Gyenge évvel kezdődik a borreform

Egy hónap van még vissza a szüretig, de már most látszik, hogy legalább harminc százalékkal kevesebb szőlőt lehet az idén feldolgozni. A borreformhoz kapcsolódó teendőket azonban így is el kell végezni.

Szüreti előkészületek a borreform tükrében címmel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) a főtitkára tartott tájékoztatást Szekszárdon. Mint mondta, az alföldi szőlőtermés felét elvitte a peronoszpóra és a lisztharmat, de az ország többi borvidékén is jelentős a terméskiesés. Nyilván mindez meghatározza majd az egészséges szőlő magasabb felvásárlási árát is.

A főtitkár azt is közölte, hogy 2013-ig a vártnál több támogatást sikerült az uniós keretből kiharcolni, így százhuszonkétmilliárd forintra pályázhatnak majd a szőlészek, borászok. Ebből a legnagyobb tétel a szerkezetátalakítási támogatás, erre hetvennégymilliárd forint jut, beruházásra pedig huszonnégymilliárd.


Horváth Csaba ugyanakkor bírálta is a borreformot. Szerinte nem használt a kivágási támogatás az ágazatnak, mert nem javította a versenyképességet. Fölöslegesnek tartotta a névhasználati intézkedéseket, melyek ráadásul több éves feladatot is adnak a hegyközségeknek. Úgy véli, hiba az is, hogy az unió a saját piacon történő reklámozásra nem nyújt támogatást. Így fordulhat elő, hogy hátrányba kerülhetnek a borászok itthon például a kaliforniai borokkal szemben, noha ezekbe a termékekbe - mivel ott más a bortörvény - még tíz százalék vizet is lehet tenni, ami viszont nálunk már borhamisításnak minősül.

A főtitkár szerint a magyar borok védelme az európai vetélytársakkal szemben sincs megoldva. Áramlik be az olcsó és kétes minőségű olasz bor, amit több hazai forgalmazó belekever a hazai borba, és magyar címkével, olcsón kínálja, így nyomja le a jobb minőségű borok árait is.

Horváth Csaba hangsúlyozta, a HNT szeretné elérni, hogy nálunk is, akárcsak Ausztriában, az ezer hektoliternél kevesebb bort előállító pincészeteknél az első öt borminta vizsgálata az Országos Borminősítő Intézetnél (OBI) ingyenes legyen, a jelenlegi huszonnyolcezer forint helyett. Változtatni kell a jövedéki szabályozáson, a termékdíj, illetve a forgalomba hozatali járulék mértékén, és a hatósági díjakon is, valamint újra kell szabályozni a bormarketinget.

Több eredmény is született az elmúlt hetekben, melyek segítik a borászatok munkáját. Megalakult a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának szőlészeti és borászati albizottsága (eddig ilyen nem volt), melynek vezetője Tiffán Zsolt borász, illetve tagja Horváth István Szekszárd polgármestere is. A szakma rajtuk keresztül is sürgeti a személyi és szervezeti átalakításokat, vállalkozó barát MVH-t, a gépberuházási támogatások-, illetve a bormarketing program beindítását.

A borvidéken is kevesebb termésre számítanak

Schmidt Győző, a bonyhádi székhelyű Danubiána Bt. vezetője szerint az idei a megmérettetés éve lesz. Aki jó ütemben, megfelelő vegyszerrel permetezett és jó fekvésű a termőhelye, az szép termésre számíthat. Az előrejelzések sajnos azt igazolják, hogy a többségnek kevesebb terméssel is be kell érnie. A szőlő felvásárlási ára emelkedni fog, de kérdés, mennyit bír el a borpiac. Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke szerint minimum harminc százalékkal lesz drágább az idén a szőlő a tavalyihoz képest. Jelentősebb bortartalék nincs az országban, kérdés, hogy a felvásárló pincészetek, mennyit áldoznak a jó minőségű alapanyagért.