé állni.Amikor ugyanis inkasszó van a számlán,minden közművet kikapcsolás veszélye fenyeget,nincs a gyereknek enni,nagyon nehéz hitelesnek látszani. Mindezek ellenére,persze talpra kell állni és menni kell tovább. Mint írtam,mi eljöttünk Magyarországról.Igazi jó emberek segítségével.De a lelkem egy része ott maradt és bele is halt a küzdelembe.De nem siránkozok. László írására reagálva még annyit,hogy én inkább "valaki"pártjára állnék.

nut1 2010. szeptember 10. péntek, 09:48

T. cikkíró,/szerkesztőség. Az alant leírtak elkeseritőek, és valóságosak. Kérem tegyenek lépéseket, hogy ezen hozzászolások nagyobb körben ismerté válljanak, valamint, hogy az érintettekhez is eljussanak, akik netán tudnak valamit tenni a kisvállalkozók érdekében. Hangsúlyozom "kisvállalkozokról" beszélek.Hol vannak az érdekvédelmi szervek? Mi a francnak tartják őket fent? Vagy már az sincs?

Tanácstalan 2010. szeptember 10. péntek, 09:11

30 évig vállalkozók voltunk a párommal. Piacoztunk, vásároztunk, kötöttünk. Milliókat öltünk bele gépekbe. Nem gazdagodtunk meg de nem is okozott gondot a villanyszámla befizetése. Igaz, az év 365 napjából 360-at dolgoztunk. Sajnos a Kínából, Hong-Kongból behozott olcsó áruval nem tudtuk felvenni a versenyt. Lassan feléltük az összespórolt pénzecskénket, a gépeket fillérekért eladtuk, hogy legalább egy ideig be tudjuk fizetni a rezsit. Én már 2 éve nem találok munkát, nem kellek sehová. Ingyenes orvosi ellátásban nem részesülök, azt már nem tudjuk kifizetni. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert adóságunk nincs, a gyerekeink már felnőttek, még van fedél a fejünk felett és ugyan a párom 48 órát dolgozik egyhuzamban és csak aludni jön haza egy napra, de van mit ennünk. A kérdés, hogy meddig. Mikor fogják azt mondani, hogy öreg és nem kell. Mikor fog kibukni a fáradtságtól. Mivel 50 évesen nem kapok munkát megpróbálok ismét kimenni a piacra. Nincs más választásom, segélyért hiába is mennék. Beszéltem néhány régi vásáros ismerőssel, Őket szinte minden alkalommal ellenörzik az apehosok, a vámosok, de a mellettük áruló kínaihoz, román kisebbséghez soha nem mennek. Minek is mennének, hisz engedélyük sincs. A magyar becsületesen megélni próbáló vállalkozótól van mit elvenni. Fogát összeszorítva, de befizeti a büntetést, nem fog az ellenör képébe röhögni és nem fogja megverni, mint ahogy a Józsefvárosi piacon már megtörtént. Számunkra már csak a remény marad, hogy nem akarnak állami segítséggel ismét kigolyózni, hogy ha már vénségemre újra kellett kezdeni az életem, legalább élni hagynak.

nemethlaci63 2010. szeptember 10. péntek, 08:54

Kedves Pataki Andrea és kedves Valaki! Először is: Andreának igaza van. Szükséges lenne elmondani azokat a tüneteket, hogy mik vezetnek egy vállalkozás csődjéhez, hogy egyesek ráébredhessenek: ezen az úton vannak. Kedves valaki: amit leírtál, sértődés ne essék, bár jószándékú, abban nem kételkedem, de butaság. Nem az a cél, hogy közösen jajongjunk és siránkozzunk, istenem, hogy ez mennyire magyar tulajdonság és szokás, hanem az, hogy tanulva a hibákból megtanítsuk másoknak, hogyan ne lépjenek a mi folyónkba. Ha választanom kell, én Andrea mellé állok és tanuljunk: összefogást, megelőzést. A siránkozást meghagynám másnak, abból nem lehet megélni, ahogy a szeretetből meg a sajnálatból sem. Azt szeretném, ha sok olyan ember olvasná itt a hozzászólásokat, akik rádöbbennének, mit csinálnak a mai napig rosszul és IDŐBEN tudnának változtatni, hogy ne a siránkozók tömegét gyarapítsa. Én kétszer léptem ugyanabba a folyóba, kétszer mentem tönkre, tehát harmadszor kezdtem újra. Sosem siránkozom, hanem teszem a dolgom és jó úton haladok, hogy harmadszor talpra álljak. Ez nem dicsekvés. Tény. Ez sok mindenen alapul. A lépcsők: 1. cél meghatározása 2. a célhoz vezető út megtervezése 3. az első lépés megtétele 4. ellenőrzés, jó irányba haladok-e 5. újratervezés Hányan csináljuk ezt meg minden nap, rendszeresen? A másik nagy probléma az nem más, mint az, hogy mi magyarok, nem tudunk megállapodásokat kötni. Nem akarok belemenni miért van ez, mert lényegtelen. De rossz megállapodásokat kötünk üzletileg is és magánemberekként is. Ezen is változtatni kellene és akkor kevesebb csalódás lenne. Továbbra is áll az ajánlatom: amelyik vállalkozó a meglévő helyzetén változtatni szeretne, keressen a nemethlaci1963@gmail.com levélcímen. Nem kérek pénzt azért, hogy felmérjem a helyzetet és tanácsot adjak. 3. Nagyon kérek mindenkit, tekintse ezt a hozzászólás tengert egy origónak, és innen próbáljunk meg kiindulni. Készítsen mindenki leltárt, hol tart. Ne a miérttel foglalkozzon, hanem a hogyannal. Akkor tudunk egymásnak segíteni. Aki a miértre tudja a választ az jó, és ossza meg másokkal ŐSZINTÉN. Kezdem: mindkétszer azért mentem tönkre, mert elfogadtam állami vállalat írásos megrendelését külön szerződés nélkül, ami szankcionálta volna őt és eszközöket adott volna a kezembe nem teljesítés esetén. Ma már nem kötök ilyen megállapodásokat, inkább nem kell az üzlet!!!!!!!!!! Nem ragozom, ha valakit érdekel egyáltalán a mondanivalóm, megtalál, vagy kérdezzetek és felelek, akár itt. nemethlaci

valaki 2010. szeptember 09. csütörtök, 23:42

Kedves Pataki Andrea! Remélem sokáig tudod még a vállalkozásodat sikerrel múködtetni.Szerintem neked, mint mindenkinek, akit ez a dolog még nem érintett meg, ami a levélírót fogalma nincs mit jelent a lassú agónia, ami a lelket emészti fel először. Zombivá változtatja az embert, mert tehetetlen. A mi generációnk abban nőtt fel, hogy dolgozni kell becsületesen és a fizetésből mindent kifizetni becsületesen, és, ha marad pénzünk akkor továbblépni.A vállalkozók nagy része azért lett az, mert dolgozni akart,és nem azért, mert közgazász, vagy jövőlátó, aki tudja, hogy a saját országának a vezetői folytják meg. Milyen okosságot osszon meg veled,az, akinek a betevője gondot okoz? Meg akarod fogani a tanácsát? Vagy csak az volt a fontos, hogy minden szerencsétlen tudja, hogy te miyen előrelátó és szerncsés vagy, hogy nem fogsz ilyen helyzetbe kerülni. Mos miután tudjuk, remélem kielégíti az egódat. Én inkább szívből kívánom mindenkinek, akinek ilyen irányt vett az élete, hogy legyenek barátok, család,vagy csak valaki, aki tud sgíteni. Ha többel nem jó szóval. Az, hogy több esetetet megosztanak egymással abban is segít, hogy egy kicsit felmenthessék magukat,a kínzó önvádtól, mert bizony ilyenkor mindenkinek eszébe jut, hogy mi lett volna, ha másként csinálja. Most már adott egy helyzet szíból kívánok mindenkinek lelki megnyugvást,sok türelmet a szeretteikhez, erőt az ujrakezdéshez.Bízzunk egy jobb világban,beszéljünk egymással, mert szerintem az is nagyon sokat ér, hogy sorstársak és nem azok, hozzászólnak, foglalkoznak vele, ha többet nem tehetnek jót kívánnak,egy kicsit összetartozónak érzik magukat.

papisa 2010. szeptember 09. csütörtök, 22:00

Tisztelt Olvasó/Szerkesztőség, Elolvasva a cikket kísérteties hasonlóságot mutat az én....a mi másfél évünkkel ami mögöttünk van. Elolvastam és elgondolkoztam. Tavaly alapítottunk párommal válásom után biztosítás közvetítő céget. Az első hónapok sikerei után egy közlekedési baleset törte derékba törekvéseinket. Jogerős bírósági ítéletben kimondott vétlenségünk boldog tudatában úgy gondoltuk hogy ha már megúsztunk egy csodával határos balesetet ( kamion kontra személygépkocsi ) akkor a kárunk is megtérítésre kerül.Vagy legalábbis a kocsi javítása után legyőzve a baleset miatti sokkot újra tudunk dolgozni. Jelzem hogy autó nélkül ezt a munkát nem lehet hatékonyan végezni. A magyar jog sajna megengedi azt hogy egy autót a biztosító gazdasági totálkárnak minősítve megússzon egy javítási procedúrát ami neki többe került volna mint amit végül kifizetett. A vétkes fél megúszta egy kis fejmosással jogerősen. Azt hittem rosszul látok amikor azt olvastam hogy fellebbezésnek nincs helye és 50000 Ft pénzbírság 2 havi jogosítvány bevonással megfelelő "büntetés". szintén a magyar jog sajátossága hogy pereskednem sincs miért-kártérítés miegyebek. Ebbe nem megyek most bele. Nem is erről szólna a levelem hiszen reagáltam László esetére. A lényeg hogy innen visszaesett a munkánk lendülete. Vettünk ugyan egy használt autót hosszas utánajárás után, de elveszett a lendület és a lelkesedés. Elmaradtak a bevételek is. Tankolni ,kocsit fenntartani a munkához ugyanúgy szükséges volt így felélte a munka az addigi bevételeket. Egészen addig nyújtózkodtunk ameddig már takarónk sem volt. Természetesen más bevételi forrással nem rendelkeztünk/rendelkezünk. Sajnos ez év elejére olyan helyzetbe kerültünk hogy nem tudtuk folytatni a tevékenységet. A gondok ekkor kezdődtek. Próbáltam elhelyezkedni .A cégemnek vagyok az ügyvezetője bejelentett minimál bérrel. Bevételek hiányában nem tudtam/tudom fizetni a járulékokat adót stb. Ergo adósságok miatt megszüntetni se a céget. Mivel papíron van munkám a munkaügyi központ ellátására sem vagyok jogosult. Nem tudom magam átképezni ellátást se kapok. Még meglévő büszkeséggel próbáltam elhelyezkedni. Diplomás mérnökként hiányos nyelvtudás mellett hiába töltöttem 10 évet az iparban tervezőként.Ez nem nyom a latba semmit. Próbáltam elhelyezkedni betanított munkásként de válság alatt 10 %-os munkanélküliségi ráta mellett nem megy.Diplomásként nem vesznek fel sehová mivel túlképzett vagyok .Több ismerős mondta tagadjam le a diplomámat. Gondoltam ha már diplomát szereztem és mérnökként dolgoztam 10 évet akkor ezt el kell dobjam ? Sajnos ez sem volt elég. Minden próbálkozás ott kötött ki hogy milyen munkatapasztalatom van és hol dolgoztam eddig ? Most erre mit lehet mondani? A család egyik barátja betegápoló Németországban.Miért nem próbálom ki?Na ne már !!! Képesítés nélkül? Miért ne? Egy korábbi közvetítőjét felhívta és 1 hét múlva már volt állásom kint. Megkaptam a kinti minimálbért .Igaz hogy a testhigiénia biztosításán át a takarításig mindent el kellett végeznem ,de amikor a kezembe számolták a pénzt az felejthetetlen volt. Megint EMBERNEK éreztem magam.Sajna csak két hónapig tartott. Most ugyanott vagyok mint előtte. Se állás se kilátás se szociális háló. A barátnőm kicsike jövedelméből élünk 4-en .Járok interjúzni de eddig csak arra volt jó hogy a kevéske pénzünk is még kevesebb legyen. Kiábrándultam a magyar viszonyokból és eszembe jut szinte minden nap hogy két hónapig EMBERNEK éreztem magam. Annyi a különbség hogy tudom mit kell tennem. Barátnőmmel elhatároztuk hogy a megfelelő képesítések megszerzése után elhagyjuk ezt az országot .Szomorú helyzet hogy egy gépészmérnöknek arra kell adnia a fejét hogyha nem akar éhen halni és nem akar depressziósan minden önbecsülését elveszítve tengődni ,hogy feladja az addigi megbecsült foglalkozását és ápolóként újrakezdeni külföldön.MERT KINT EGY ÁPOLÓNAK IS TÖBB RENOMÉJA VAN MINT ITTHON A VÁLSÁG ALATT EGY MÉRNÖKNEK! Átérzem az eredeti cikk írójának a problémáját és üzenem neki ha megkapja hogy mindig van megoldás még ha oly drasztikus is néha. Nem szabad feladni. Jobb a családtól távol dolgozni ha tudom hogy nekik megvan így minden mint velük együtt szegénységben élni és látni hogy nem tud nekik az ember megadni olyat amit a másik gyereknél természetesnek lát. Mi nagy árat fizettünk a látszat fenntartásáért. Üdvözlettel egy kiábrándult magyar állampolgár

kockás 2010. szeptember 09. csütörtök, 20:58

A feleségem hívta fel figyelmemet erre a cikkre, mondván, mi is hasonló cipőben járunk. Nekem ugyan most van próbaidős állásom, de az elmúlt években többször hosszú hónapokig nem jutott semmi jövedelem. Felmondta a bank kocsi részletét, és jött a "ha csak egy kicsi hiányzik" cég a gyorskölcsönnel. Mindeközben hitel van a házon, az anyósékén és a személyünkön is. Deviza és svájci! 60%-ot nőtt a törlesztő akkor is, amikor nem volt munkahely. Én is bementem a hivatalba, ugyanazzal a lenéző vigyorral találkoztam. Végül se munkanélküli és segély, mert "vállalkozó voltál, volt jövedelmed". Pedig ha tudnák, hogy csak azért tartottam a céget fizetés nélkül, mert abban bíztam, a kintlevőségeim bejönnek. Hiába, az Apehet és a hivatalokat nem érdekli, semmi, nincsenek tekintetten semmire. Mindenhol a visszautasítás, pedig este még néhány órát dolgoznék. Itt jön a baba hamarosan és egyenlőre tüzelő sincs, a pelusról nem is beszélve. Mindegy, a remény, hogy jobb lesz, hal meg utoljára. Ebben bízom és hogy szebb, jobb jövőbe születik a gyermekem. Együtt érzek minden téren. Kitartás! Egy volt építős vállalkozó

isola bella 2010. szeptember 09. csütörtök, 20:49

Kedves Öreg maszek. Nagyon jó a hasonlat!! Remélem nincs messze!

Öreg maszek 2010. szeptember 09. csütörtök, 20:15

Amikor régen minkor még a teherszállítás lófogattal történt,a telhetetlen, kapzsi fogatosok néha túlterhelték a szekeret. Szegény lovak húzták inuk szakadtából a kocsit, hátukon az ostorcsapásokkal. Amikor a túlterhelt szekér kátyúba került, a kocsis még erősebben verte szegény állatokat. Ekkor a lovak megálltak, és hátranéztak. A legbutább hajtó is tudta, hogy ha a ló hátranéz, agyonütheted, akkor sem húz tovább, mert feladta a küzedelmet. Kedves vállalkozótársaim! Messze lehet-e még a "hátranézésünk" ideje?

Norma 2010. szeptember 09. csütörtök, 18:22

Kedves László! Végig olvastam az összes hozzászólást és mély fájdalommal érintett, mert a mindennapokat én is hasonlóan élem 37 évesen, egyedül két gyerekkel és egy beteg szülővel. Egyszer hibáztam, egyszer lettem vállalkozó.... ennek a történetnek elvileg 5 éve vége, gyakorlatilag úgy érzem sosem, a 8 milliós adósságom azóta cirka 20 körül van a JÁRÓ kamatokkal. A gyerekeim miatt nem dobtam el az életem, pedig majd mindennap eszembe jut... DE NEMRÉG ÚGY DÖNTÖTTEM, NEM ADOM FEL.. ALKALMI MUNKÁK, TERMÉSZETESEN ZSEBBE, AHOGY ITTHON ILLIK, DE TELIK BELŐLE ENNIVALÓRA ÉS MÁR GYÓGYSZERRE IS A GYEREKEKNEK :)) Szerintem össze kellene fogni a jó népnek és senkinek sem hitelt sem adót nem fizetni....jah és nem megijedni... LÁSZLÓ, NE ADJA FEL!!!! VANNAK, AKIK TUDNAK ÖNNEK SEGÍTENI, FOGADJON EL MINDEN SEGÍTSÉGET ÉS INDULJON EL ÚJRA ELŐRE! SZORÍTOK ÖNÉRT! Üdv. Norma

Anita 2010. szeptember 09. csütörtök, 17:22

Kedves László és kedves hozzászólók! Szörnyű érzés kerített hatalmába miután elolvastam László írását, illetve a sok, hasonló cipőben járó hozzászólást, láttam magam előtt, milyen jövő várhat ránk. Könyvelő vállalkozó vagyok 2 éve. Megszűnt a könyvelő iroda, ahol előtte a városban, lakhelyemtől 25 km-re dolgoztam. Itt maradtam a második gyermekünkkel nagy pocakos terhesen, pár reménykedő vállalkozóval, akik bíztak bennem, elégedett voltak a munkámmal. Szinte utolsó pillanatig bejártam a régi irodába, majd mire itthon maradhattam volna, készülhettem volna a szülésre, és az itthoni vállalkozósdira, bekerültem a kórházba, kislányunk 6 héttel korábban érkezett, se táppénzen nem voltam, utána gyesre sem mentem, hiszen akkor hogyan dolgozok, hogyan számlázok, tehát még a kórházi tartózkodásom idejére is járulékot fizettem magam után, mint főállású egyéni vállalkozó. Örök hálam az akkor nálam könyveltető vállalkozóknak, akik nagy türelemmel voltak az első hónapokban, amíg belerázódtam egy nagyon pici és egy kicsi gyerek mellett az itthoni munka minennapi menetébe. Általában éjszaka dolgozok most is, a lányaink bár nagyobban, de a figyelmet, a gondoskodást akkor is igénylik. A férjem évek óta munka és ellátás nélkül van, ő van most gyesen, amiből úgy gondolom nem lehet egy kisgyereket ellátni egy hónapban, de ez legalább egy biztos pénz minden havonta. Mivel a válság kezdetekor született a második gyerkőc, utána rohamosan épült le a családunk anyagilag. A vállalkozóim sorba dobták be a törölközőt, van, aki teljesen föladta és megszűnt vállalkozni, van, aki ígérgetett és sajnos ebből van több, mivel így engem is a csőd szélére taszítottak. Nem tudtam 2-3 évi ismerettség és közeli kapcsolat után azt mondani nekik, hogy látom, hogy most gondjaik vannak, kevesebb a bevétel, vagy egyáltalán nincs is, ezért pakoljanak és vigyék innen a cuccukat, nem dolgozok tovább. Hiszen szinte minden napos kapcsolatban vagyunk, tudjuk egymás örömét, gondjait, én is rúgjak még beléjük azzal, hogy elküldöm őket? Nem tudtam elküldeni, így én is süllyedtem velük, vagyis az egész családom. Ezt az APEH nem érti meg, mert ez a vállalkozás szempontjából nem ésszerű gondolkodás. Igaz, ez az emberi tényező... Nekünk is devizás jelzálog hitelünk van, aminek a törlesztése 42%-kal emelkedett. Nekem is járulékot és adót kellene fizetnem havonta, de ez már jó ideje nem sikerül, mert örülök, ha enni tudok adni a gyerekeknek. Nekünk is végrehajtás alá vonta a kocsinkat az Apeh a tartozások miatt, tartozom a könyvelő programot szolgáltató cégnek is, van rezsi elmaradásunk is, pedig a villany, az internet szükséges a munkámhoz és nap mint nap győzködöm magam, hogy érdemes fölkelni és hozzáfogni a napi teendőkhöz.... De egyre nehezebb. Egy kis faluban élünk, ahol nem egyszerű változtatni. Itt az emberek csak azt tudják, hogy vállalkozó vagyok, ennek a hátterét, hátulütőjét nem látják. Kerestem főállást, gondoltam, inkább újra bejárnék a városba minden nap, cipelném a gyerekeket magammal oviba, bölcsibe, csak hogy lépjünk valamerre. De ez nem ilyen egyszerű. Vidékről bejáró, két gyermekes anyuka, hiába diplomás, hiába dolgozni akaró, de rizikós, költséges, nem kell senkinek. És még jelen helyzetünkben is olyanok is megállnak a kapuban, akikkel az itt töltött 5 év alatt egy szót sem beszéltem, de most kölcsön akarnak kérni. Tőlünk, akiknek több milliós össztartozásunk van. Csak jönnek, hogy te vállalkozó vagy, neked könnyű. De én ezt még nem tapasztaltam! Sőt, közvetlen közelről, nem csak a saját bőrömön, az ügyfeleimen is tapasztalom az egyáltalán nem könnyű helyzetet, amibe a vállalkozókat hozták. Csak azt tudják tárgyalni a törvényhozók, hogy hányadik bőrt húzzák még le rólunk, de mi lesz azokkal, akikről már elfogyott a bőr? Van olyan ügyfelem, aki szó szerint világgá ment, itthon hagyta a családját, hátha az USA-ban szerencséje lesz. Nem lett. Átutazott Angliába, ott jelenleg bejelentett munkahelye van, az ottani állam még támogatja is, mert alacsony a fizetése, és a családi vagyona árverésére várva engem biztat, hogy vannak még csodák és hogy mostmár jobb lesz, hamarosan nekem is tud törleszteni a tartozásából, csak kicsit tartsak még ki. Végezetül, kedves László! Én is csak ezt tudom Önnek javasolni, hogy sosem szabad föladni. A reménynek kell meghalni utoljára. És semmi sem tart örökké, ezáltal a rossz sem! Keresgéljen tovább, próbálja a kínos dolgokat most elengedni maga mellett és majd visszanevetni pár év múlva ezekre az időkre. Én kitettem az oldal linkjét egy közösségi portálra is, hogy még többen olvassák és hátha valaki tud segíteni! Kitartást mindenkinek!!!!

Szojka János 2010. szeptember 09. csütörtök, 16:31

Sajnos ismerős a cipő amelyben jársz.... Végigcsináltam,"csak" 4 évembe került. De nyugodj meg,az első alkalommal,ahogy elhelyezkedsz,az APEH megjelenik a munkahelyeden is... Ha szerencséd van akkor maradhatsz..... Bízz magadban,emeld fel a fejed! Mert ha nehezen is,de fel fogsz állni. Abban sajnos,hogy Önkormányzat,Családsegítő bármiben is segít nem sok az esély...... Bár mint írod,sikkasztó lettél,ebben az esetben van lehetőség az un.: Bűnelkövetői alapból támogatniuk. Legalábbis a falunkban így kapnak a börtönviseltek és családjaik támogatást. Aki pedig nem hajlandó ilyen "apróságra" az tényleg,dögöljön meg???????????? Ezzel kéne a parlamentünknek foglalkozni!

eszter 2010. szeptember 09. csütörtök, 16:15

Valóban a nagy kérdés az , hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozóknak ki tud segíteni. Hitelt nem kap-nincs APEH nullása , pályázni nem tud , Széchenyi kártyát sem - szintúgy APEH nullás hiányában - így valóban semmi lehetőség nincs

Theodóra 2010. szeptember 09. csütörtök, 14:47

Nagyon átérzem a levélíró elkeseredettségét,hiszen én is ezekkel a problémákkal küzdök.Én is vállalkozó voltam,persze kényszervállalkozó,mert szerintem a kettő nem ugyanaz,igaz az állam nem különbözteti meg a kettőt!Sajnos munkát én sem találok,segélyre nem vagyok jogosult,közmunkát sem végezhetek,így nem marad más,csak a kényszervállalkozás.Ez az államnak jó,mert nem érdekli,hogy van-e bevételem vagy nincs,akkor is fizetni kell a kiszabott járulékokat.A munkáltatóit és a munkavállalóit is eg

PéEm 2010. szeptember 09. csütörtök, 13:54

A sok hozzászólást elolvasva, azért azt meg kell jegyeznem, aki még 30 körül van, az egy más dimenzió, mint 50-en felül, illetve a 60 éves kor körül! Fiatalon, 30 körül még lehet, és kell is újra kezdeni, de a mi idősebb korunkban szinte lehetetlenné teszik a körülmények! Vállalkozni ebben a korban valami újra, ami talán megy, talán nem, egyáltalán mire!?? Alkalmazottnak meg senki nem akar felvenni egy "élemedett" korú munkakeresőt, főleg, hogy rengeteg munkakereső van a fiatalokból is, nekik sem könnyebb sokkal, viszont a munkaadók válogathatnak! Tehát akkor mit is kéne csinálni!? Mit lehet egyáltalán csinálni!? Főleg, hogy amint László írta, Ő ugye 40 körüli, és máris "öregnek" számít, tehát akkor 50 felett, közel a 60-hoz már mit mondjunk?

László 2010. szeptember 09. csütörtök, 13:48

Nem értem a szerkesztőséget!!! Ha azt várja, hogy több ezer, tényeken alapuló emberi tragédiákat olvasson, akkor én is leírhatom a magam baját, de nem tudom miért? Nincs és nem is volt olyan politikai tömörülés/párt/kormány, akiknél egy ilyen gond számítana bármit is. Össze-vissza hazudoznak, de amikor a tényleges rémálmokat megélő ember megoldást keres, akkor jön a leírt alapigazság: Vállalkozó (maszek a régebbi világban) voltál, dögölj meg! Arra jók voltunk, hogy megtermeljük, kifizessük a ránk kirótt terheket, de arra már nem, hogy emberként bánjanak velünk. Ha ebben tud a T. Szerkesztőség segíteni, akkor megértem a cikk lényegét.

PéEm 2010. szeptember 09. csütörtök, 13:45

Kedves László, és Mindenki, aki ilyen lehetetlenül szorult helyzetbe került! Kívánom őszintén, hogy sikerüljön megtalálni a kiutat! Sajnos én is, illetve a mi családi vállalkozásunk is hasonlóképpen csődbe jutott, 15 évig ment, persze egyre rosszabbul, s aztán az utóbbi 5 évben már csak az apeh-tartozások nőttek, mert már a közterheket sem tudtuk fizetni mi sem. A végrehajtó... nem részletezem, csak az tudja, aki átélte, elképzelni, együttérezni anélkül nem is lehet igazán! Nem tudom, én is sokat gondolkodom már az öngyilkosságon, ahhoz nem bátorság kell, inkább gyávaság, és bennem az utóbbi egyre jobban nő, mert nem tudom elképzelni az életet hajléktalanul, munka nélkül... s közben semmi perspektíva, semmi, csak elmenekülni az életből, amit az ember már nem s érez ÉLET-nek!

Pataki Andrea 2010. szeptember 09. csütörtök, 13:06

"lassan de biztosan számos elcsépelt és ezerszer hangoztatott oly tipikus dolog miatt hanyatlásnak indult a cég." Én harmadik éve vezetem a vállalkozást, szóval nem akarok okoskodni, de... Pontosan hol kezdtek elromolni a dolgok? Nem lehetett volna megállni akkor? Változtatni? Persze, értem: az már rég nem segít ebben a helyzetben, hogy mi lett volna, ha. Mégis megkérdezem. Ha okulásul szánta László a cikket, akkor szerintem fontos lenne kitérni arra, hogy mit lehetett volna másképp, hogy elkerülhesse ezt az állapotot. Úgy gondolom, nagyon nehéz vállalkozni, valóban durván sok a teher rajtunk. Ezért kell mindig észnél lenni, minden jelre odafigyelni és lépni, ne adj isten, bezárni a boltot. Szóval ha gondolják a hozzászólók, talán érdemes lenne arról eszmét cserélni, hogy mire figyeljünk, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Persze, ha ez rajtam kívül mást is érdekel ;-)

Bodor Ildikó 2010. szeptember 09. csütörtök, 13:05

Üdv Mindenkinek! Sajnos nekünk is van egy "sztorink" válallkozási hitelhez ajánlottuk fel fedezetként az ingatlanunkat,amiben három lakás van, itt él a család. A vállalkozások sorsszerűsége miatt egyre több hitel kellett. Ez nem is volt gond, amíg volt megrendelés. Semmi féle köztartozásunk nem volt. Egyszer csak kaptunk az önkormányzattól egy értesítést, hogy magánemberként férjemnek tartozása van.Mivel a tartozás egy összetört autó súlyadója, így telefonon jeleztük, hogy a náluk működö okmányirodánál leadtuk a rendszámot, a bontási nyilatkozattal. Megköszönték.Majd ez mégegyszer ugyan így megismétlődött. Mivel nem írásban jeleztük, kiadták végrehajtásra a dolgot. Mire reagálhattunk volna, már jogerős végrehajtási bejegyzés volt az ingatlanon. A banknak is megküldték a végzést. Az meg szerződés szegés miatt azonnal felmondta a hitelt, amit egyben kell kifizetni. Most ott tartunk, hogy végrehajtási kifogást kell előtrejeszteni, így sikerülhet a jelzálogot töröltetni. Mind ez súlyos ezrek,ügyvéd, mert már ehhez kevesek vagyunk.- A banknak fizetni kellene, mert az ingatlanunk a fedezet. Három család lakhatása került veszélybe. Mindenki azt mondja igazunk van, de csak peres úton tudjuk igazolni. Sajnos nagyon átérzem a ti sorsotokat is, mert i M.o.-n mindent megtehet egy hivatal, ha hibázik, nem kell felelőséget vállalnia, mert mire évek múlva be tudom az igazamat bizonyítani, az ügyintéző már ott sincs, vagy más osztályon dolgozik. Persze azt is lehetne, hogy befizetem a pénzt, és azonnal törlik a jelzálogot,természetesen az eljárási költségeket kifizetve.( ha meg tudnám tenni, ez lenne az egyszerűbb) És majd egyszer, ha pert nyerünk visszakapjuk. Sajnos akkor azt a kárt, ami a "tévedésük" miatt keletkezett nem tudom bizonyítani. Ez egy igazi 22-es csapda. Sajnos az összeg büntetésekkel és járulékokkak megfejelve, veri a 200.000.-Ft-ot. Arról nem beszélve, hogy a végrehajtási költség is a mienk.Mivel egy hejzajzi számon van az ingatlan, így mindenki lakhatása veszélybe került. Kitartást kívánok mindenkinek, mi is ezt tesszük,összetartunk.Nem hiszem hogy aki ilyen helyzetben még nem volt, át tudná érezni, at a kétségbeesést,ami körül vesz.Azt a kínzó érzést, hogy egy életen át dolgozó, három család lakhtása múlhat ilyen banális dolgon. Mindenki megért mindenkit, de mindenki "csak betartom a szbályokat"-tal tud szolgálni. ( illetve nem szolgálni, inkább kiosztani)

anyatigris 2010. szeptember 09. csütörtök, 12:50

üdv mindenkinek! Én is hasonló cipőben járok mint itt oly sokan!Bár én már látom az alagút végén a fényt(de miért dudál??) 4 évig voltam vállalkozó hitelekkel és biztosításokkal foglalkoztam! Amikor elkezdtem még ha nehezen is meg lehetett élni belőle! Aztán beleestem a csapdába és elkezdtem foglalkozni az osztrák hitellel(Amiről 1 év után kiderült,hogy nem is hitel).Rontotta a helyzetem az is, hogy elkezdtek szaporodni az önjelölt hitelügyintézők akiknek ismerősük volt egy adott bankban és vitték túraszerűen az ügyfeleket csillagászati jutalékért! Én fizettem a járulékaimat(amíg tudtam) bevételem meg nem volt max amit a bank juttatott(1-1,5%).Mivel a szerződésben ki volt kötve,hogy én az ügyféltől nem kérhetek semmiféle juttatást! Persze én is megcsúsztam az adóhivatalnál! 600E Ft járuléktartozást gyűjtöttem be. Elhelyezkedtem dolgozni (akkor még volt hová) és nem kértem a jóváírásokat törlesztettem havonta 13000-t,hogy majdcsak lefogy! Le is fogyott egészen 116000.-Ft-ra Aztán ahogy lenni szokott a munkahelyem megszűnt és itt maradtam pénz nélkül. Mivel csak 1 év munkaviszonyom volt így nem kaptam segélyt mert a 4 év vállalkozást nem számították bele. Hála istennek vagy nem, jogosult lettem szociális segélyre amit a számlámra kértem(előzőekben ez volt a vállalkozói számlám is).Tavaly novemberben szerettem volna ezt a hatalmas összeget +csp-t elutalni a számlámról a közművek felé de nem tudtam mert mint később kiderült az APEH inkasszót nyújtott be a számlámra! Minden jövedelmem 50%-át elvették és külön kellett kérnem,hogy feloldják,hogy a maradékot felvehessem! Hangsúlyozom csak olyan jövedelmem volt ami a létfenntartáshoz szükséges!! Mivel a két összeg természetesen különböző napokon érkezett átutalásonként 1500Ft-ot kellett fizetnem a banknak az inkasszóért! Az inkasszók összege egyenként 13-14e Ft volt! Szóval ha már elég mélyen vagyok és a családi pótlékot is elveszik a gyerekeimtől akkor még fizessek már több mint 10%-os átutalási díjat!! Végtére is sikerült újra elhelyezkednem(3 hónapra!!!!!!) és kifizettem márciusra az addigra 160000.-Ft-ra duzzadt tartozásom. Olyan boldog voltam mint egy friss házas! Egészen tegnapelőttig. Ugyanis kaptam ismét az APEH-tól egy levelet,hogy még tartozom 17ezer Ft-tal kamat címén! Na már most akkor mi a fittyfene az a 44ezer Ft ami a tartozásom és a levont összeg különbsége? Ha úgy gondolták,hogy még nem fizettem ki a teljes összeget miért oldották fel tavasszal a számlámat? Igazából már februárban kifizettem de márciusban újra zárolták mert 3200Ft-t késedelmi kamatot róttak rám!! amit persze szépen levontak(ismét 1500.-ft-os költségért) Mennyi bőrt lehet lehúzni még egy emberről? Hogy merészeltek a gyerekeim pénzéhez hozzányúlni? Nem úgy volt,hogy az és a szociális ellátások védettek? Elismerem én,hogy tartoztam, próbáltam is minden lehető módon rendezni is,de ahogy elbántak velem az nagyon rosszul esett! De úgy döntöttem ezt az összeget már nem fizetem ki! Ha kell leülöm, de akkor sem fizetek többet! Ismerek olyan helyi vállalkozókat(házaspár) akik fejenként több mint 10 millióval tartoznak az adóhivatalnak és mégis úgy élnek mint a kiskirályok! Medence a lakásban, bejárónő,2 havonta új autó.Az alkalmazottak feketén dolgoznak náluk és amikor még volt alkalmi mv kis könyv akkor a dolgozóknak kellett megvenni bele a bélyeget. Ha nem fizette ki szerencsétlen akkor már repült is. Tőlük miért nem vonják le vagy veszik el az értékeiket?????Az nem olyan fontos mint az én 116 ezrem? Van benne tanulság ugye? Ha vállalkozó voltál/vagy akkor a számlád szüntesd meg. Nehogy eszedbe jusson nehezen megkeresett jövedelmed oda utaltatni! Ha APEH tartozásod van jó lesz ha mindent a gyerekeidre/ szüleidre íratsz mert azt nem tudják elvenni!! Ilyenek vagyunk ..................nincs más választás ezt kell csinálni. Mert már rég senkit nem érdekel,hogy az esetek többségében önhibádon kívül kerültél oda ahol vagy!!

JAM 2010. szeptember 09. csütörtök, 12:46

Mi is hasonlóan jártunk!!! Építőipari bt-nk volt, mely eleinte elég jól is ment, 10-15 alkalmazottal. Aztán 6 évvel ezelőtt 2 FŐvállalkozó egyszerűen elfelejtett kifizetni. Az embereknek viszont kellett a pénz. Mert ugye ők rendesen megdolgoztak érte. S jöttek is érte, hol csendesebben, hol dörömbölve... Nekünk viszont, ahogy a hónapok teltek, egyre kevesebb maradt... Az apeh felé sem tudtunk teljesíteni. Ebből pedig következett kamat, késedelmi pótlék, mindenféle büntetés. Eladtuk az ingóságokat, autót, eszközöket. Tehát dolgozni sem tudtunk, nem hogy embereket dolgoztatni. Idő közben a kamat elérte a tőketartozás összegét. El is váltunk (persze, csak papíron), mindent megtettünk annak érdekében, hogy az egyetlen nagy értékünket, a házunkat ne vegyék el a mi és gyerekeink feje fölül. És ekkor jött az utolsó nagy rúgás az apeh részéről. Anno elkövettünk egy hibát, amit csak úgy 3 éve tudtunk meg, hogy hiba volt. Miután férj (beltag) és feleség (kültag) azonos névvel rendelkeztünk, így a bt-nk is a MI NEVÜNKET kapta. Mert ez akkor, a cégalapításkor annyira logikus volt. Igen ám, de van egy 1996-os törvény, melyre senki nem figyelmeztetett, hogy ha névegyezés van a tagok és a cég nevében, ez esetben a kültag is teljes vagyonával felel mindenért!!!!!! Na, persze, nem azért alapítottunk céget, hogy 1x majd veszteséggel zárjunk. Így a házra is nyugodt szívvel rátették a kezüket. Nem volt más hátra, kölcsön kölcsön hátán... de ki kellett fizetnünk tartozásunkat. Így ennyi év után picivel talán nyugodtabban alhatunk, de... a kölcsönt is vissza kell fizetni valamiből! Remény az van, hisz még mindketten a 30as éveinkben járunk..... csak munka is legyen! Köszönöm, hogy megoszthattam!

manóné 2010. szeptember 09. csütörtök, 12:26

Kedves Matyi!Az a baj,hogy a hivatali emberek is csak egy "kis"emberek.Akiknek föntről ki van adva,hogy egy nap-egy hónap-egy év alatt mennyi bírságot KELL kiszabni.Ha nem teszi...mehet és a mi sorsunkra jut.Így működik a rendőrség,az Apeh és sok más nagyhatalmú szerv.És nem tehetünk ellene semmit.Csak egy példa:2007 májusában elvitte a háztól a bank az autónkat.(a lent részletesen beszámolt okok miatt)Közben a végrehajtó is rátette a kezét.Kaptunk levelet,adjuk le a rendszámot..ellenkező esetben 100 ezer forint.Telefon-fax-lefoglalási jegyzőkönyv elküldve.Két hónap után levél az ügyintézőtől.Büntetés(10 ezer forint) és ezen felül kérik a rendszámot.Bementem.Mondom küldtem faxot,itt a vissza igazolása,az autót több hónapja elvitte a bank.Hát nincs meg amit küldtem,de nem gond írjam le.Leírtam.Pár hónap,következő levél.Kérik a rendszámot és 50 ezer a büntetés.Bementem(tanúval).Mondom:küldtem faxot,írtam itt személyesen nyilatkozatot.Nincs autóm,továbbra sem.Írjak még egyet!!Írtam!!Kérdem,hogy mi lesz a hatvanezres büntetéssel.Válasz:TÖRLIK.Három hónap múlva levél a végrehajtótól,hogy árverezi az autót,amennyiben nem lesz a házunknál 500 ezer büntetés.Telefon..az autó a banknál,dupla hitellel mint az értéke.Két nap telefonálás...árverés törölve.Egy hónap múlva,inkasszó a bankszámlán önkormányzati büntetés miatt.2009 augusztus:levél a Földhivataltól,hogy 60 ezer forintot ráterheltek az ingatlanra,mert a rendszámot többszöri felszólításra sem adtam le.Telefon az ügyintézőnek,hogy könyörgöm 3x igazoltam,hogy nincs az autó nálam.Meg lett ígérve,hogy a büntetést törlik,mivel az első felszólításuk után,már másnap igazoltam a dolgokat.Erre a válasz:Ők büntetést utólag nem tudnak visszavonni.Most tehát van még +egy hatvanezres végrehajtás is a házon.Törvénytelenül,megfellebezhetetlenül,ártatlanul.És ez szó szerint így volt!!

mária 2010. szeptember 09. csütörtök, 12:26

Kedves László! Nagyon együtt tudok veletek érezni, bár tudom ez rajtatok nem segít. Sajnos ugyanezeket mi is végig éltük. /Férjem szintén vállalkozó volt/ Azt hittük ez már rosszabb nem lehet. De lehet. A férjem daganatos betegségben meghalt./még betegsége alatt sem százalékolták le, mindig elutasították, táppénzt sem kapott/ Itt maradtam kevés fizetéssel 2 tanuló gyerekkel egyedül. Azt hittem ettől rosszabb már tényleg nem lehet. De még lehet. Az én munkahelyemet is felszámolták. Már tényleg nem tudom, hogy lesz tovább. 50 évesen nem kapkodnak utánam. Kiégtem,elkeseredtem. Már csak a gyermekeim miatt élek, mert egyébként nincs értelme. Ők mindig biztatnak, hogy már csak egy pár évet kell kibírni mert ők segíteni fognak. De hogyan? Egyszerűen nem hagynak megélni. Pedig nincsenek nagy igényeink. Lehet egy kicsit zavartnak tűnök,igazából még soha nem írtam be semmilyen fórumba. Csak azt tudom kívánni, hogy tartsatok ki egymás mellett békében egészségben, mert együtt talán könnyebb.

ruzsi 2010. szeptember 09. csütörtök, 12:05

Olvastam László történetét és nagyon meghatott, Mi is hasonló cipőben jártunk aminek az lett a vége hogy elhagytuk Magyarországot. Sok embernek lesz ismerős ez a történet de sokan nem tudják hogyan is zajlott le valójában ez a dolog és hogy mennyire sok embert érintett. Ez bizonyos autós zöldkártyás mizéria , azért nevezem mizériának mert nincs rá jobb szó. Kezdjük az elején , adva van egy családi vállalkozás apuka és a két felnőtt fia, Budapesthez közeli településen van a műhelyük. A bevételt a zöldkártya adja 80%-ban , mert szerelés már ritkán van, mindenki megpróbálja otthon megoldani hiszen válság van. De sebaj a zöldkártya eltart három családot. Aztán tavaly nyár elején jönnek a hírek hogy a zöldkártya megszűnik , átalakul de az is lehet hogy maga a jó Isten fogja adni , mindenhol más hírek voltak de egy biztos hogy lesz 1.5 év az átállásra. Na jó , akkor gondolkodjunk Béláim mi is legyen , mivel lehetne majd orvosolni ezt a helyzetet. Ötlet nem volt de időnk lesz majdcsak kitalálunk valamit. Aztán eljött a december addigra annyi ellentétes hír keringett már nem tudtuk hova kapni a fejünket. December 20.-án elfogyott a zöldkártyás papír, de nincs gond januárban folytatás következik, vagy nem!!! Arculcsapásként ért minket a hír hogy nincs , nem is lesz több zöldkártya. Ennyit a 1.5 évről. Egyszerűen elvették a bevételünk szinte egyik napról a másikra, hogy miért , azt senki se tudja. ( Itt jegyzem meg hogy ez a dolog közvetve, vagy közvetlenül rengeteg embert érintett én utóljára azt olvastam akár 10 ezer ember is lehet érintett ebben. Hogy lehet ez? Úgy hogy van családja azoknak akik most munka nélkül, állás nélkül maradtak. És hasonlóan jártak azok is akik eredetiség vizsgálattal foglalkoztak. Ennyi embert tönkre tenni azért mert valaki nem tudja használni a hatalmát vagy az eszét.............) Voltak alternatív lehetőségek, hogy végezzenek el tanfolyamot állítsák át a zöldkártyás gépeket , de ez több millió forintba került volna. Ja igen és eddig mondjuk napi 10 zöldkártya helyett már csak 4 lett volna tehát a beruházás alig térült volna meg. (Azt érdemes tudni hogy egy zöldkártyás gép több millió forint, és pár havonta kell ellenőriztetni az szintén tízezrekbe kerül, és most igazán jó ez a többmilliós gép virágállványnak vagy porfogónak). A január kínkeserves volt pénz szinte semmi sem volt, ami befolyt számlákra ment el tehát az ember elkezdte felélni azt a kis tartalékát ami volt, a kisebbik fiú (Ő az én drága férjem)eljött hátha akkor az apjának és a testvérének könnyebb lesz, két embert talán eltart a műhely. De nem, így sem lett jobb. És innentől fogva az események gyors egymásutánban jöttek, segélyért folyamodtunk, megkaptuk. Munkakeresgélés, de teljes halál a munkaerőpiacon , február közepén végül megszületett a döntés elhagyjuk Magyarországot, férjem már dolgozott 1.5 évet Angliában ismerős lesz neki a terep . Március elején érkezett meg, két hét múlva már dolgozott mint autószerelő Anglia középső részén. Két hónapra rá követtem én, és akkor jött mát velem a sógorom is. Tehát már senkit sem tudott az előtte jól menő műhely eltartani. Fél év telt el hogy kijött a férjem, azóta is ott dolgozik. A sógorom végül kihozta a családját Ők elmentek London felé. A műhelyben az édesapjuk dolgozgat de nagyon ritkán téved be valaki hozzá. Mi most egy fizetésből élünk, ami a minimálbér itt , de bérelünk lakást van autónk és még picit félre is tudunk rakni. Előbb utóbb belejövök a nyelvbe én is, és akkor a két fizetésből egyet teljesen félre tudunk rakni. ( Nekünk volt lehetőségünk arra hogy lépjünk egy nagyot, de sok embernek nincs , kérdem én velük mi van? Van ugyan valami érdekképviselet aki próbálkozgat hátha történik valami de vissza állítani nem fogják a zöldkártyát, és az állam sem segít senkinek pedig ők is tudják hogy mekkora bajt okoztak ezzel, megszakad a szívem ha arra a sok családra gondolok.....)ÉS TÉNYLEG IGAZ HA VÁLLALKOZÓ VAGY DÖGÖLJ MEG. DE SZERINTEM IDE ÍRHATJUK AZT IS HA MUNKAVÁLLALÓ VAGY DÖGÖLJ MEG. Mi szerencsét próbálni jöttünk Angliába, de hogy boldogok vagyunk-e? Igen is és nem is. Szép ez az ország egy teljesen más világ, jó megismerni egy másik kultúrát, fényévekkel járnak előttünk mindenben, és valahol jól érezzük magunkat. De mégis, ez nem az otthonunk, nem a HAZÁNK, hiányzik a családunk a szüleink, a barátaink. Én nem bíztatok senkit hogy hagyja el Magyarországot , itt sincs kolbászból a kerítés. De itt hagyják dolgozni és élni az embert, és nem mond senki olyat ha valami nem tetszik el lehet menni (hagyni az országot)....... Jelenlegi állás szerint nem szándékozunk itt maradni végleg. De a mostani jeligénk : "otthon nem maradunk le semmiről". :-(

Szilágyiné Tóth Szilvia 2010. szeptember 09. csütörtök, 11:49

Jah,egyébként az önkormányzat akkor sem segít,ha regisztrált munkanélküli az ember.....sajna tapasztalat.....ha a fejenkénti jövedelem meghaladja a családban a 23ezer ft-ot,nem jár semmi,csak a szánk......(még közmunka sem.....)Én pl. csak gyógyszertámogatásra lehettem volna jogosult-még jó,hogy egészséges a család (szerencsére).......:-((

Matyi 2010. szeptember 09. csütörtök, 11:42

Hát egyszerűen teljesen kivagyok akadva! A bátyám hasonló helyzetben van. Totálisan kiborulva. Világéletében becsületes, tisztességes ember volt. 25 év munka után közölték vele a téglagyárban, hogy viszlát, bezárunk. Ezt követően kényszerből vállalkozást csinált a volt kollégáival. Ment úgy 4-5 hónapig, aztán egyre rosszabb lett. Veszteség, nyűg, veszteség stb. Végül ketten maradtak a cégben. (Közben az egyik volt kollégájuk elhunyt). Most egy hete az évtizedes munka és barátság is véget ért bátyám és megmaradt kollégája/cégtársa között, mert MEGHALT a kollégája is! 56 évesen! Nem volt pénze semmire, gyógyszerre sem. Nem kapott semmi táppénzt, csak a betegszabadságot, amelyet a bátyám a saját pénzéből fizetett ki (elvéve a családi kasszából). Csak mert a lelkiismerete úgy diktálta és mert valóban megérdemelte az az ember. EZT A CIKKET levelet, s mindannyiunk ordító fájdalmát ki veszi észre? A magam 32 évével érdekelne, hogy hol volt és hol van itt választás?? HOL?? VÁlasztok hogy ölök, vagy halok? Ez lenne a választás? Szégyenlem hogy közalkalmazott voltam, mert igenis igaz, amit többen is írtak, hogy legtöbbje éli világát. Nem oda való, nem dolgozik mégis különb törvény védi, mint az átlag munka törvénykönyves munkavállalót, avagy a szó szerinti kényszervállalkozót. S az úrnak, aki alkalmazottként írta, hogy a vállalkozó is rájön hogy milyen megalázottnak lenni üzenem, hogy MI mind egy oldalon állunk. Akik kizsákmányolnak, NA ŐK ÁLLNAK A MÁSIK OLDALON (mindegy, hogy hivatal, főnök, állam, rabló vagy akárki). KÉRDÉS: Meddig is lehet ezt még eltűrni, s a család szentélyébe kapaszkodva létezni, de nem élni a világban. Az APEH ügyintézőkkel kapcsolatban csak egy megjegyzésem volna. A páromnak intéztem egy ügyet (a könyvelőnek nem sikerült) az ügyintéző meg sem akart hallgatni, ezen úgy berágtam, hogy teljesen kikeltem magamból s szégyenlem ugyan, de olyanokat mondtam, amiket hát igencsak nem kellett volna. Végül is egy másik hölgyhöz került az ügy, aki egy bűbáj volt. Felhívott, segített, érdeklődött. Amikor szabadságon volt átadta az ügyet egy másik embernek, aki szintén segítőkész volt. De könyörgöm miért nem ilyenek dolgoznak mindenütt, miért a szipirtyók, a gonoszok, az undokok, akik a jó embereket terrorizálják és fenyegetik?

zé 2010. szeptember 09. csütörtök, 11:24

Kedves vállalkozótársak! Tehetünk magunkért! Én is hasonlóképp jártam mint itt sokan. Betegség, munkanélküliség után, kezdtem a párommal vállalkozásba, többmillíós minuszból (rezsitartozások, baráti kölcsönök, diákhitel, stb, stb, stb) küzdöttük fel magunkat nullára. Befektetés nélkül, szinte csak munkára építve csináltuk meg a céget. Mikor megint lebetegedtem, összecsuklott az egész, egy év alatt többmillíós apeh tartozás, kis banki kölcsön. Dolgozókat és az üzleti partnereket kifizettük mindig. Hivatalok könyörtelenek voltak, egészségügy szintén, minden hivatalosság csak rúgott rajtunk. Hamarosan végrehajtás előtt álltunk. Viszont én elég makacs ember vagyok, a sok igazságtalanság miatt odáig jutottam, ha kell elütöm azt aki nagyon méltánytalanul bánik velem szemben. Nem az önpusztítás a megoldás, inkább vigyünk magunkkal egy-két-sok szemétládát. Közben eltökélten kerestem a megoldást: bár (egyelőre) egy bankszámlát sem érdemes nyitnom és hivatalos jövedelmem sem lehet, a vállalkozás működik, több éve jövedelmet termel. Az összegürizett javainkba belekarcoltak ugyan (már begyógyultak anyagilag a sebek), de belemarkolni már nem tudtak (túl macerásnak ésvagy kockázatosnak vélték). Számomra van tanulság is: vállalkozni csak megfelelő jogi védelem birtokában. Korábban első volt a dolgozó, utána az üzleti partner, majd az állami kötelezettségek kifizetése - ha nekem jut akkor jut, ha nem akkor nem. A bukás után viszont megváltozott a hozzáállásom: első továbbra is a dolgozó (hiszen ő megdolgozott a béréért, az én utasításaimat követve), utána az üzleti partnerek, majd a saját megélhetésem. Ha az államnak jut jut, ha nem akkor nem. Ha az állam ezért mérges lesz, akkor életbelép a jogi védelem. Higgyétek el, más a hivatalnokkal, ellenőrrel tárgyalni ha nem a megvert kutya pozíciójában vagyunk és nem kockáztatjuk a család teljes egzisztenciáját. Képesek emberszámba venni - bár az első reakció mindig a meglepetés... Korrekten meg lehet velük beszélni, hogy nem a bűn útján járunk, rendezzük is amit lehet/ahogy lehet. Még az is előfordult, hogy tippet adnak, mi pénzügyileg/jogilag a legelőnyösebb (ezt persze utólag le kell ellenőrizni). Jogi védelem, ez a kulcsszó, ne lehessen elvenni tőlünk amiért megdolgoztunk, vagy csak nagyon nehezen, sok-sok papírmunkával és utánajárással. Ha egy embergyűlölő hivatalnoknak rossz napja van, ne tudjon bennünket pusztulásba dönteni, maximum egy kicsit kellemetlenkedni. Az más kérdés, hogy a magyarságot igyekszenek kiirtani és az ellenállás - akárcsak passzív ellenállás - minden formájára szükség van. Elemi érdekünk a rossz törvények elszabotálása. Bár én picit reménykedem az új vezetésben, vannak jelei annak, hogy nem a vesztünkre törnek mint elődeik. Ez a bizalom megmutatkozik a mi hozzállásunkban is - egyelőre.

Szilágyiné Tóth Szilvia 2010. szeptember 09. csütörtök, 11:21

Ebben az országban lassan minden büntetve van....ha vállalkozó voltál,azért-ha elmúltál 30,azért-ha pályakezdő vagy,azért mert nincs pár év gyakorlatod-Ha kisgyerekes nő vagy,azért,mert mertél gyereket vállalni.....Én az utóbbi körbe tartozom....31 évesen merészeltem gyermeket vállalni a férjemmel(gondoltam,a nyugdíjat tán nem kéne megvárnom a gyerekvállalással:D)Gyes-mint tudjuk,kemény 24ezer ft,nyakunkon a lakáshitel,ezért nem volt kérdés,hogy a gyedem lejárta után gyes alatt dolgozni kell menni,ha akarok,ha nem(én élveztem a babázás minden percét,s egy pillanatig sem unatkoztam,nagyon szívesen maradtam volna 3.évre is otthon,elhihetik).A párom fizetését jóformán egyben elviszi a hitel és rezsi,s a gyes összegéből nem valószínű,hogy eszünk 3-an,és ruházzuk a rohamosan növő gyereket.Megyeszékhelyen lakom,a cégem még vissza is vett volna,de.....csak és kizárólag 3 műszakba....Viszont az óvodák-bölcsödék itt fél7-7-kor nyitnak,nagymama elmúlt 70 és krónikus beteg,a másik vidéken él és még van 7 éve a nyugdíjig s 3 szakban dolgozik.....Nah,ilyenkor mi legyen?Arról nem beszélve,hogy ebben a nagy városban cirka 500 férőhely van kb.a bölcsikben összesen,s jelenleg már 3 hónapos várandósan be kell jelentkezni,s ha megszületik a baba,be is kell iratni.....S ez még nem garancia,hogy 2 évesen lesz is helye,ugyanis vagy minkáltatói igazolás,vagy iskolalátogatási igazolás kell hozzá......az anyukát viszont csak akkor veszi fel talán a munkáltató,ha a gyermek el van helyezve......ez ám a 22-es csapda.....De nem baj,panaszkodnak,hogy fogy a nép,tehát szüljünk....de mire,és hogyan?Állam bácsinak adjuk nevelni,hogy dolgozni is tudjunk?Akkor meg minek?Szívem szerint legalább 3 gyerkőc szaladgálna itthon,de ez egyre esélytelenebb....Jelenleg van munkahelyem (Jajj de jó!!!!!!)Ha nincs meló fizetetlen szabira zavarnak (mellesleg ez törvénytelen)s ha szerencsém van,abban a maradék 2 hétben rongyosra melózhatom magam 50kg-os gépeket emelgetve 44ezer ft-ért.....Érettségivel,szakmával,s majd 20 év munkaviszonnyal a hátam mögött sem álmodhatok testvérkéről,pedig a lányka is szeretne.....Örülök,ha valahogy megteremtem a napi vajas kenyeret neki.....(Állatkert,vidámpark,nyaralás?Az mi anya?-mikor ezt kérdezi elszorul a szívem,és megpróbálom neki elmagyarázni,mint ahogy azt is,miért nem mehet havi 7000-ért usziba a társaival az oviban.....:-((Nehéz nagyon....De egy percig nem bánom,hogy vállaltam,s még mindíg reménykedem,hogy 4 éven belül talán még 40 éves korom előtt egy testvérke még belefér.....)Tudom,erre jönnek a hsz-ek,hogy külföldön nincs is gyes,mégis megoldják.....igen ám,de ott teljesen más a munkáltatók hozzáállása is....létezik a részmunkaidő fogalma,és nem csak papíron (itt bejelent 4 órában,és dolgozol 12 órát naponta),illetve apuka-anyuka keres annyit,hogy vagy nem kell még melóba menni az anyukának,vagy a bébiszittert is meg lehet fizetni....itt egy óra 1200ft,ami naponta 9-10 órával számolva esélytelen.....Ebben az országban az anyákat is büntetik.....Már meg sem lep,hogy a jelenlegi fiataloktól azt hallom,hogy eszük ágában sincs gyereket vállalni.....mire?hova?miből?Lakásra esélyük nincs,a szülőkhöz a másfél szobás panelba?Ugyan már......Elkeserítő ez az ország,úgy ahogy van.......Sz@r az egész.......

Ági 2010. szeptember 09. csütörtök, 11:08

Vállalkozó voltam, kicsit beledöglöttem...Nekem szerencsém volt, mielőtt jött a végrehajtó, kaptam egy szintén vállalkozó ismerősömtől kölcsön, egy év múlva hitelből meg is tudtam adni.Még 3 évig fizetem vissza a hitelt, aztán már könnyebb lesz. (Egyszer talán még új ruhát is vehetek magamnak...)A tanulság az, hogy nemcsak munkakapcsolatokat kell kialakítani, hanem figyeljünk oda az emberi kapcsolatokra is!

nemethlaci63 2010. szeptember 09. csütörtök, 11:03

Üdv mindenkinek! Kedves László! Nagyon sajnálom, hogy idejutott, de azt kell mondjam, igaza van abban is, hogy hibás abban, hogy ide jutott. Én cafetériával foglalkozom, 100 vállalkozóból 99-et NEM ÉRDEKLI hogyan lehetne több jövedelmet juttatni a munkavállalóinak, úgy, hogy nem nőnek a költségek, ugyanilyen arányban azzal sem foglalkoznak, hogyan lehetne optimalizálni törvényesen az adófizetést, és döntő többségük a mai napig inkább feketén fizeti a dolgozókat, ahelyett, hogy élne a kedvezményes adózással, kifehéredve. Nem tudom, Ön ezek közé tartozott-e. Én is vállalkozó vagyok, kétszer mentem már tönkre, mert nem fizettek ki... Mindkétszer állami cég... Ugyanakkor azt látom, hogy a felelőtlenség iszonyatos, amíg megy a bolt semmi sem számít, ha nem megy, szidjuk az államot, meg mindenkit. A saját házunk táján nemigen söprögetünk... Vállalkozó barátomat többször figyelmeztettem, ne így, mert nem jársz jól, csináld ezt. 52 éves, csődbe ment, potyára fizette a bejelentett 450 ezres bruttót. Pedig vannak törvényes lehetőségek, csak a lenézett pénzügyi tanácsadókra, mármint a valódiakra, oda kellene figyelni... Nem magamat akarom reklámozni, de nem egy cégnél megoldottam, hogy veszteséges vállalkozásból nullásat, nyereségest csináltam kollégáimmal pl. a bérkifizetések átalakításával. Törvényes eszközökkel... Van megoldás sok esetben, de ehhez a vállalkozók gondolkodás módját is meg kellene változtatni. Amíg ebben az országban a probléma megoldó képesség számít erénynek, addig bajban vagyunk. Problémákat megelőzni kellene, akkor jelentősen csökkenne az ilyen esetek száma. Elolvastam valamennyi hozzászólást és az alábbi lehetőségeket látom: 1. Mindenki, akivel kiszúrtak fogat fogért alapon vadászati idényt rendez, melynek során kilövési engedélyt vált az őt tönkretevő, nem fizető partnerre + 1 olyan valakire, aki döntést hozott az ő kárára az ügyben. Ez nagyfokú tisztulást eredményezne rövidtávon, de nagyon kockázatos és én személy szerint nem javaslom. 2. A károsultak összefognak és nyílt kampányt intéznek azon cégek ellen, akikről bebizonyosodik, hogy így jártak el. Ennek meg vannak a törvényes és kevésbé törvényes eszközei, csak élni kell velük szervezetten. Nyilván a törvényes eszközöket javaslom, pl.: ha nem fizet egy multi, akkor letáborozni előttük és felszólítani a vásárlókat, hogy ne menjenek be, mert nem fizették ki a szállítókat, stb. Ez szervezett formában nagyon nagy károkat okozhat. 3. Betartva a törvény adta lehetőségeket, a még működő vállalkozások átalakítják működésüket. Ebben magam is tudok segíteni: nemethlaci1963@gmail.com. Hogy ne gondoljátok, hogy üzleti reklám céljából írok, ezért felajánlom, hogy minden vállalkozónak ingyen megcsinálom az ehhez kapcsolódó felmérését és a döntés előkészítést. 4. Be fogjuk a pofánkat, simlizünk, mint eddig és abban bízunk, hogy mi majd megússzuk. Hát nem fogjuk. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Én tudom melyik megoldást választanám. Kíváncsi leszek, hányan gondolkodnak hasonlóan hozzám. Mellesleg, aki segíteni akar a vállalkozóknak, szívesen megtanítok bárkit a módszerre, hogy munkatársként pénzt kereshessen ezzel, de előre szólok, bejelentett munkavállalóvá csak bizonyított teljesítménnyel lehet válni. Addig marad a vállalkozói... Mert én is megégettem már magam jónéhányszor sokat ígérő kollégákkal... Ugye, hogy minden éremnek sok oldala van? Sokat tudnék ezekről mesélni, de inkább megyek és kötök egy üzletet... Annak legalább látom a jó oldalát is. Sok sikert mindenkinek a következőkben. Üdv nemethlaci Ui.: a mostani kormány eddig sem csinált semmit, ezután sem fog. Ugyanaz az alom mindegyik, amelyik eddig hatalomra került. A vállalkozók számára mindenképpen...

manóné 2010. szeptember 09. csütörtök, 10:51

Kedves Mindenki!!a Férjem már leírta a kálváriánkat.Megdöbbentő,ami ezen az oldalon szerepel.Mi 2,7 milliós céges adótartozás után kerültünk ebbe a helyzetbe.Az Apeh listán több ezer magánember 10 milliós tartozás felett.A cégek száma ugyan ennyi 100 milliós tartozás felett.Ők hogy élnek??Rajtuk miért nem megy végig az összes hivatal??Ők nem követnek el törvénytelenséget??Csak az,aki pár tíz ezret leemel a cég számláról,mert enni szeretne a családjával??Megdöbbentő,hogy a hozzászólók többsége éhezik,fázik,a gyermekei veszélyben!Kedves előttem szóló Sándor!!Biztos vagyok benne,hogy aki itt megszólalt,nem az Ön által felvázolt vállalkozók közé tartozik.Azok ellen nem indul végrehajtás és felszámolás.Azok nem vesztenek pert hivatalokkal szemben.Azok nem félnek a postástól,a megcsörrenő telefontól,a kutya ugatástól,a ház előtt lassító idegen autóktól.Azok az emberek nem tudják,hogy milyen az,mikor a gyerekei nyitogatják a hűtő ajtót,amiben maximum Tescos vaj és szalonna van-ha van!!Viszont az előttem szólók többsége igen.Talán az oldal szerkesztőinek ezen leveleket kéne megmutatni.Mert biztos,hogy itt nem szólalt meg olyan,aki évente többször járt nyaralni,akinek külföldön van bankszámlája,vagy a minisztériumban barátja.Ezek az emberek igen komoly segítségre szorulnak!Kívánom,hogy legyenek olyanok közöttünk,akik összefognak és segítik egymást.Szívesen csatlakoznék.Igaz messzire vagyunk és kapcsolatunk sincs."Barátaink" eltűntek.Viszont tudom,hogy nem hibáztunk...és mégis (vagy pont ezért)áldozatok lettünk!

FIGYELEM GAZDAG VÁLLAKOZÓK!! 2010. szeptember 09. csütörtök, 10:41

A SEGÍTSÉGET GYAKOROLHATJÁK!! Kérem Önöket, hozzanak létre egy alapot a bajbajutott társaik átmeneti megsegítése érdekében. Soha ne feledjék, Önök most jó menő vállalkozók bármikor kerülhetnek hasonló helyzetbe. Tisztelettel,egy egyszerű dolgozó ember.

Ria 2010. szeptember 09. csütörtök, 10:33

Megdöbbentően olvastam László és a hozzászólók leveleit. Már csak azért is, hogy egyáltalán még nem oszlatták fel az oldalt. Sajnos én is igy jártam l6 éve egy gyerekkel az oldalamon, és elváltként. Fekete munkákat végeztem annak idején, hogy el tudjam tartani a gyerekem, és tudjam fizetni a lakás rezsijeit és az öreg autóm fenntartását. Ez 6 évig tartott, amikor egy ,,rosszfiú,, átvállalta a cégem adósságait és megvette azzal az összeggel, amivel tartoztam az APEH felé. Ugyanebben az évben találtam állást a munkaügyi központon keresztül. Sajnos 2 év után felszámolták a céget, igy megint feketén kellett munkát végeznem. Több szakmai tanfolyamot is elvégeztem, de sajnos mind olyan, ami az Unióba történt belépéssel szinte lenullázódott, ill. megsemmisült. 2000-ben idegileg és fizikailag kikészültem és 50 %-ra lerokkantositottak. Jelenleg ott tartok 54 évesen, hogy a nyugdijas édesanyám tart el, mert vidéken munkát egyáltalán nem lehet találni - mint már többen is írták - 40 fölött pláne. Pedig a mi korosztályunk még az, aki tudja milyen az szívből csinálni azt, amit elvállalt. Én is végigjártam az önéletrajzos beadásokat, megaláztatásokat: hogy mit akarok én, amikor a fiataloknak sem tudnak állást biztosítani. A beadott sok-sok önéletrajból egyetlenegyet kaptam vissza azzal, hogy nem megfelelő az iskolai végzettségem, meg egyébként sincs felvétel, de azért sok szerencsét kivánnak a jövőre nézve. Így kalapolok továbbra is segélyekért, több mint 32 év munkaviszony után. Eleinte szégyelltem, de mára megfásultam e téren. Tehát fel a fejjel sorstársaim: Ezután is csak a politikusok, az ügyvédek, az orvosok és azok az élen haladó vállalkozók lesznek a felső tízezer köreiben, akiket ,,hátulról,, támogattak a kezdéskor és jó időben jó helyen voltak. Na meg ne feledkezzünk meg a barna bőrű BMW-Mercedes-esekről sem, akik stat. szerint 2050-re többségben lesznek és mi kerülünk kisebbségbe. Akkor talán majd felfigyelnek ránk Magyarokra is!

cica 2010. szeptember 09. csütörtök, 10:31

Rózsahegyi úr valószínű az olyan vállalkozókról beszél,akik közel vannak a tűzhőz és így kakasnak érzik magukat a szemétdombon? Természetesen azok megérdemelnék László sorsát a futtatóikkal együtt !

cica 2010. szeptember 09. csütörtök, 10:23

Az előbbit megtoldva: ,ha voltál olyan őrült és magad próbáltál valamit tenni és nem a költségvetést terhelted,hanem oda esetleg befizettél,azért büntetés jár. Ugyanis hiába fizetted a munkanélküli járulékot ,vállalkozóként nem ugyanazt kapod érte.Állásokban ne reménykedjetek,mert az MLM és banki ,biztosítási ügynökön kívül semmi nincs persze ez is csalás ,hogy ismét lenyúzzák a bőrödet!Állami szinten meg semmi értékteremtő állás nem jött létre a 20 év alatt ,csak olyanok amik a költségvetést terhelik,sok esetben milliós fizetésekkel,persze nem kérdeztek meg senkit ,hogy az adó forintjait szívesen adja ilyenekre?Inkább arra buzdítanak mindenkit ,hogy az éhhalál elől megmentő filléreket sajnálják embertársaiktól.Sajnos elég eredményesen!!!Egyre másra csak olyan állások teremtődnek akik nem új értéket hoznak létre ,hanem egymás zsebéből vennék ki a pénzt,ha még lenne! Előbb utóbb felfalják egymást !

Rózsahegyi Sándor 2010. szeptember 09. csütörtök, 10:04

Tisztelt uraim, hölgyeim! Hát emberileg mélységesen felháborít az ilyesfajta eljárás, hogy az ember nem ember de engedtessék meg és itt megjegyezném, hogy (akinek nem inge ne vegye magára) de sok vállalkozó igen aljas módon bánik az alkalmazottaival a végletekig kizsákmányolva őket és csak remélni tudom, hogy László úr nem az ilyen vállalkozók táborát szaporította. Kedves László nem akarom bántani de most a saját bőrén tapasztalja meg mi az a mageláztatottság amit sokunknak elkel viselnie mert munkát azt bizony nem kap. És ha már megváltozott munkaképességű akkor még a tetejében az egészség sincs meg. A munkáltatónk úgy tekint ránk mint valami leprásra akivel azt tehet amit akar.Ugye önnek ismerős ez a szlogen "akinek nem tetszik elmehet" úgy nem mindegy, hogy a mondatnak melyik végén állunk. Kedves László ismétlem nem megbántani becsmérelni akarom, sőt felháborít az ilyen eset de ismerek olyan vállalkozókat akit szívesen látnék az ön helyében. Én tiszta szívből kívánok önnek és családjának kitartást erőt és szerencsét a munkahely találáshoz és szorult helyzetéből való kijutáshoz.De azt is szeretném, hogy minél több vállalkozó olvasná eme cikket és talán egy kicsivel emberségesebben bánnának a dolgozókkal mivel ők is EMBEREK és nem használati tárgyak aki csak addig jó amíg hasznot hajt. Kívánok a továbbiakban sok erőt szeretetet és kitartást.

L. Tiborné Komló 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:44

Nekem az adóhivatallal gyűlt meg a bajom, mégpedig azért mert eladtam a központi fűtéses lakásomat és egy hónapon belül vettem egy olcsóbb bérűt. Az eladás miatt kiróttak rám a teljes eladási összeg után l60 eft. járulékot amit én azonnal megfellebbeztem, ezután javították az összeget a kettő lakás közötti összeg járulékfizetési kötelezettsége 18 eft. lett. Ennek ellenére most két év után kiküldött részemre az APEH egy késedelmi számlát arra az 5 napra ameddig az én levelem beérkezett és ügyintépzőhöz került 2.286.- Ft késedelmi kamatot. Tehát arra az összegre kell késedelmi kamatot fizetnem amit nem is kellett befizetnem. Hiszen a törvény úgy szól, ha egy éven belül az eladott lakás árából másik ingatlant vásárol az ember csak a kettő ár közötti összeg a járulék köteles rész. A napokban láttam a TV-ben, hogy az APEH tévesen 50 eft-ot fizetett ki valakinek adó visszatérítésként, az illető azonnal felkereste az APEH irodát a korrekció miatt. Neki is kiszabtak arra a pár napra pénzhasználati díj címén fizetési kötelezettséget pedig egy becsületes állampolgár volt aki tudta, hogy neki nem ennyi jár vissza. Hát ilyen törvények vannak nálunk .!!??

varga lajosné 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:37

Ugyan ebben a helyzetben vagyok én is. Azzal a különbséggel, hogy még nyomozás, vádemelés is történt ellenem. Most a tárgyalásra várok, kirendelt ügyvéddel, mert pénzem az nincs. Nincs gyermekem, amiről nem tehetek, de van férjem, idős édesanyám.Nincs munkája a férjemnek sem, iskolánk sincs, csak sok-sok tapasztalat. Beteg is vagyok, még a bajok előtt lettem az. Most még rosszabb, a gyógyikat kiváltani sem tudom mindig, Édesanyám özv.nyugdíjából. Már megnyugtat, hogy nincs gyerek.Szép , igaz? Vállalkozó voltál? Dögölj meg!!! Adótartozásomat 100 év alatt sem tudom kifizetni és rengetegen vannak hasonló helyzetben. Ha leültetnek, legalább nem lesz gondom a megélhetésre. De attól még a tartozás ott marad. Mi a jó a kormánynak? Befizetés vagy börtön? Adóamnesztia kéne, mert ebből sem mi a döglődők, sem pedig az ország nem jön jól ki. Dolgozni, adót fizetni nem fogunk tudni így soha. A kormány szeretném , ha elgondolkodna ezen. Remélem értik miről van szó. Teljes tisztelettel írom én ezeket. László, Önnek igaza van, tipikus a helyzete, de ez ugye sovány vigasz. Én már az öngyilkosságon is gondolkodtam, de ahhoz bátorság kell, én pedig már nem vagyok se bátor, se "ember". Semmi vagyok. Üdv. a sorstársaimnak.Vné 43 éves.

Kiss Anna 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:32

Mi is hasonló cipőbe járunk. A vállalkozást pénz hiányéba nem tudjuk megszüntetni (bt), de megrendelés hiányában működés képtelen, tartozások mind két irányba (mi is és nekünk is). Van viszont egy jó hírem mindenki számára ez pedig a SUSKA kör. (nézd meg a neten) Suska piac 09.19.én!!!!

And 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:29

Kedves László Én is hasonló cipőben járok, bár nem voltam vállalkozó, hanem alkalmazott, és abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy bejelentkeztem a munkanélküli hivatalba, és ez mellett előzőleg fizettem munkanélküli biztosítást, így volt némi pénzem. Ennyire rossz helyzetbe nem kerültem, de ami igaz igaz. A negyvenéveseket már nem alkalmazzák, ha kikerülnek az utcára. Próbálkoztam én is mindenféle munkalehetőséggel, de azon kívül, hogy ingatlaniroda, biztosítás, banki ügynök más helyre nem vettek fel, de még nem is válaszoltak. Ha az ismerőseid körében nincs olyan ember, aki számodra munkát tud ajánlani, akkor neked annyi. Mindenhova megváltozott képességű embereket vesznek fel. Még árufeltöltőnek sem alkalmaznak. Mindenféle munkára jelentkeztem, de eddig nem találtam semmit. Több mint 1 éve vagyok munka nélkül, és nem azért, mert nem akarok dolgozni. Elvégeztem 2 tanfolyamot is bolti eladó, és kereskedő boltvezető, de csak akkor tudom használni, ha saját üzletet nyitok, mert hiába van iskolai végzettségem, nincs gyakorlatom, így nem alkalmaznak. A munkaügyi központba eleve úgy vannak kirakva az állásajánlatok, hogy, ha nincs pont olyan okj-s végzettséged, akkor jobb, ha nem is jelentkezel, mert úgy sem alkalmaznak, mert nem felelsz meg a feltételeknek. Ha túl sok mindent dolgoztál már életed során, akkor meg megkérdezik, hogy minek jelentkeztél ide, hisz olyan agilis vagy, akinek ilyen az önéletrajza. Nem tudom, hogy mi a jobb, ha az ember egész életében 1 munkahelyen dolgozott, vagy különböző területeken tevékenykedett. Egyik sem jobb. Ha van rajta sapka az a baj, ha nincs, akkor meg az. Arról nem is beszélve, hogy nem vagyok egy karrier hajhász. Nem érdekel a karrier, egyszerűen pénzt szeretnék keresni, mert jelenleg enélkül nem lehet élni. Régebben, ez nem így volt. Sokkal könnyebb volt munkát kapni, sőt volt olyan is, hogy egyszerre több helyen is tudtam dolgozni. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, de egyszerűen nem vesznek fel sehova. 43 évesen, akár el is áshatom magam, mert úgy látszik, hogy Magyarországon 30 éven túl nincs élet.

Marci - Bács megye 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:25

Ja! Álláskeresés ezerrel: 1 éve, 28 évesen, közel 100 pályázat beadva. Ebből kb. 60 méltatott válaszra: "Adatbázisunkba eltettük, de köszönjük NEM ön a megfelelő jelölt..." Fiatal, öreg, és vállalkozó: dögolj meg! Ha nem teszed, megteszi a rendszer! - legalább nem kell nyugdíjat fizetni neked...

Marci - Bács megye 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:19

Igen, sajnos az elutasítás nem csak a korosabb magyarra igaz. Én pont ugyanabba a cipőben járok, mint László de 28 évesen. Nekem egyéni vállalkozóként kellett hogy kitaláljak valamit. Sajnos jutalkos rendszerű fizetés, nincs ügyfél. Lehetek én iszonyat nagy szakember, ha nincs kinek átadnom, nincs betevő. A havi járulék és egyéb APEH-nek fizetendő cucc meg csak nő. Eddig kb 300.000 Ft... és miből??? A hűtő üres, a párom 62.000 Ft-ja üzemanyag - hogy dolgozni mehessen -, meg a létfontosságú rezsi. TV, internet, telefonszámok = kikapcsolva... Munkaügy: elküld, mert apeh tartozásom van... Jó a rendszer. De azért örülök, hogy MAGYAR lehetek Magyarországon... - még ha éhezünk is.

kiábrándulva.... 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:12

A jelentős béremelés a kisvállalkozón nem segit ki ad neki bért magának termeli ki ...az az állami szférában megtehető de azt is te fizeted meg......jelentős béremelés egyéni kisvállalkozó veszte....ha bevételét nem tudja növelni vége...

cica 2010. szeptember 09. csütörtök, 09:04

Ezeknek az embereknek küldjön a kormány kérdőívet ,ne a 45 évesen többszázezer FT-al elment nyugdíjasoknak,akik a kapcsolatok révén talán most is jó állásokat töltenek be? Egyébként meg jogosultak mindenféle kedvezményre ,mert helyi szinten is ,kategóriák szeriint döntenek a segélyekről,nem a valós helyzet alapján!Egyébként meg nem várhatunk segítséget ,hiszen úgyis a népírtás a cél!Lehetőleg úgy,hogy minél többen saját kezüleg vessenek véget az életüknek ! Sajnos az ország nagyobb része már annyira elvan butítva,hogy hiú ábránd abban bízni,hogy átlátva ezt,lenne kivel változtatni és megmenteni a HAZÁT a pusztulástól !Nem kéne milló Ft-os állásokat betölteni,ha valahol olyan jól lehet keresni,akkor azt megkéne osztani,hogy több ember töltse be az állást,hiszen a 24 óra ott sem több és a minimum bérért is majdnem 24 órát kell gürcölni?A BKV-nál vagy a hasonló cégeknél a Felügyelő Bizottságokban általában 3.-k beosztásban jó pénzekért elnézték amik ugye most kiderültek,bár eddíg is tudta mindenki ezeket a dolgokat amik miatt ide jutottunk,de most miért nem velük fizettetik vissza a kárt ,nem hallani hogy megbüntetnék őket?Nem kéne egy embernek 3-4 jól fizető állás,hogy a másiknak ne jusson !Egyszerre ugysem lehet csak egy helyen?A harácsolókat kéne elpusztítani,nem a rendes embereket !

baci 2010. szeptember 09. csütörtök, 08:46

Itt más megoldás nincs csak jelentős BÉREMELÉS,mert lassú agóniája a nemzetnek beteljesűl!Sodródunk az éhséglázadás,polgárháború,totális anarchia felé!

kiábrándulva...... 2010. szeptember 09. csütörtök, 08:34

Igaza van Lacinak...mint mindenki itt én is hasonló cipőben járok.20 év után hagytam fel a vállalkozásommal A NÖVEKVŐ terhek miatt meg a csökkenő bevételek miatt. A vállalkozói járadék lejárata után amit minden vállalkozó magának fizet ültem a münkaügyi központban és közölték velem ,hogy vége ...mehetek a nagy semmibe más nem jár nekem,de ha nem vállalkozó lettem volna akkor autumatikusan kapnék még további járadékot pl rendelkezésre álló támogatást stb Mélyen érintett a dolog a többi várakozó nagyrésze kissebségi ők 3 havi közmunka után is kapnak mindent. A másik dolok ami kegyetlenül igazságtalan a mezőgazdasági vállalkozók akinak földje van meg kell nézni Mézőgazdasági támogatások Kifizetések A MEZÖGAZDÁLKODÁSI éS Vidékfejlesztési Hivatal honlapján milyen összegeket fesznek fel csak azért mert földje van .Jelzem nálunk a háziorvosok ügyvédek a volt tsz agronómusok kezében van az egész határ megszerezték maguknak a kárpótlási jegyeket az öregektöl stb Hatalmas vagyonokat halmoznak fel van amelyiknek 10 lakása van terepjáró dögivel stb vadászat redszeresen Afrikába na nem beszélve a több tizmillás gépeikről amit megint az állam támogat a többi szerencsétlen kis vállalkozó izzadva befizetett pénzéből.Hol itt az igazság miért kell egy réteget agyon támagatni ,ha esik az eső azért ,ha nem azért engem nemm támogatott mert sokat kellet utanom és felment a benzin ára...ők azt is kapnak..engem semmibe nem támágattak mese habbal a támogatás a minibál bér emelés csak az államnak jó mi mindig többet fizettünk járadákba ez a lehúzás ...sosem volt ,hogy emelünk,de a járadék marad a régibe ....a vállalkozások jó része .ebbe rokkant meg....

mano 2010. szeptember 09. csütörtök, 08:26

Tisztelt Sorstársak!A Lászlóéval tökéletesen megegyező helyzetben voltunk-vagyunk.Talán még annyival "túlszárnyalva"a dolgokat,hogy árverezik nem csak a mi,hanem anyósom kezessége miatt az ő házukat is.Természetesen vevő nincs,a végrehajtás kezdete óta eltelt több mint három év.A kamat és a végrehajtó jutaléka napi 4000 forinttal növeli az alap összeget.Anyósom nyugdíjának a felét tiltják,de hogy ez az összeg hová és mire megy,nem látjuk.A hitellel terhelt autóinkat elvitték,három éve arra sem kapunk választ,hogy hol vannak az autók.Számláinkat,a cég számláját zárolták.Sorozatosan kapcsolták ki a villanyt a gázt,mert ugye havi 0 forint bevételből nem tudtuk fizetni.Gyermekeinket már anyósomék nevelték,mert nálunk komoly veszélyben voltak.Aztán gondoltunk egy merészet és nagyot.Minden bútorunkat eladtunk,vettünk négy repülőjegyet és útra keltünk.Ennek egy éve.És azóta a világ megfordult velünk.Otthonra leltünk egy idegen országban,Magyarországtól szerencsére távol.Dolgozunk,élünk..és élünk.Lelkiismeret furdalásunk nincs.Otthon hagyott ingatlanjaink bőven kifutják a végrehajtás indulásakor megállapított tartozást.Az,hogy három évig semmi nem történt azon kívül,hogy hagyták a kamatot szaporodni...hát erről már nem én tehetek.(itt úgy van,ha véletlenül végrehajtást kezdeményeznek,azonnal zárolják a tőkét és a kamatot)Belefáradtunk a harcba,mert mi némberek nem tudtuk megérteni,hogy egy központban lévő 10 millióért vásárolt üzlet,amire még 3 milliót költöttünk,hogy érhet a végrehajtó szerint most alig 5 milliót.Vagy abba,hogy miért nem a nevünkön lévő ingatlanokkal kezdik az árverést.Miért az anyósom fél házát kell árverezni ami 1 millió forint??Volt egy előttem hozzá szóló,akit sikkasztással vádolnak.Ebbe a helyzetben is benne vagyok.Csak azért,mert mikor 2,7 millió Áfatartozás miatt zárolták a cég számláját,nem hagytam a húsz dolgozómat fizetés nélkül.Még volt otthon,onnan vittem el.Aztán mikor nem volt,akkor átutalás előtt nyitogattam az új számlákat,hogy arra érkezzen a bevétel.Mindig előteremtettem a dolgozóim bérét,igaz járulékot már egy idő után nem tudtam fizetni.Haza az utolsó évben,már egy fillért sem vittem,nemhogy sikkasztottam.Tönkre ment az életünk,elvesztettem mindenünket.Amit 11 év alatt a feleségemmel 2x3 műszakból,meg maszek munkából felépítettünk,a vállalkozói lét 5 év alatt elvitte.Nem vittem haza pénzt,még akkor sem,amikor tényleg nem volt és a feleségemnek még volt pár nap fizetésig.És sikkasztottam!!!Azért mert nem hagytam fizetés nélkül a dolgozóimat. Látom vannak az előttem szólók között olyanok,akik szintén elakarnak költözni.Kívánom Nekik,hogy legyen sok -sok erő bennük és haladéktalanul tegyék meg.Nem fogják megbánni.Mi 500 ezer forinttal és 160 kg csomaggal jöttünk ki.Egy hónapig gumimatracon aludtunk.Heti négy nap munkával a keresetünk az otthoni bér nyolcszorosa,az árak pedig az otthonival megegyezők.Nyugalomban élünk,újra tudunk nevetni.Az utóbbi pár hónapban,három vállalkozó család költözött a közelünkbe.Naponta keresnek meg ismerősök,akik jönnének.Családostól,üldözöttként,mindenüket veszve hagyva.A feleségem minden pártvezetőt megkeresett a választások környékén.Nem magunkat akarta menteni,a saját Édesanyját szerette volna az árverés megaláztatásától kímélni addig,még a mi ingatlanjaink el nem kelnek.Senki sem tudott segíteni,de bíztatott,hogy velünk vannak és továbbra is szavazzunk a pártjukra.Hát...ez a mi kis történetünk.Már nem szégyenlem magam.Ezt az oldalt olvasva teljesen megbizonyosodtam arról,hogy nem mindenben én hibáztam.Talán csak abban,hogy nem tíz éve jöttünk.De bíztunk abban,hogy több diplomával azért van helyünk otthon.Nincs!!Itt gyári munkás létünkre,élünk és várjuk a következményeket.Mindenkinek minden jót kívánok!

cárevics 2010. szeptember 09. csütörtök, 08:16

Én is csak hasonlókról tudok nyilatkozni. Nekünk már felszámolás alatt áll a cégünk. Lakás eladhatatlan, jövőkép nincs, éhezünk, és félünk minden egyes telefontól valamint az összes borítéktól amit a postaládában találunk. A Bankok telefonos operátorai meg a pofámba vágják "DE VÁLLALTA". Igen vállaltam, akkor, abban a helyzetben, mint ahogy a bankok is abban a helyzetben adták a kölcsönt. A mai helyzetben adnának-e kölcsönt úgy mint akkor?

Bodor Mária 2010. szeptember 09. csütörtök, 00:26

Olvasva a hozzászólásokar,teljesen igazat adok, hisz nagyon kevés családnak adatik meg, a biztoságos megélhetés.Még annak a lekezelő modoru ügyintőzőnek is, aki a forgószékéből rán bök, na mivan nics munkád?akkor nem gondol arra, holnap ő is így járhat.Én arra biztatnám az embereket, helyezze magát mindenki, törvényenkivülinek.Hisz azok a gazdagok kiváltságai.Én eltörölném az összes törvényszabályzást.Ez még akkor és ott, lett elronva amikor be kellet szolgáltatni a megtermelt javak,bizonyos hányadát.Természetesen mindig, többet és többet kövteltek,igy alakultak ki, a szegények és gazdagok közti külömbségek.Mennél inkább féltek a törvényektől, annál inkább lettek, szegényebbek és szegényebbek.Ma a sok körbetartozás,nem más mint pofátlan,lopás és csalás,ez törvényenkivüliek, privilégiumja.

lótetü 2010. szeptember 08. szerda, 23:39

László története majdnem megegyezik az enyémmel. Annyival nálam fűszerezve, hogy egy tehermentes lakást örököltem. (50 m2) Annak eladása nem volt egyszerű, kb. 1,5 év alatt sikerült. Azám, de az öröklési illeték 1 hónap alatt kijött. 30 napom lett volna azt a 4-500 ezret befizetni. Mibúl ? Az eladási ár későn jött. Büntetés, kamatok, végrehajtás...... A vállalkozás minden pici nyeresége oda ment. De hogy ? A vállalkozásból pénzt kivenni csak bérként lehet kivenni. Az pedig járulék köteles. Nem folytatom. Mivel nem vagyok parlamenti képviselő, így mentelmi jogom sincs. Az igérgetésekből pedig már elegem van.

Paparazzo 2010. szeptember 08. szerda, 23:31

Teljesen azonosulni tudok Lászlóval. Én is vállalkozó voltam és amikor egyszerűen nem volt bevételem, nem tudtam a járulékokat fizetni. Felhalmoztunk 1,5 millió közterhet, tartozunk a közüzemi díjakkal is... Mi 5 tagú család vagyunk, a két kicsi ráadásul ikerpár, vagyis mindig mindenből kettőt kell fizetni. Az APEH természetesen mindent jobban tud, a kérvényre, hogy csökkentsenek vagy részletet adjanak azt a választ kaptuk, hogy nem, mert először is biztos van pénzünk, másodszor pedig, hogy 1,5 millió kifizetése nem megterhelő egy 5 tagú családnak. APEH-os fizetésből el is hiszem!! Nemrég találtam munkát... 2 agráros ( növénytermesztési valamint környezetgazdálkodási )diplomával a zsebemben gyártósori operátorként dolgozom ( megjegyzem protekcióval kerültem be!!!!! ) Ezt hozta a világ... Jah, és hogy nehogy jól érezzem magam, az APEH már tiltja is a fizetésem 33 %-át.

Telco 2010. szeptember 08. szerda, 23:24

Minden megy a régiben. Aki rendesen fizeti a sarcot az legalább a hónap felét azért dolgozza, hogy ki tudja fizetni a nagy Manitut! Utána ha még sikerül munkát szerezned akkor az a tiéd és osztozkodhatsz rajta a dolgozóiddal! A reggeli kezdés az biztos, hogy mikor végzel az nem. Utána papírozzál mert ugye akkor a fejedre vágnak! Lehet, hogy soknak nem tetszik de én ha újra kezdeném akkor vagy közalkalmazott vagy politikus lennék. Szerszámot nem kellene vennem, szállítanom, nem morognék az üzemanyag árakon. Nem kellene a közbeszerzési törvény szerinti 3 árajánlat miatt több száz kilométert utaznom, mikor tudják kié lesz a munka. Csak az árajánlat kell! Mondják meg hogy faxon küldjek egy ajánlatot ennyiért és akkor nem szúrom el a napomat, nem dolgozok esténként, hogy hiteles árajánlatot adjak stb. Hova számlázzam ennek a költségeit? Látom ebből panasz lap lesz.(23 óra 20 kor még mindig ebben vagyok) A Laci csak egy töredékét írta mi egy vállalkozó sorsa ma Magyarországon. De azt a nagyok még nem hallották mikor oda jön egy szerencsétlen és kérdezi! Főnök nincs valami munka? Gondolom ők szenvtelen arccal tudnának válaszolni. Panasz vége! Telco

Brumbrum 2010. szeptember 08. szerda, 22:35

Itt teljesen mindegy, hogy mi a képzettséged, mennyi szakmád van, vagy lehet akár több diplomád is hülyítik a jó népet, hogy ezt, vagy azt tanuld, de kevés a MUNKAHELY, amire csak a protekciósok jutnak be.

Vica 2010. szeptember 08. szerda, 22:30

Ja és még valamit! Össze kellene fogni minden munkát keresőnek a Parlament elé kellene menni nyakukba a "munkát! kenyeret" című táblát, mint régen. Ki kellene hívni az illetékeseket, hogy milyen megoldást javasolnak a probléma megoldására. De azonnal, mert éheznek a gyerekek, rezsit kell fizetni. Itt a fizetések is olyanok, már az átlag embernek ha van, hogy éhbér.

Vica 2010. szeptember 08. szerda, 22:24

Igen, ez van ma Magyarországon! Ki tesz végre rendet? Ha így megy nem marad ember ebben az országban, vagy elmegy, vagy kimúlik, vagy öngyilkos lesz. Hát ezért fogyunk mi magyarok, felemésszük magunkat. Egyetértek minden hozzászólóval. Önéletrajz, állásra jelentkezés elküldése után arra sem méltatják az embert megalázó módon, hogy kiértesítsék, hogy csak alibiből hirdettek. Undorító, megalázó minden munkavállalóval amit csinálnak, mert ha van munkahely, akkor pedig 7 bőrt húznak le róla, ha nem bírja könnyen odavágják sorbaállnak a helyért! Én azért arra is kiváncsi lennék, hogy aki megalázza az embereket 50 felett milyen munkaerő? A fiatalok pedig hálátlanok, és azonnal akarnak mindent. Nagyon sok probléma van ebben az országban, jó lenne, ha valaki már rendet tenne az élet minden területén!

László 2010. szeptember 08. szerda, 21:46

Üdv mindenkinek! Meglepetésként, hatalmas szemekkel bámulom az oldat, ugyanis nem gondoltam nem számítottam hozzászólásokra, csupán hirtelen felindultságból kiírtam magamból ami bántott. Más tányérakat tör, én írok. Nem titkolom jólesik a sok együttérző írást olvasni, de tudjátok nem forradalmat akarok én ccsinálni csak dolgozni. Hogy ki a hibás? Szidhatok én Bármilyen rendszert igazáből mégis csak én vagyok a hibás. Nem loptam nem csaltam eleget hogy a széltől is óvjanak. Na jó jelen helyzetben ez tényleg hülye viccnek tűnik.. Meglepve olvasom hogy van aki személyesen is segítene, és köszönöm!!! Értsétek eg nem alamizsnát akarok én nem lehúzni senkit pár ezer forintal csak egyszerűen egy normális megélhetést. Rp-nek: a netán méltó munka nem szószerint értendő:) Viszont vidéken nincs minden faluban mc donald"s sem parkolo őri állás. valóban a tescos pakolo is megtenné marhára nem érdekel ki és mi voltam előtte hidd el. Ismert és elismert vállalkozó voltam azthiszem nem is veszik komolyan ha egy bevásárloközpontban árufeltöltőnek jelentkezem. Kilincseltem volt konkurenciánál is.. senkinek nem kívánom azt a lekezelő elutasítást és kifelé jövet hallott "röhögést" DE ha valaki munkában tud segíteni tényleg elfogadom. név és cím a szerkesztőségben És KÖSZÖNÖM

Zs 2010. szeptember 08. szerda, 20:30

Üdv László! Nagyon sajnálom a helyzetedet,de sajnos magyarhon erről híres -a korlátlan lehetőségek hazája -a felső tízezernek,akik a rendszerváltás óta hirtelen gyarapodásnak indultak.Ha egy diagramot készítenénk, 1990 óta az ország vagyoni helyzete meredeken zuhanni kezdett,a magántőke ugyanolyan ívben emelkedni kezdett.Azon emberek törnek pálcát felettünk.(13 éve működik a vállalkozásunk,de már nem próbálkozom új gép beszerzésével,mert nincs rá keret)akik a legtöbbet lopták el,olyan emberek ülnek bizonyos VIP pozíciókban ,akik pl.1000000 ft.szellemi tőke bevonásával vásárolt meg egy nagymúltú szfvári gyárat kompletten-ez az ember pl.tv csatornát működtet,benne van az első 10 leggazdagabb ember között az országban,és befolyással rendelkezik az ország gazdasági életére!!!Az ilyen emberek fittyet hányhatnak törvényre,emberekre,alvállalkozókra,mindent és mindenkit megvesznek,mert van miből.A kisvállalkozók pedig mehetnek a vizek alá.Inkasszót kaptunk hó 21-én,mire felhívtam az apeh-ot,hogy így nem tudunk az embereinknek fizetést adni,mert nem maradt miből.A válasz a nagytudású szakembertől az volt,attól hajtjuk be a tartozást,akitől lehet!!!!Tehát,ha kisikkasztanám a cég pénzét a számláról,nem tudnának beinkasszózni?-kérdeztem.Az inkaszzó rajtamarad a számláján,de valóban akkor nem tudjuk-felelte. Dehát akkor Ön azt mondja,sikkasszam el a pénzünket a számlánkról,tegyek törvényelleneset?-kérdem erre. -válasz-letette a telefont. Ez Magyarország!!!!! Magyarországon ha egy cég szgk-t vesz nem kapja vissza az áfát,amikor eladja,újból be kell fizetni az aktuális érték után....ez megint mi?? Az Apeh-os előadó(tudom a nevét és beosztását)Szfváron továbbképzést tartott könyvelőknek az Adóhatóság gazdaságfehérítési törvénymódosításairól,viszont az előadás után a tiszteletdíját ,sunnyogva ,egy szűk helyiségben vette át 2 ember előtt,számla nélkül....... Ez Magyarország!!! Magyarországon a cégnek,ha van esetleg pénze a számláján,amiért keményen megdolgozott,nem használhatja ,nem vehet ki 500000 ft-ot átmenetileg,mert az szabálytalan,büntetőadó 20%.Kicsit 1956-hoz hasonlítanám,amikormindenkinek felnéztek a padlására,lesöpörték,minden egyes ft-ról tudni akartak. Csakhogy nem az ilyen vállalkozókat kellene tönkretenni,mint László,vagy mint mi nagyon sokan,hanem azokat ,akik 25-30 -35 éves létükre,kemény lámpagyári munkával BMW-Audi-Mercedes -Ferrari-Porsche típusú 10-50 milliós autóval közlekednek,és nekik nem gond évente 4szer Hawaii-ra menni üdülni. Nem gondolom,hogy ne legyenek magyarhonban gazdagok,de minek 1 embernek 200milliónál nagyobb vagyon????Az efölötti vagyont azonnal elkoboztatnám,mindjárt meglenne a teljes államháztartási hiány!!!! -Nem tudja beszolgáltatni??Börtönbe vele azonnal 2 évre Tökölre nemzetiségiek közé.Valszeg ezen idő alatt eszébe jutna ,hol a pénz. Azt mondjátok ez drasztikus?? Nézzük csak:Marad 200 milliója. Ha ennek a felét beteszi bankba 5 %kamattal-az évi 5millió ft.Ez havi ca.400000 ft tiszta pénz.Ebből a pénzből egy 4tagú család lazán ,kényelemben élhet élete végéig.Ha nem hiszi a T.milliomos Úr v. Urak,Hölgyek,szívesen tartok róla kurzust.... Szóval, László, ebben az országban nem nagyon van a hasonszőrű embereknek,mint mi ,egyszerű vállakozóknak perspektívájuk,ha nem lenne már 2 gyerekem(nem több,mert nem tudnék többet eltartani)itthagynám ezt a korrupt ,hazug,inkorrekt,pénzéhes,gerinctelen vezetőkkel,emberekkel,megpakolt országot,még azt is letagadnám,hogy itt születtem,mert már szégyellem!!! Amikor az iskolában hallgattuk és énekeltük a himnuszt,még anno könnyeztem is,hogy magyar vagyok,ebben az országban élhetek,boldog voltam és elégedett az élettel...Mára ez teljesen elmúlt....Zs

Nut1 2010. szeptember 08. szerda, 20:24

Egyéni vállalkozó esetében az ipar visszaadása is egy halom pénz. Ugyanebben a cipőben jár a fiam is. Nem megy a kereskedése, de vissza sem tudja adni a vállalkozást, mert van eladatlan árukészlete. Mindehhez + ban egy vagyonosodási vizsgálat, ahol a T.hivatal kijelentette a "nem életszerű" véleményét egy rendesen lekönyvelt tételre, aminek büntetéssel együtt többmilliós vonzata van. Hogy ezt az összeget kitudja fizetni, a szülöktől kapott kis házát kell eladni, de 3 éve nem tud túladni az ingatlanon. Arról nem beszélve, hogy potólhatatlan lesz a ház, mert nem megy az üzlet, nincs bevétel. Miért kell embereket így tönkre tenni? Nem tudatos folyamat ez? Ha egy milliós autó adás-vételnél elég 2 tanú aláírása, miért nem fogadja el az APEH kölcsön esetében is,tanukkal, szerződéssel együtt. Miért csak banki átutalással fogadja el a kölcsönadást? Miért gyártják a szegényemberek létszámát? Miből fognak ezek az emberek megélni, mikor mindenüket az üzletbe fektették?

ml 2010. szeptember 08. szerda, 20:20

Kedves zildi: persze hogy nem most került a szar a pelenkába, csak most lett büdös. Sajnos az itteni demokráciában nem igazán van lehetőség változtatni, politikusaink arcára minden ráfér, és csak vigyorognak ha mégis kiborul a bili. Úgysem lehet velük mit tenni, majd ha letelik a 4 év talán...A mostani elit ugyan mitől lenne jobb? Egy tőről fakadnak az előzőekkel. Ráadásul már egyszer bizonyíthattak volna. Akkor sem történt semmi különös, csak nekik Ezüst Hajóra meg Kaya Ibrahimra futotta.

zildi 2010. szeptember 08. szerda, 20:07

Azért feltűnt, hogy minden hozzászólás friss! 2008-9-ben is írtak ilyen panasazokat? Gondolom nem most keletkezett a baj! Hm. Belefáradt László! Kik azok a szarháziak? Név szerint. Remélem nem a mostani kormánytól várt 3 hó alatt megváltást, és rájuk haragszik. A szomorú helyzet az előzőek hibája. Egyébként az én öcsém is hasonlóan bedőlt. Lakása veszályben, pénze semmi.

ml 2010. szeptember 08. szerda, 20:04

Nocsak, látom vagyunk egy jó páran. Mégiscsak össze kellene fogni. Kedves no-ne már: nem kell irigykedni, nosza rajta, vállalkozó bárki lehet, semmilyen kiváltság nem kell hozzá. Igen, vannak ilyen vállalkozók is, nem is kevesen (környezetemben is van jónéhány, mások lehúzásán gazdagodnak)- viszont vagyunk egy páran akik csak tisztességesen szeretnénk megélni a mai világban, hisz nem lehet mindenkinek biztos, jól fizető állása mint Neked.

zildi 2010. szeptember 08. szerda, 19:56

Kedves László! Nem vagyk sokkal jobb helyzetben, de mégis. Nyögdíjas. Azt mondom én, hogy ha ilyen a helyzet, és ilyen nagy a családja iránti szeretete, akkor bizony átmenetileg el kellene vállalni az adandó első munkát a fent felajánlottak közül. Aztán majd lehet keresni jobbat, de addig is.

JKata 2010. szeptember 08. szerda, 19:46

Hál'istennek én már túl vagyok egy ehhez hasonló történeten. Annyival voltam szerencsésebb, hogy a 80 éves anyám tudott segíteni, különben mehettem volna a híd alá. A hivatalok részéről ugyanezt a magatartást tapasztaltam. Végül sikerült elhelyezkednem, intézem a cégem fölszámolását, de megfogadtam, soha többet nem állítok ki számlát. Akkor inkább illegalitásba vonulok.

hoppá 2010. szeptember 08. szerda, 19:43

Nos . kipanaszkodtuk magunkat? Vagy talán olvassa valaki illetékes? Hogyan is kellene eljutni azokhoz akik ezen változtatni tudnak? Furcsállom a topik indító nem szólt hozzá! :))))))))) Lehet az email cím alapján a hangadókat éjjel lefüggönyözött pobedába merik:) Valahogy vissza kellene kerülni a hírek elejére , mert ez szalma lángnak is kevés lett így .

Belefáradt László 2010. szeptember 08. szerda, 19:41

Sajnálattal olvastam sorstársam levelét, aminek tényleg minden sora igaz. Jómagam is ekként jártam azzal a plusszal,hogy még a házam is elúszott és családom is"feloszlott". Most itt ülök és csak együtt érzően bólogatok. Mást nem tehetek. Példának okáért, hiába volt számomra pozitív bírói ítélet a kinnlevőségeimet nem lehet behajtani. Próbáltam privát behajtani a pénzemet,árumat,de akkor meg én váltam a törvény szemében bűnözővé.:) Marad a koldusbot, amivel üthetem a pénzem és az "életem" nyomát. 53 évesen 26 éves vállalkozói múlttal tehetetlennek érzem már magam, elfogyott a "spiritusz". Szinte számkivetettnek érzem magam a saját országomban ahol a becsületes embereknek egyre kevesebb életteret hagynak. Nos kedves sorstársam csak egy idézettel tudlak vigasztalni ami következtetni enged arra,hogy miért tartunk ott ahol.....:Régen az Eszterházy-ak uralkodtak és a Zichy-k, ma a szarháziak és a stricik.... Üdv Laci

Telco 2010. szeptember 08. szerda, 19:21

Én egy 18 éves "céget" vezetek! Hasonló problémákkal küzdök. A céget le kellett építenem mert a dolgozókat kitudtam volna fizetni de az állambácsit nem. Ha nincs munka akkor is tartja a markát! Azonban ha a nekik dolgozom! Egy éve múlt és nem fizetnek mert az önkormányzatnak nincs annyi önereje... Számla ki Áfa be, pénz náluk! Miért nem az után a bevétel után kell adózni amit megkerestem? Összegezzék az év végén vagy félévente! 2009. szeptember elseje volt a határidő amire át kellett adnom mert ugye akkor kezdődik a tanév!

fogó 2010. szeptember 08. szerda, 19:08

Olvasom a hozzászólásokat és forr bennem a düh az elkeseredés, mert az én ügyem is hasonló a hozzászolókkal. Én sem kaptam meg a vállalkozói munkadíjam, ezért bíróságra mentem érvényesíteni nagyösszegű vállalkozói díjam. A bíróság 8 évig tárgyalta az ügyet, amelynek végeredményeként még nekem kellett jelentős összegű perköltséget fizetnem. Esetemben az eljáró bíróság titkára nagy nyilvánosság előtt a délmagyarország honlapján szó szerinti idézettel kijelentette ,,10% alatt nem állok szóban senkivel" a peres ügyön pedig ,, nagyott kaszáltam". Ezen kijelentését a nyomozóügyészség, a bíróság vicces, jópofa kijelentésének értékelte. A feltárt ügyből egyetlen tanúság vonható le. A milliárdos minden hállyal megkent főválalkozók mindig pernyertesek, hiába élünk demokratikus jogállamban. Az apeh esetemben célvizsgálati jegyzőkönyvben olyan állítást is képes volt tenni, hogy a fővállalkozó átutalással kiegyenlítette a számlaértéket. A bank a perben hiába igazolta vissza az átutalás hiányát az eljáró bíróság ennek ellenére ugy mérlegelt mintha az átutalás ténylegesen megtörtént. Családommal együtt Magyarország elhagyására készülünk!! Maradjanak itt a csaló milliárdos gazemberek és gyarapítsák nélkülünk vagyonukat hiszen, ugysem vállalja fel egyetlen kormány sem a becsületes munkával megszerzett szegény emberek javainak védelmét. További információt bárki részére ha kívánja okirati bizonyítékokkal együtt rendelkezésre bocsájtom.

kia 2010. szeptember 08. szerda, 19:01

no-ne!Ha tudod ki ez agazdag vállalkozó áruld el szivesen lennénk a barátnői kihúzna bennünket a csávából.A tanulásról meg annyit,hogy három szakmám van és becsületes. Kitörölhetem vele. mert 50évesen és betegen nem kellesz,dehát megpróbálod mint kényszervállalkozó. Mert ugye nem mindenki egyforma.

kia 2010. szeptember 08. szerda, 18:52

Nagyon igazak amit leírtatok,az APEH csak a kisvállalkozásokat szorongatja, bezzeg a multik és az amúgy is több tízmilliós nagyvállalkozókat bezzeg békén hagyja. Nemtudom miért ez a megkülönböztetés. Sajnos minden kicsi beleesik aki becsületesen dolgozik ebbe a csapdába. Valamit tehetne a kormány ez ügyben az biztos,hogy mégegyszer nem lennék soha vállalkozó.Egy picike boltom van de a multik megdöglesztenek.

no-ne már 2010. szeptember 08. szerda, 18:47

Volt ez másképp is mikor a vállalkozó nem ismerte fel, hogy takarékoskodnia is kéne , mint egy normál embernek! Szórta a pénzt új autó, feleségnek, barátnőnek, külföldi tanulmány útnak álcázott /nyaralás/, fogadás, dinóm-dánom, malacsült, tűzijáték miegymás a környezetem meg hagy irigyeljen,Semmilyen jövedelem adót,és személyi jövedelem adót nem fizetek /a hülye államnak, de minden kedvezményt igénybe veszek/, fizessen az a hülye alkalmazott, ez volt a törvények kijátszása. És én mint vállalkozó minimálbéren vagyok bejelentve, mint a szakképzetlen emberek sokasága /diplomával,szakképzettséggel/, lényeg az összes bevétel a zsebemben landoljon,és mindent kiadásként számoljak el, erről ne feledkezzünk el / tisztelet a kivételeknek/ és szálljunk magunkba tényleg igaz egyszer fenn és egyszer lenn nagyon tanulságos. A kapitalizmus nem játék ezt már régen kitalálták jobb ha alkalmazkodunk és oda figyelünk, hogy bennünket magyarokat csúnyán becsaptak, de ez a történelemben számtalanszor volt már így, bár melyik nemzettel kötöttünk szövetséget. Miért gondolta valaki is, hogy ez most másképp lesz???? Meg dögleni nem kell csak használjuk a józan észt és minden megoldódik. A vállalkozóknak is van kiút tanulás és munka mint mindenki másnak hisz Ők is magyarok nem????????

Öreg maszek 2010. szeptember 08. szerda, 18:35

Fel a fejjel sorstársaim! Szinte egész életemben vállalkozó voltam. Elmenekültem nyugdíjba a körbetartozós,hatóságos,korrupt, megalázó,mocskos viszonyok elől.Talán sikerült kihúznom a fejemet a hurokból, amibe a levélíró beleszorult. Még nem egészen biztos, hogy így van. Mégis ha fiatalabbak vagytok tőlem, adnék néhány tanácsot Nektek. -A vállalkozó űzött vad, ne ringasd magad másban! -A kormányok mindíg ellened vannak! -Az adóterhek egyre csak sokasodnak, ne higgy mást! -Amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra! -Ha mindent szabályosan csinálsz véged van,felszámolhatsz! -Vagy a bank rabol ki téged, vagy Te a bankot, nincs harmadik lehetőség! -A vérrel, keservesen kiizzadott adó befizetéseiden mindíg a paraziták lakmároznak! -Adó optimalizálás! /Oszkó után/ -A vállalkozó előtt egyetlen cél állhat csak:A vállakozás érdeke! -Nem válogathat az eszközökben! Levélíró! Negyven éves vagy! Mire vársz? Van otthon az asszonynak harisnyája? Belefér a fejed? Ne moralizálj! Nyugí! A keserűség beszél belőlem! Mindíg jóval az elvárt jövedelem felett fizettem,a szolgálati időmböl egy perc sem hiányzott. Ha leírnám mennyi nyugdíjat állapítottak meg jót röhögnétek! Hej, ha előlről kezdhetném!

RP 2010. szeptember 08. szerda, 18:33

László! Majdnem mindenben igazad van és sajnállak, megértelek, DE! Van egy kulcsszó az írásodban: "netán méltó munkát találjak". Amilyen helyzetben vagy, a méltó munka=akármilyen munka amit többet hoz, mint a ráfordított utazási és egyéb költség! Már bocs, de elmész parkolóőrnek, vagy Mcibe (onnan csak-csak tudsz a skacoknak hazavinni valami kaját néha és még pénzt is keresel, miközben tovább keresheted a jobb, méltó, elégséges jövedelmet adó rendes munkát. Én is kezdtem nulláról, sőt, mínuszról, és megoldottam. Neked is sikerülni fog, hiszen jó pár szerető szempár ad nap mint nap erőt. Ennél rosszabb nem lehet, húzz bele! Mostantól minden apró dolog előre lépés, siker, ami húz felfelé. Minden nap háború! Minden nap azzal nyisd ki a szemed: ma megoldom! Sok sikert! (mihez értesz?)

János 2010. szeptember 08. szerda, 18:05

Átérzem amit László leirt. Ami a legrosszabb, hogy minden szava igaz! Ez az ország tele van pénzlenyuló fövállalkozókkal, akiket sajnos nem akarnak felelöségre vonni.Hogy miért? Mert még mindig a "vadkapitalizmus " felhalmozási korszakát éljük. Amellett tul sok a nagyhatalmú barát, a befolyással rendelkezö haver, aki megvédi öket.A magyar jog pedig annak ad igazat, aki erösebb és több a pénze.Mert ma pereskedni, nem csak anyagi csöd, hanem kilátástalanság is.Ha te nem fizetsz adót, akkor adócsaló vagy, de ha a fövállalkozó nem fizet, akkor "ő" csak fizetési gondokkal küzd. Én is vállalkozó voltam, ám betegségem miatt 3 évvel ezelött tuladtam a cégemen.Ha ujra kéne kezdeni, soha, de soha nem vállalkoznák.Hogy miért? Mert "mi" csak akkor vagyunk, voltunk jók, ha fizetni, segiteni kellett.Ám ha mi kerülünk bajba, akkor még azok is, akik a mi befizetett adóinkból meresztik a seggüket(elnézést a kifejezésért), ugy néznek ránk mint a gyujtogató a vizes szalmára, miközben egy nagyot belénk rugnak.Változni itt addig semmi nem fog, amig a fizetni nem akaró , ám a munkát az alvállalkozókkal elvégeztető , csaló, szélhámos cégek vezetöit nem zárják börtönbe és nem kobozzák el, a ki nem fizetett cégek dolgozóinak pénzéből vásárolt vagyont--amelyek sok esetben a feleségre, gyerekre, unokára, nagymamára vannak-voltak iratva.Lehet itt szépeket igérni, hogy igy lesz, meg ugy lesz--változni nem fog semmi.De befejezésül, csak egy gondolat. Nekünk-nektek gürcölni kell- kellett a munkáért, a pénzekért, a családok megélhetéséért, a holnapért, ami mindig bizonytalan volt. Ám egyesek, a "spontán privatizációból" megszedték magukat és most ök a nagypénzü, tökeerös nagyvállalkozók, akikkel példálóznak, szinte minden nap. Ők a becsületesek, a vállalkozók-kisvállalkozók pedig sumák adócsalók.Itt tartunk.Ez ma Magyarország, az unió egyik tagállama.

Ditke 2010. szeptember 08. szerda, 18:05

Nem akarom elhinni, hogy ebben az országban nem lehet, nem szabad becsületesnek lenni. Én is vállalkozó vagyok. Még kínlódok. Nagyon nehéz megfelelni napról napra. A bizonytalanság felőröl. Félek , mit hoz a holnap. Csak azok érvényesülnek, akik ismerik a kiskapukat, vagy jól helyezkednek. Lászlónak és családjának kitartást. Kívánom, hogy mihamarabb jóra forduljon a soruk. Ditke

titanilla 2010. szeptember 08. szerda, 17:57

Kedves juti77! Én azt javaslom kétszer is gondold meg hogy belevágsz!!! Nincs értelme, mert olyan helyzetben találhatod magad előbb utóbb mint sok más becsületes vállalkozó, és törheted a fejed akkor a hogyan tovább,-ról. mi 86 óta vállalkozunk de már két éve hogy becsődöltünk a rengeteg adófizetés miatt, + a különböző befizetni valók miatt. Nem a családodat tartanád el hanem az államot! Ezt akarod?

titanilla 2010. szeptember 08. szerda, 17:51

Tisztelt László! Mintha csak én irtam volna ezt az egész történetet! Sajnos ez a helyzet ma Magyarországon. Érdemes egyáltalán vállalkozónak lenni? A fekete munkát végzók nagyobb becsben érezhetik magukat, mint a becsületes, sokat dolgozó és a családjukért élő emberek legyen az vállalkozó vagy gyárban dolgozó. Áh nem is folytatom, már most olyan düh fog el hogy robbanni tudnék ha rágondolok hány ember évtizedes munkáját és családi életét teszik tönkre ott fenn, nem gondolnak bele a vállalkozók helyzetébe egyáltalán, hiába hirdetik.

titanilla 2010. szeptember 08. szerda, 17:51

Tisztelt László! Mintha csak én irtam volna ezt az egész történetet! Sajnos ez a helyzet ma Magyarországon. Érdemes egyáltalán vállalkozónak lenni? A fekete munkát végzók nagyobb becsben érezhetik magukat, mint a becsületes, sokat dolgozó és a családjukért élő emberek legyen az vállalkozó vagy gyárban dolgozó. Áh nem is folytatom, már most olyan düh fog el hogy robbanni tudnék ha rágondolok hány ember évtizedes munkáját és családi életét teszik tönkre ott fenn, nem gondolnak bele a vállalkozók helyzetébe egyáltalán, hiába hirdetik.

juti77 2010. szeptember 08. szerda, 17:49

Mi most kezdünk egy vállalkozásba hivatalosan. Eddig is ment a munka, feketén.Szeretnénk "rendes", "becsületes" adófizető polgárként élni és tevékenykedni,de ez a levél elgondolkodtatott, hogy jó döntést hozunk-e?....Lehet, hogy marad minden a régiben?....

Eszter 2010. szeptember 08. szerda, 17:42

Sajnos , ez a magyar valóság ,ha nem vállalkozol éhen halsz -ha vállalkozol akkor azért !! Sajnos én sem tudtam fizetni az APEH-nak , írtam részletfizetési kérelmet , az 5 éve dolgozó jogászocska elutasította ,mert nem megalapozott,legalább fél év "próbaidőt" hagytak volna-NEM ,inkább még lejjebb taszítanak a gödörbe.Minden tisztviselőnek javaslom - sőt kötelezővé tenném min 2 évre a vállalkozósdit . Igaz a mondás kicsiken csattan az ostor -nem a 100 milliókat visszautaló APEH-sokon.

Medve 2010. szeptember 08. szerda, 17:42

Tisztelt László! Tökéletesen megértem a helyzeted, hiszen amikor én annyi idős voltam, ugyanezen estem át. Gáz kikötve, pénz sehol, az összes "hatóság" végigment rajtam, mint hutu nőn a tuszi lázadók. Amit viszont én másképp tettem, én elfogadtam a biztosítási ügynöki munkát. Ne gondold, hogy könnyű volt, én is műszaki főiskolát végeztem, és 40 évesen már én sem kellettem senkinek a szakmában. De, mint írtam, elvállaltam. Talpaltam hidegben, melegben, hóban, esőben...hol volt már akkorra az autóm! Nem volt más a kezemben, csak a sebtében megtanult új "szakmám", meg az emberi tisztességem, tudtam, hogy senkinek nem ajánlok olyat, aminek később kárát látná. Nagyon nehéz volt az indulás, de az első hónap után már jött némi kis pénz és a remény. Megtanultam ismét egyenes gerinccel járni, akkor is, amikor "Újgazdagék" kutyának néztek és úgy is kezeltek. De mindenért kárpótolt gyermekem mosolya.. Ennek már több mint tíz éve. Azóta megbecsült ember lettem a biztosítási szakmában is, ügyfeleim visszajárnak, másoknak is ajánlanak, van munkám, stabil jövedelmem. Nem akartalak kéretlen soraimmal zaklatni, de leveled olvastán előjöttek a régi emlékek. Azt javaslom, próbálj ki Te is valami mást, új szakmát, új kihívást, hiszen még fiatal vagy. Én megtanultam az élet egyik nagy bölcsességét: eggyel többször kell felállni, mint ahányszor padlóra kerülünk.

sorstárs 2010. szeptember 08. szerda, 17:35

Én még állok, szívesen segítenék, ha megtudhatnám hogyan. Sok nekem sincs, de ha én is küldök tízezret, és a többi olvasó is ki amit tud, talán együtt maradhat a családod.

Kübler János 2010. szeptember 08. szerda, 17:33

Kedves László Mélyen együttérzek veled. Én sajnos már 6 éve küszködök hasonló esettel. 58 éves vagyok és rokkant. Megjártam a pokol összes bugyrát és mindenki aki arrjárt és aki nem az is belémrugott. Most talán egy picit jobb a helyzetem de ehhez még a korházat is megjártam majdnem elpatkoltam. De nem az én esetemmel akarlak untatni de ha a családod melletted van akkor te győztél!!! Igaz még sokára tudsz majd fölállni de menni fog Hidd el!!! Énnekem is ment!! Neked is menni fog!!! Szoritsd össze a fogad és lépj mindig egy picit előrébb. Nekem bizony nagyon sok nem teljesen legális munkát kellet elvállalni, hogy egy picit élni tudjak. Szrintem neked is ezt kell csinálni. De ha segitséget vársz akkor irj a kublerek@t-online.hu mailcimre. Hátha tetszeni fog amit énis csinálok. Kitartás kivánok ebben az embertelen és igazságtalan országban Ezt a részt már azoknak irom akik olvassák:: Meddig türjük ezeket az embertelen kormányokat, igazságtalan igazságosztókat(birákat) És a lesüllyedt emberekkel a hivatalok packázását??? Meddig türjünk ameddig élünk??? Nekünk nincs jogunk az élethez???? Fogjunk össze emberek és alakitsunk egy csoportot egy olyan csoportot ami tud segiteni az ilyen embereken. Először csak szép szóval aztá tettekkel. Méghozzá olyanokkal amiket még a világ nem látott. Irjatok emberek irjatok.

tata 2010. szeptember 08. szerda, 17:33

Sajnos ismerös ez a helyzet Számomra még ajándékként 1 valaha JÓ barátom aki nem lehetett kezes egy becsületes kissebbségi kedves barátjának belevitt a kezességbe azóta csodás az életem.Gyógyszereim nem tudom kiváltani az OXIGÉN palack itt áll melettem üresen,kérelmet kérelemre küldök a bankok felé jelezve fizetési szándékomat /de sokszor ez nem nyerö/ csodálatos banki etika CORA kártya.Fizetem ,tartozás nem csökken és eddig sikeresen összeszedtem 180e büntetést Hát ilyen a becsületes magyar élet

öreg tapasztalt 2010. szeptember 08. szerda, 17:25

Igen küldje el már valaki ezt a levelet a hozzászólásokkal a "tisztelt képviselő uraknak" és azoknak, akik arra buzdítják azembereket, hogy vállalkozzanak.

néri 2010. szeptember 08. szerda, 17:18

Azt hiszem, hogy ezen a téren nem sok minden fog változni-pedig sokan várjuk. Addig amíg a munkákat olyanok nyerik el / az összeköttetéseik révén/ akiknek 1 alkalmazottjuk sincs az alvállalkozói láncolat folytatódni fog és a végén mindig ők szívják meg.Vagy: feketemunkásokkal végeztetik el a munkákat lásd M6-os és sorolhatnám.Aztán :nem baj ha nincs szakmája valakinek" építőipari vállalkozó " lesz belőle feketemunkásokkal és jóval a tisztességes árak alatt vállalnak munkát.Persze nekik könnyebb hisz nincs semmiféle járulék.Nagyon sajnálom Lászlót-a mostani vállalkozók 50%-a ebben a cipőben jár,és retteg attól ha van is munkája vajon ki is fizetik-e? Ha nem, hova forduljon hiszen a beruházó-fővállalkozó a szemébe röhögve mondja" perelj be". De nincs idő-pénz éveket várni a perre.És különben is 3 hónap alatt felszámoltatja a céget. Emberiéletek,családi kapcsolatok mennek tönkre -egy egész élet munkáját tönkre teszik az ilyen beruházók. Tett,vagy tesz valamit a kormány a Megyeri híd alvállalkozóinak kifizetése érdekében???

valaki 2010. szeptember 08. szerda, 17:13

most olvastam. Matolcsy:A miniszter azt is elmondta, hogy a terveik szerint a háztartásokat egyre nagyobb mértékben vonnák be az államháztartás finanszírozásába......Meg mit akarnak elvenni az emberektöl?????Annak idejen talan nem kellett volna a gazdasagot nullara rakni,most nem lenne ekkora baj.

Kazinczy Péter 2010. szeptember 08. szerda, 17:13

Sajnos én is így állok 18 évi "mikrovállalkozási " munka után, legalább lelkileg fogjunk össze. Péter aki még nem szent.

Natália 2010. szeptember 08. szerda, 17:11

Nem is tudom mit mondhatnék,hiszen ha az ember kinyitja a száját hamar bíróság elé kerülhet ártatlanul,mint anno valamikor...Nem hittem volna,ha nem történik meg velem.Igen,nekem sincs már semmim,hurcolom a gyerekeim albérletről-albérletre,soha semmi segélyt nem kaptam,pedig négy gyerekkel éltem egyedül,ráadásul mozgássérülten.Talán nem voltam annyira rámenős és pofátlan,hazug és gerinctelen...vagy talán nem akartam beállni a sorba azok közé,akik már eleve leszázalékolva,hazug-asztmásan és segélykérő adatlappal jöttek a világra...és sajnos egyre több van belőlük...szóval egyre "sötétebb" lesz az ország...

Bodnár Erzsébet 2010. szeptember 08. szerda, 17:01

Ezt a levelet el kell küldeni Simor András "Úrnak", hogy újfent írjon az Európai Úniónak, egy kis fizetésemelésért!!! Én

valaki 2010. szeptember 08. szerda, 17:01

mit varnak az emberek olyan politikusoktol akiknek a rendszervaltas utan a parlamentben az volt az elsö napirendi pont mennyi legyen a fizetesünk,a masodik utca nevek megvaltoztatasa,megszavaztak a fizetesük aranyosan emelkedik az inflacio mertekevel.Jooooooooo Reggeeeeeeelt Magyarorszaaaaaaag!!!!!!!

hétköznapihősök 2010. szeptember 08. szerda, 16:59

Mélyen együttérzek. Egyedülállóként két gyerekkel jelzáloghiteles házzal... DE azt gondolom, most mindenkinek nehéz. Akiről azt hinnénk nem, annak is. Arany Sziveim! (Hofi) A közös sopánkodás nem segít. Próbáljunk meg segíteni. (...) Ruhaneművel segítenék. Csak olyat adok amit én is szívesen felvennék. Bea

valaki 2010. szeptember 08. szerda, 16:53

szep kilatasok odahaza!!!annyit megemlitenek a sokat emlegetett nyugaton amit mindenben majmol az orszag ami szar de ami esetleg jo azt nem veszik at.szüksegböl egyenivalalkozo lettem 2 evig egzisztencia kialakitas cimszoval ado es tehermentesseget elvezek es 30 euroba került az egeszprocedura.na ez a kezdeti segitseg valahol Magyarorszagtol nem is olyan tavol.

macika1025 2010. szeptember 08. szerda, 16:53

igaza van lászlonak de valahogy rá kéne venni a kormányt hogy a törvényeken modositson de ezt csak öszefogásal lehet elérni a ados cégeket nem pár száz ft büntetni hanem vagyon zár alá vételel .macika

Horváth László 2010. szeptember 08. szerda, 16:52

Hmm. Én is közel vagyok ehhez a helyzethez. Talán annyi szerencsém van, hogy nincs hitelem, meg APEH tartozásom sem, de munkám se. Még időben felszámoltam a vállalkozásomat, de hát a segély is lejárt, 52 évesen meg nem áll szóba velem senki. Marad némi feketemunka, meg a párom fizetése...meg a remény..., de kinek, miben higgyek????? 32 év sikeres munka után állok szinte jövedelem nélkül, és nem tudom mi tévő legyek? horvath.laszlo@murmucka.hu

farkas 2010. szeptember 08. szerda, 16:45

Ha-ha,mintha csak én írtam volna,nálunk kétszer kötötték ki a villanyt,talán most sikerül azt a tizen egynéhány forint adótartozást befizetni,ami ha megtörténik akkor kapok munkanélküli segélyt.Hiába gyerekek,vagy gazdagnak születünk,vagy LOPNI TUDNI KELL.Amint látom Ti és én egyikhez sem tartozunk.

nemtudom 2010. szeptember 08. szerda, 16:40

Hagyd el ezt az országot! Én is ezt tettem, miután mindenemet elviszetettem.

samu 2010. szeptember 08. szerda, 16:37

Há..nom kell ettől az országtól,pedig ez a hazám. Azért ez a tünetem, mert hasonló finomságokban volt részem és még lesz is, ahogy így elnézem kis hazánk politikai,pénzügyi,etikai, stb. próbálkozásait.

öreg tapasztalt 2010. szeptember 08. szerda, 16:36

Tökéletesen leírtad László. Én is átestem ezen. Mindenkinek ajánlom saját tapasztalatomból : SOHA NE LEGYENEK VÁLLALKOZÓK, mert rosszabbul járnak, ha abbahagyják, mint az aki soha semmit nem csinált. A vállalkozó a legutolsó mindenütt és, ha jön a nyugdíj 40 év után jó, ha 40 ezret kap.

hoppá 2010. szeptember 08. szerda, 16:31

Sajnos nagyon igazak a leírtak . De mivel igaZ RÖVIDESEN LEKERŰL A NETRŐL. A gyilkos apeh és a volt komcsi rendszer csak elvenni és elosztani tudott, a népesség fogyást a cigányszaporulattal oldotta meg, naná náluk landolt a te és a családod pénze. Szét kúldtem a neten a leveled, add meg az adataidat ,hátha tudunk segíteni ! A ma még vegetálló kisvállalkozók, bár az ujpolitika szerint mi tartjuk el a népet,de tartok tőle"azta lovat kell ütni amelyik a legjobban húz " elv alapján megint mi leszónk a kizsigereltek- bár szerintem már nics mit elvenni.

papas52 2010. szeptember 08. szerda, 16:30

Amit László írt az szóról szóra igaz. Neki egy baja van: magyar és nem kisebbségbeli. Orbán Viktor tegnap is sok szépet, bölcset mondott, de azok csak frázisok: a valóság az, amit László írt. Csodálkozunk a család kiírtásokon? Az mind fehér, magyar aki azt teszi: A magyar nem tudja oly könnyen venni a dolgokat mint a cigány, illetve a magyar, aki éveken, évtizedeken keresztül fizetett minden köztartozást és tartotta el a politikust, közalkalmazottat, munkanélkülit és munkakerülőt, amikor bajba jut, csak az önpusztításra számíthat. Tisztelt Politikusok? Meddig tűritek még ezt? Mikor foglalkoztok a valós emberek valós problémáival?

anita 2010. szeptember 08. szerda, 16:29

NAGYON SAJNÁLOM,ÉS CSAK AZ A BAJ,HOGY NINCS EGYEDÜL..MEDDIG TŰRJÜK MÉG,HOGY ELTAPOSSANAK BENNÜNKET?

ml 2010. szeptember 08. szerda, 16:23

Ismerős a helyzet, bár ennyire még nem tragikus. Még a szolgáltatók nem kapcsoltak ki semmit. De tényleg igaz: a legjobban sarcolható réteg a vállalkozóké, aztán ha nem tudsz többet fizetni az államnak dögölj meg, számkivetett leszel. Az utólsó c.gánynak is jár a segély aki életében nem látott még munkát sem, de nekünk semmi. De az mindenre igaz, a munkanélküli segélytől a banki fizetési könnyítésig hiteltartozás esetén.

HC 2010. szeptember 08. szerda, 16:19

Tisztelt László ! Sajnos én is közel járok ahhoz amiben ön már benne van . Két tuskó paraszt akik nem fizették ki a munkánkat és rögtön a szakadék szélére kerültünk .