Alkalmi munka: egyszerűbb szabályok augusztustól - II. rész

Augusztus elsejétől jelentősen módosulnak az egyszerűsített foglalkozás szabályai. Cikkünk előző részében az alkalmi munka fogalmának tisztázása után a létszámra, bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat tekintettük át. Mostani írásunkban egyebek közt a közteherfizetés, az adó- és járulék bevallás, valamint a munkabér-megállapítás reguláit vesszük sorra.

Közteherfizetési szabályok

A fizetendő közteher mértéke az alkalmi munka minden naptári napjára munkavállalónként ezer forint. A közteher megfizetésével - amely egy fix összeg és nem a munkabér bizonyos százaléka - a munkáltató mentesül:

• 27 % társadalombiztosítási járulék,
• 1,5 % szakképzési hozzájárulás, és 
• rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól.
  

A munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén lényegesen kevesebb járulékot fizet, az alkalmazás időkorlátainak (lásd előző cikkünket) megsértése esetén azonban a "normál" munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kell megfizetnie a közterhet.

Az augusztus elsejével hatályos törvény szerint az alkalmi munkavállalót nem terheli

• 9,5 % nyugdíjjárulék (tagdíj),
• 7,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, és 
• 17-32 % személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség 
• és személyi jövedelemadóelőleg-levonási kötelezettség sem.
  

Adó- és járulék bevallási kötelezettség

Ha a munkáltató bejelentését elektronikusan vagy telefonon teszi meg, a közterhet a tárgyhónapot követő tizenkettedikéig kell átutalnia az illetékes adóhatóságnak, bevallási kötelezettségének pedig az ügyfélkapun keresztül tehet eleget szintén tárgyhót követő tizenkettedikéig. Az a munkáltató, aki SMS-ben tesz bejelentést, egyben bevallási kötelezettségének is eleget tesz.

További fontos szabály, hogy az a munkaadó, amely háromszázezer forint, vagy ennél több adótartozást halmozott fel egyszerűsített foglalkoztatással, nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig, amíg a tartozását ki nem egyenlíti.

A munkavállalónak e foglalkoztatásból származó jövedelemről akkor kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha az adóévben az e munkaviszonyból származó jövedelme a 840.000 forintot meghaladja, vagy ha e jövedelme mellett más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt. (Jövedelemnek a kifizetett nettó munkabér száz százalékát kell tekinteni.)

Díjazás mértéke, munkabér megállapítás módja

A díjazási összeget az új törvény sem határozza meg, így a munkáltató annyi munkabért fizethet, amennyit gondol. A minimálbért és a garantált bérminimumot természetesen ebben az esetben is el kell érnie a munkabérnek.


A munkabérről adandó elszámolásra vonatkozó szabályokat egyszerűsített foglalkoztatás esetében is alkalmazni kell, vagyis a kifizetett munkabérről írásos elszámolást (bérlapot) kell adni a munkavállalónak.

Alkalmi munkavállaló ellátásra jogosultságai

Az alkalmi munkavállaló többek között jogosultságot szerez a következőkre:

• nyugellátásra,
• baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint 
• álláskeresési ellátásra.
  

De az alkalmi munkavállaló, miután nem minősül biztosítottnak, nem szerez jogosultságot például egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi pénzbeli ellátásokra (TGYÁS, GYED, táppénz), a baleseti ellátások közül nem kaphat baleseti táppénzt és baleseti járadékot.

Már megkötött folyamatos munkaszerződés átalakításának lehetősége

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor egyébként már normál munkaviszony állt fenn. Mindez fordítva is igaz. Ha a fennálló munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatásra jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Ha azonban a felek között megszüntetésre kerül a munkaviszony (például közös megegyezéssel), akkor a későbbiekben létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

Cikkünk következő, befejező részében az alkalmi munkavállalás előnyeit és kockázatait tekintjük át. Írásunk előző részét itt olvashatja.

dr. Szikszai Éva
munkaügyi szakközgazda
adótanácsadó, adószakértő