Sikeres 2010. szeptember 09. csütörtök, 00:46

Baromira bosszantanak a kéretlen hívások: Az idő pénz és én nem engedem, hogy vadidegenek az időmet rabolják. Nálam pont az ellenkezőjét érik el annak, amiben reménykednek. A 3. ostoba, sablon szóra kinyomom a telefont. A "cold call" módszer olyam mint a spam az interneten. Ideje lenne felébredni zombikáim és más marketing módszerek után nézni. Egyáltalán, hogy jöttök ahhoz, hogy ismeretleneket zaklassatok???

Rácz Kinga 2010. július 26. hétfő, 23:42

Itthon is be kéne vezetni a központi Robinson-listát magánemberek és cégek részére is, amit minden DM levelet küldő vagy hívást kezdeményező cégnek csekkolnia kellene az Action előtt. Így aki nem akarja, nem zavarnák, és a cégek sem kis összeget spórolnának meg a felesleges nyomdai és telefonon költségeken. Addig is érdemes a célcsoportszűkítéssel is elpepecselni, erről viszont nem esik szó a cikkben. Talán majd a felmelegített hívások után esetleg komolyabb témákról is olvashatunk... Pl. Hogy az e-mail-es DM levél megszövegezésén túl mire kell még figyelnünk, hogy maradéktalanul betartsuk a spam törvényben előírtakat. És még valami: pont nem jó a cikk logikája. Szerintem ugyanis a levél előtt célszerű telefonálni, egyrészt hogy valóban érdekli-e termékünk a kiszemelt delikvenst, másrészt azt se ártana tudni, hogy kinek és hová küldjük. Így a felesleges költségeken és ez energián is spórolunk, és ha az illető már várja a levelünket, kisebb az esélye, hogy a nagy gonddal fogalmazgatott és megalkotott - a célszemély által netán förmedvénynek titulált - művünk a kukában landoljon. A pontos cím- és névadatok lenyomozása, a kutatás, listabeszerzés jóval költségesebb, mint gyorsan lezavarni egy előtelefont. Az előkészítésre kicsit több hangsúlyt kellene fektetni, mielőtt belevágunk ebbe a zseniális szerkesztősdibe.

digibook 2010. július 12. hétfő, 22:32

alapvető probléma, ha az értékesítőnek a munkájához szükséges képességei hiányoznak ezen semmiféle tréning nem segít, legyen bármilyen elit meg menő

KreuzLand 2010. július 12. hétfő, 18:55

Csipkebogyó, rossz gyomorra a legjobb egy kupica jó magyar pálinka, és még a feszült idegeket is kisimítja. ;-) Idegnyugtatásra még a macskagyökeret is ajánlom, hatása garantált. Biztos gyomorral és higgadtan könnyebben fejti ki az ember a véleményét - általában erre szolgálnak az internetes fórumok. Isten hozott a www világában! ;-)

KreuzLand 2010. július 12. hétfő, 18:51

Kedves Hölgyem, azért lássuk be, hogy aki biológiából és kémiából hülye, és az ujjai se elég ruganyosak, abból sosem lesz jó sebész, akárhogy is tréningezik. Minden szakmához kell valamiféle adottság, ami nélkül teljesen felesleges egyáltalán belevágni, valami mást kell választani. Ugyanúgy értékesítőnek ne menjen olyan, akinek problémái vannak az alapvető kommunikációval. Egyrészt. Másrészt pedig, a tréning valamiféle TOVÁBBképzést jelent, nem pedig ALAPképzést, legalábbis optimális esetben nem Ádámtól és Évától kellene kezdeni az oktatást, hanem a már meglévő ALAPSZINTŰ kommunikációs és egyéb, a szakmához szükséges ismereteket kellene továbbfejleszteni. Ezért írtam az előzőekben, hogy régen rossz, ha ilyen szintről kell indulni... Én legalábbis nem vennék fel értékesítőnek olyat, aki mindenféle módszer meg tréning nélkül nem tud megfogalmazni egy levelet úgy, hogy az alkalmas legyen az adott áru / szolgáltatás iránti figyelem felkeltésére. Ez az AIDA pedig egyszerűen egy jól hangzó (?) elnevezése egy olyan "ősi módszernek", ami teljesen alapvető azok számára, akik eladni akarnak. Persze, milliók használják ezt a módszert, és valószínűleg még sosem hallottak az aida-ról. ;-) De ma már mindenből üzletet lehet csinálni. Remélem újabb okot szolgáltattam a szórakozásra, a humort is alapvető fontosságúnak tartom, valamennyi szakmához - meg az élethez is - elengedhetetlen. ;-) Ki akarna egy savanyújóskával üzletelni?

csipkebogyó 2010. július 12. hétfő, 14:18

az én gyomrom felfordul az olyanoktól, mint norah és kreuzland. ezek semmi másért nem járnak a fórumokra, csak kritizálni, meg hurrogni. szánalmas bunkók.

Szombati Orsolya 2010. július 11. vasárnap, 23:43

Kedves KreuzLand! Valószínű, hogy a praktizáló sebész sem úgy jön a világra, hogy praktizál, nyilván ő is tanulja a szakmát valahol. Biztos vagyok benne, hogy Ön sem úgy érkezett erre a világra, hogy mindent tökéletesen tudott. Bár lehet, hogy ebben tévedek. Ha cikkünket elolvasta elejétől a végéig, láthatta, hogy az AIDA módszer nem a mi találmányunk, hanem egy közel 100 éves marketing szövegírási tecnika. Gagyi ide vagy oda, a lényeg, hogy működik, és milliók használják értékesítési és marketing területen. Mindazonáltal őszintén örülök, hogy cikkünkkel sikerült jó kedvre derítenünk, mi is hasonlóképpen jól szórakoztunk hozzászólása(i) olvasásakor. :-)

KreuzLand 2010. július 11. vasárnap, 23:09

Nos, ez kb. olyan, mintha egy praktizáló sebésznek külön tréningre lenne szüksége ahhoz, hogy tudja, hogyan nyúljon a szikéhez... Ha már az értékesítőt külön szakmának kiáltották ki, akkor a tapló, fogalmazni nem tudó bumfordi alakok válasszanak inkább más szakmát. Olyat, ahol nem kell megszólalni, és még csak levélírással sem kell bajlódni, és akkor mindenkinek sokkal egyszerűbb lesz az élete. Ha valaki ott tart, hogy nem tudja, hogyan kezdjen bele, mit írjon a levélbe, vagy hogyan strukturálja azt - egyébként általános iskolában tanítják a fogalmazást -, akkor inkább felejtse el az egész értékesítősdit. Akinek nincs hangja, sosem lesz belőle jó énekes. ;-) Továbbra is komolytalannak (magyarul: erőteljesen gagyinak) tartom ezt a típusú tréningesdit, meg azt is, akinek erre van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán felhívja a szolgáltatására / árujára a leendő ügyfél figyelmét. És akkor még nem is adott el semmit, nem is érvényesült... Ez a vágykeltős hasonlat pedig egyszerűen nevetséges. Nem több. De jó volt röhögni egyet. ;-)

Szombati Orsolya 2010. július 10. szombat, 22:25

Igaza van kedves KreuzLand, valóban a józan ész is azt diktálja/diktálná, hogy egy értékesítő ne sablon leveleket küldjön, hanem már a bemutatkozó levélnél is kíséreljen meg egyfajta személyre szabottságot. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az esetek többségében ez mégsem valósul meg, mert az értékesítő nem tudja, hogyan kezdjen bele, mit írjon a levélbe, vagy hogyan strukturálja azt, hiszen az írásbeli és a szóbeli kommunikáció között nagyságrendi különbségek vannak. Bizonyára Ön is kapott már ehhez hasonló leveleket: "Ezúton csatolom Önnek cégünk bemutatkozó anyagát..." vagy "Engedje meg, hogy bemutassam a … Kft-t. Cégünk piacvezető szerepet tölt be a …. piacán. Itthon 18 saját bemutatóteremmel állunk tisztelt vásárlóink rendelkezésére..." Igaza van abban, hogy az értékesítési területen elengedhetetlenül szükséges -többek között- a kimagasló kommunikációs képesség. De a levélírás (szövegírás) is egy olyan terület, melyre érdemes egy kis figyelmet és energiát fordítani, és megismerni azokat a módszereket, melyekkel elkerülhetjük, hogy potenciális ügyfeleink sablonos, száraz és fantáziátlan bemutatkozó leveleket kapjanak tőlünk, melyeket olvasás nélkül a szemetesbe küldenek. Az „ismerősként” való telefonálás valóban erősnek tűnik, de egy jól megírt bemutatkozó levéllel valóban elérhetjük azt, hogy amikor telefonálunk, az ügyfél emlékezzen ránk, hogy mi vagyunk azok, akik azt a jópofát/frappánsat/érdekeset/ stb-t küldtük neki. Ezt saját tapasztalataink is alátámasztják. Június elején indítottunk egy nagyobb szabású DM akciót, ahol a cikkben szereplő AIDA módszert figyelembe véve írtuk meg saját bemutatkozó levelünket és konkrét ajánlatunkat. Mivel a borítékon is volt egy figyelemfelkeltő mondat, nem landoltak a leveleink bontatlanul a papírkosárban, hanem eljutottak azokhoz, akiknek szántuk őket. A levelet lekövető telefonhívások során az ügyfelek emlékeztek ránk és az ajánlatunkra, és egyetlen olyan ügyfél sem volt közöttük, aki durván ránk csapta volna a telefont, mondván: „Köszönöm, de nem érdekel.” Mindenhol végighallgattak minket, és csak nagyon kevés, kb 1%-nyi helyen jelezték, hogy a téma egyáltalán nem érdekes. Alapvetően sikerült jó benyomást keltenünk, és megismertetnünk a cégünk nevét azokkal, akik eddig még nem tudtak rólunk. Számos helyen értük el a személyes találkozó és bemutatkozás lehetőségét – ami tulajdonképpen célja volt a levelünknek. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a jól megírt levél kapcsán több azonnali megrendelés is beérkezett. Elképzelhetőnek tartom, hogy első hallásra komolytalannak tűnik, hogy egy tréningen a bemutatkozó levéllel is foglalkozunk, de azt gondolom, hogy a többi téma mellett/előtt egy fél órát mindenképpen megér, hogy megnézzük, hogyan élhetünk jól és eredményesen ezzel az eszközzel, amikor értékesítési szándékkel közelítünk az ügyfelek felé. A vággyal és akcióval kapcsolatban is igaza van. :-D Próbáltuk egy kicsit hasonlítani az értékesítést az udvarláshoz. :-D Üdvözlettel, Orsolya

KreuzLand 2010. július 09. péntek, 23:04

Az ismerősként telefonálás meg az érzelmi folyamat egy kissé erős, a vágykeltés és az azt követő akcióra ösztönzés pedig khm... hát mást juttat az eszembe. :-D Valami sokkal kellemesebbet, mint egy üzletkötő levelét. ;-) Ami a cikket illeti, sok gógyi nem kell hozzá, hogy egy értékesítő ne sablonleveleket küldözgessen, és ne tapló módon hívogassa a leendő ügyfeleket. Akinek ehhez tréning kell, az ne menjen értékesítőnek, inkább válasszon olyan szakmát, ahol az alapszintű kommunikáció nem elvárás. (Van ilyen?) Egy értékesítési tréningen azért ennél jóval komolyabb témákat kellene érinteni.

Vajthó Gábor 2010. július 05. hétfő, 18:14

Érdekes: az, hogy Norah saját magát kivéve nyíltan és egyenesen vállalta buta és hibás véleményét, ekkora port ver fel, és a cikk szóba sem kerül. Talán azért, mert túl sokat nem lehet írni róla. Egyszerűen igaz, és jó.

Utcamacska 2010. július 05. hétfő, 17:59

Nem pofátlanság. Az a pofátlan bunkó, aki PLÁNE HA CÉGNÉL, CÉGSZERŰEN KERESIK lejáratja a vállalatát azzal, hogy a másik vállalat ajánlatára sutyerák módon reagál. Céges kocsival jobbról előzni céges telefonról üzletkötőkkel bunkózni egyaránt bunkóság. Erre minden vállalatnál fel kéne hívni a figyelmet!

Utcamacska 2010. július 05. hétfő, 17:59

Nem pofátlanság. Az a pofátlan bunkó, aki PLÁNE HA CÉGNÉL, CÉGSZERŰEN KERESIK lejáratja a vállalatát azzal, hogy a másik vállalat ajánlatára sutyerák módon reagál. Céges kocsival jobbról előzni céges telefonról üzletkötőkkel bunkózni egyaránt bunkóság. Erre minden vállalatnál fel kéne hívni a figyelmet!

Szombati Orsolya 2010. július 05. hétfő, 17:39

És ebben nagy segítségünkre lehet, ha a levél megfogalmazásakor az AIDA módszert hívjuk segítségül. A cikk pedig az AIDA módszerre építve mutat be egy lehetséges bemutatkozó levelet.

Szombati Orsolya 2010. július 05. hétfő, 17:28

Kedves Norah! Valójában én sem értem, hogy mit tart a cikkben pofátlanságnak. A cikk üzenete mindössze annyi (és nem több), hogy ha valaki értékesíteni szeretne (akár telefonon, akár személyesen) annak a célcsoportnak, melyet előre definiált magának, sokkal célravezetőbb, ha azt egy rövid bemutatkozó levél elküldését követően teszi, mint ha rögtön egy hideg hívással kezdene. Ha Önt, mint ügyfelet nem érdekli az a téma, mellyel az értékesítő megkeresi, megvan a lehetősége arra, hogy - ahogyan írta - szépen, kulturáltan megmondja az értékesítőnek, hogy köszöni, de nem érdekli a téma. Akkor, amikor az értékesítő a bemutatkozó levelet lekövetve felhívja Önt. Igaza van, én sem hiszem, hogy ezzel belegázolna az értékesítő lelkivilágába. Azzal azonban már sokkal inkább belegázol embereknek a lelki világába (ráadásul cseppet sem szépen és cseppet sem kulturáltan), amit az értékesítési-telefonos értékesítési és bkv ellenőri szakmákról írt. Sajnos sokaknak a fejében még az a hiedelem él, hogy a jó terméknek nem kell reklám. Mi azonban nem értünk ezzel egyet. Vagy Ön szerint pl. a tévében látható reklámok mind rossz terméket reklámoznak? Hogy mely reklám nyomulós, és mely reklám nem az, teljesen szubjektív dolog, így véleményem szerint nem érdemes róla vitatkozni. Hozzászólásából úgy veszem ki, hogy igen rossz tapasztalatokkal rendelkezik az értékesítőkről. Mint minden szakmában (bizonyára az Önében is) vannak olyanok, akik remekül teszik a dolgukat és vannak olyanok is, akik fejlődésre szorulnak. Mi pont abban támogatjuk az értékesítőket, hogy ne a nyomulós, sablon-szöveg módszerrel szerezzenek ügyfeleket, ne tukmáljanak, hanem próbáljanak az ügyfeleik fejével is gondolkodni és pl. már egy bemutatkozó levélben is okra a problémákra és megoldásokra felhívni a figyelmet, melyek nagy valószínűséggel foglalkoztatják a vevőket.

norah 2010. július 02. péntek, 09:23

Kedves halak! Gyakorlatilag egyáltalán nem érdekel semmiféle új és hasznos információ, amit egy telefonon vagy levélben zaklató ügynök tudna mondani. Milyen játékról beszél? :-) A telefonos hívogatás meg a kéretlen levelek küldözgetése egy nagy játék? Végül is a szolgáltatónak az, nagy üzlet. ;-) Ahogy Ön is mondta, szépen, kulturáltan szoktam megmondani a telefonálónak, hogy köszönöm nem érdekel, majd elköszönök és ennyi. Ugye kedves halak, ezzel még nem bántottam meg szegény üzletkötőt, és remélhetőleg nem tapostam túlságosan mélyen kicsiny lelki világába? Vagy azt érti udvariasság alatt, hogy hallgassam végig a mondókáját, amikor pedig egyáltalán nem érdekel? Ugye ezt Ön sem gondolja komolyan... Hadd döntsem már el én, hogy mikor, mit és hogyan szeretnék venni. A bkv ellenőri "szakma" után a telefonos értékesítő a létező leggennyesebb foglalkozás. Igazi piócák. Kemény munka? Kinek mi a nehéz... Az meg egy másik kérdés, hogy honnan szerzik meg az elvileg titkos telefonszámokat, mert ugye nemcsak a cégeket hívogatják, hanem a magánemberek is célpontok. Ez a baj a magyarokkal, hogy így akarják megszedni magukat, rátukmálni másra azt, amiről ők úgy gondolják, hogy szüksége van rá. Jó terméknek nem kell nyomulós reklám, amit erőltetnek, az már régen rossz...

halak 2010. július 01. csütörtök, 22:29

Kedves Norah! Látja ez a baj a magyarokkal, hogy így állnak hozzá (megjegyzem néha joggal) a telefonos értékesítéshez és ezzel rengeteg új és hasznos információtól zárják el magukat! Sajnos egy csomó dologról azt sem tudjuk, hogy létezik, pedig akár szükségünk is lenne rá, de sokan, az előítéletek miatt minden telefonon jelentkező értékesítőt beskatulyáznak ügynöknek, és lenézik őt, pedig igen kemény munkát végeznek. És hát mindannyian van ahol eladók vagyunk és van ahol vevők. Ez egy nagy játék. Amúgy mi ebben a levélben a pofátlan? Valamire felhívja a figyelmét, ami akár kellhet is Önnek, csak még nem ébredt erre rá. Ahelyett, hogy örülne neki, hogy nem kell az Interneten keresgélnie, hanem felhívták egy lehetséges problémára a figyelmét és megoldási javaslatuk is lesz minderre. Lesz legalább egy alapja, egy összehasonlítása ami alapján már tényleg érdemes körbenézni az Interneten, árak, tudás, szolgáltatás tekintetében. És ez a megkeresésé szerintem nem tukmálás, mert ha tényleg fölhív az értékesítő, szépen, kulturáltan, meg lehet neki mondani, hogy köszöni a megkeresést, de ez nem érinti Önt, vagy a cégét, nem kíván élni vele, semmi esetre sem megbántva azt, aki a telefon másik oldalán van. Egyrészt, mert ő is ember, másrészt holnap lehet, hogy őneki ajánlják az Ön termékét... Az óra körbejár!

norah 2010. június 29. kedd, 09:03

Tőlem lehet akármilyen profin megfogalmazott levél, az ilyen és ehhez hasonló kéretlen, pofátlan reklámok nálam azonnal a kukában landolnak. "Ismerősként" pedig csak a valódi ismerőseim keresnek telefonon, semmilyen üzletkötő ne akarjon bizalmaskodni, úgyis az első mondat után elköszönök és kinyomom a telefont. Ha valamit venni akarok, akkor majd utánanézek magam, hogy melyik lenne számomra a legmegfelelőbb. Utálom a kéretlen tukmálás mindennemű formáját. És erre még tanítanak is embereket...