Ellent mond a kormány a WHO-nak

A magyar kormány nem fogadja el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányellenőrzési Keretegyezményének (FCTC) tervezett módosítását, amely betiltaná a dohánytermékek előállításához használt összetevőket, amely a hagyományos Burley dohányfajta termelését is érintené - mondta Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke.

A szakember szerint hasonló álláspontot képvisel Olaszország, Szlovákia és Csehország is. Az Európai Dohánykutatási és Fejlesztési Szakmai Szervezet (AERET) konferenciáján tartott tájékoztatón Bényei Illés elmondta: hazánkban tízezer család, az Európai Unióban hetvenezer dohánytermelő megélhetése kerül veszélybe, ha elfogadják a kertegyezmény módosítását. A magyar kormány, csakúgy, mint a dohánytermesztők ugyanakkor egyetért azzal, hogy minden más adalékot - amely toxikus lehet, vagy a dohányzásra rászokást segíti - tiltsanak be - tette hozzá Bényei Illés.

Megjegyezte: ha a jelenlegi tervezet hatályba lép, Magyarországon megszűnne az ezernyolcszáz hektáron termesztett Burley dohány termelése, amely a leghátrányosabb területeken, főként Szabolcs-Szatmár megyében ad munkát. Magyarországon huszonötezer ember kerül kapcsolatba a dohánytermeléssel állandó, illetve időszaki alkalmi munkásként. A termelésben dolgozók kilencvenhárom százalékának nincs szakképzettsége, a foglalkoztatottak hetven százaléka nő, ötven százalékuk pedig cigány származású - mondta Bényei Illés.


Adatai szerint Magyarországon 5.800 hektáron termelnek dohányt, négyezer hektáron Virginiát és ezernyolcszáz hektáron Burley-t, amelynél az adalékanyagok fontosak. Ahhoz, hogy a magyar termelők csak Virginiára álljanak át, tizenötmillió forintba kerülő szárítókat kellene vásárolniuk, de erre nincs pénzük. A dohány termőterülete pedig olyan gyenge adottságú, hogy más mezőgazdasági kultúra eredményesen nem termelhető meg rajta.

Mind Bényei Illés, mind António Abrunhosa, a Nemzetközi Dohánytermelők Szövetségének (ITGA) a vezérigazgatója úgy vélekedett: a tervezett intézkedésnek nem lenne semmilyen egészségügyi hatása. A dohánytermesztés összességében nem csökkenne, csak néhány, a világban millióknak megélhetést biztosító dohányfajta termelése szűnne meg - mutatott rá António Abrunhosa. Ismertette: szövetségük huszonhat ország termelőit képviseli, s ezek az országok adják a világ dohánytermelésének kilencven százalékát. Az ágazathoz mintegy ötvenmillió termelő kapcsolódik. A dohányágazat egy hektárra vetítve a legtöbb embert dolgoztatja a mezőgazdaságban, csaknem kétszer annyit, mint a második legtöbbet foglalkoztató. A dohány bekerülési költségének a felét ráadásul a munkabérekre fordítják - hangoztatta az ITGA vezérigazgatója.

Megítélése szerint, ha változatlan formában hagyja jóvá novemberben a WHO a tervezetet, megnő a csempészett és ellenőrizetlen minőségű dohánytermékek forgalma a világon. Bényei Illés megjegyezte: az uniónak még nincs közös álláspontja a kérdésben, az egyeztetések munkabizottságokban már megkezdődtek. A WHO javaslatairól egyelőre vita folyik, döntés novemberben Uruguayban várható.

Az Európai Dohánykutatási és Fejlesztési Szakmai Szervezet (AERET) hajdúszoboszlói konferenciáján Eisler Józsefet, az ITGA főtitkárát választották meg a nemzetközi szervezet elnökévé.