Háromszázmilliót csalt el a munkaközvetítő

Közel háromszázmillió forintos adócsalást derített fel a vám- és pénzügyőrség. Az elkövetők munkaerőt közvetítettek gyárakba és üzemekbe, majd nem a ténylegesen kifizetett munkabér után fizették meg a közterheket, és a toborzott munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki.

Sipos Jenő szóvivő elmondta: az elkövetők Pest megyei vagy budapesti székhelyű munkaerő-kölcsönző cégeket alapítottak, amelyeket rövid ideig - általában egy évig - működtettek, majd fantomizáltak azért, hogy eltüntessék azokat a hatóságok elől. A bűnügyben hét cég érintett, ebből három jelenleg is "aktív".

A húsüzemekbe, összeszerelő üzemekbe közvetített mintegy ezernyolcszáz munkavállalót nagyobb részét ugyan bejelentették az APEH felé, de nem a részükre valójában kifizetett munkabért után fizették meg a közterheket, és a munkavállalóknak is csak a bérük egy részét fizették ki. Volt, hogy a megrendelőtől hatszáz forintos órabért kaptak, de a munkavállalóknak csak háromszáz-háromszázötven forintot fizettek ki. Szilágyi Roland őrnagy, a vám- és pénzügyőrség közép-magyarországi regionális nyomozó hivatalának parancsnoka elmondta: a munkavállalók nem tudták, hogy a munkaközvetítő cég mekkora fizetésben állapodott meg a megrendelővel. Ezért nem is ők jelezték a hatóságnak a visszaélést.


Sipos Jenő elmondta: a nyomozók a közelmúltban két budapesti és tizenhárom szolnoki és környékbeli településen tartottak házkutatást: számlákat, szerződéseket, laptopokat foglaltak le, folyószámlákat zárolták, és lefoglaltak százmillió forintot. A házkutatás során egy pisztoly is előkerült. Öt magyar férfit vettek őrizetbe gyanúsítottként - jellemzően Szolnok megyeiek-, a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat. Szilágyi Roland szerint nem a cégek ügyvezetőit helyezte a bíróság előzetes letartóztatásba, hanem a gazdasági társaságok "háttérirányítóit", akik részesültek az elcsalt pénzből. Az cégek vezetői "strómanok" voltak, akik elmondásuk szerint csak üres papírokat, számlákat írtak alá. Ők mondták el a nyomozóknak, kik voltak a cégek operatív vezetői.

"Ezek a személyek "nagy része bűnismétlő", korábban más jellegű bűncselekmények - zsarolás, kábítószerrel visszaélés - miatt voltak büntetve" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a bűncselekménnyel okozott kár kétszázhetvennyolcmillió forint, de ez - és az elkövetői kör is várhatóan még bővülni fog. A jelenlegi adatok szerint ezernyolcszáz munkavállalót károsítottak meg 2008 utolsó negyedévében és 2009-ben.

Sipos Jenő elmondta: "a térségben keletkezett bűnügyi információ lapján" jutottak a bűncselekmény nyomára.