Német mintával a körbetartozások ellen

Az Alkotmánybíróság idén márciusban megsemmisítette azt a szabályt, amely lehetővé tette az építési vállalkozóknak, hogy jelzálogot jegyeztessenek be a megrendelő ingatlanára, amíg az ki nem fizette a számlájukat, ugyanakkor Németországban ez a jogintézmény működik és alkotmányos lehetőség - közölte az enwc jogi tanácsadó.

A parlament a körbetartozásokat akarta megfékezni azzal, hogy a készülő épületre jelzálogot engedett bejegyeztetni a kivitelezőnek. Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke korábban több fórumon elmondta: a gyakorlatban nem működött a lehetőség, mivel a jelzálog bejegyzéséhez a megrendelő hozzájárulása kellett, ő pedig ezt a lehetőséget nem adta meg. Az Alkotmánybíróság érve az volt, hogy a szabályozás nem tartalmazott korlátozó feltételeket sem a beruházások jellegére, sem értékhatárára, és így a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozta.


A német szabályozás megengedi a megrendelőnek, hogy - a tárgyalások során - ne járuljon hozzá az ingatlana elzálogosításához, ehelyett más biztosítékot kínálhat fel. A jelzálog bejegyzése nem lehet egyoldalú döntés eredménye, tehát a vállalkozó - pusztán azért, mert kivitelezési szerződést kötött a megrendelővel - nem jegyeztetheti be ez utóbbi ingatlanára a jelzálogot.

Amennyiben a tárgyalás során megállapodtak a jelzálogról, és amikor a vállalkozó azt be akarja jegyeztetni, ehhez a megrendelő nem járul hozzá, a vállalkozó bírósághoz fordulhat. A megrendelő hozzájáruló nyilatkozatát ilyenkor a bíróság pótolja.

Egy hasonló megoldás magyar viszonyok között is növelné a megrendelő fizetési hajlandóságát - vonja le a következtetést az enwc elemzése.