Legnagyobb vesztesek a kisvállalati dolgozók

A munkába járást még támogatják, a többi béren kívüli juttatásból azonban már lefaragtak a cégek. A kisvállalatok munkatársai a legnagyobb vesztesek.

2010 első felében a munkavállalók harmada semmilyen béren kívüli juttatást nem kapott. A workania.hu állásportál felmérése szerint a mélypont az első negyedév volt, akkor az alkalmazottak negyvenkét százaléka számolhatott csak a fizetésével, a második negyedévben kicsit javult a helyzet, a megkérdezetteknek már csak a harminckilenc százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen plusz juttatás nem jár neki a béren kívül. Január elseje óta adókötelessé vált jó néhány béren kívüli juttatás. A munkaadók a lépésre ezek csökkentésével vagy megszüntetésével reagáltak.

Orosházán az AKG Zrt. havonta ad dolgozóinak ötezer forint étkezési utalványt. Gál Imre vezérigazgató elmondta, ez az összeg hatezer volt, amióta adózni kell utána, csökkentették ezer forinttal. "Beiskolázási támogatással is segítünk, a gyermekek után tizenhatezer forint értékben" mondta a vezérigazgató. "Van ajándékutalványunk is, azt a decemberi ünnepvárás időszakában adjuk, elvileg nincs akadálya, hogy idén is megkapják munkatársaink. Mivel jól teljesített társaságunk az első félévben, a prémiumon felül most adtunk plusz juttatásként tízezer forint étkezési utalványt."


"A hidegétkezési utalványt, az üdülési csekket a munkaadók vagy megszüntették vagy jelentősen lefaragtak belőlük" - ez a tapasztalata Sárosi Péternek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége dél-alföldi régióvezetőjének. Sok munkáltató a hideget melegétel-utalvánnyal helyettesítette, a visszajelzések szerint azonban a legtöbbször az így adott béren kívüli juttatás nem érte el a korábbi összegét. "További gond, hogy főként a kistelepüléseken nincsenek olyan egységek, ahol a munkavállalók beválthatnák a melegétel-utalványt" - mondta Sárosi Péter, holott ennek éppen az lenne a célja, hogy a dolgozó a munkanapokon megoldja vele az étkezést.

A szakszervezeti vezető elmondta: megmaradtak ugyanakkor a munkába járást támogató béren kívüli juttatások, ezekhez nem nyúlt hozzá a munkaadók többsége. Ugyanakkor az egészségpénztári támogatásokból, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekből visszavettek.

A legrosszabban a kistelepüléseken élők, illetve azok jártak, akik kis, közepes cégeknél alkalmazottak. A legtöbb béren kívüli juttatást itt csökkentették, illetve szüntették meg a munkaadók. Szerencsésebbek azok, akik kétszázötven főnél több munkavállalót foglalkoztató, vagy multinacionális vállalatnál dolgoznak. Ezeknél több és magasabb összegű béren kívüli juttatással számolhatnak.

Ugyancsak sikeresebben őrizték meg plusz járandóságaikat a felsővezetők. A workania.hu felmérése szerint míg a segédmunkások hatvan százaléka semmilyen pluszt nem kap munkaadójától, addig a középvezetőknek csak negyede, a felsővezetőknek pedig ötöde kénytelen nélkülözni ezeket.