Összefogás a régiós bormarketingért

Míg a termelők minőségi boraik után egységesen tíz forint forgalomba hozatali járulékot fizetnek literenként, a borvidékeknek visszajuttatott marketing-hozzájárulás mértéke területenként igencsak eltérő. Van olyan vidék, amely fillérekből gazdálkodik, máshová azonban dől a pénz. Az Észak-Magyarországi Bor Klaszter változtatna a visszás gyakorlaton.

Az egri, mátraaljai, tokaji és bükki borvidékek összefogásával tavaly novemberben alapított klaszter szerint a borágazat menedzselése nem megfelelően zajlott az elmúlt időszakban, ezért a szervezet alapjaiban változtatná meg hazánk bormarketingjét. "Bár a borászok által befizetett forgalomba hozatali járulék hatvan százalékát az állam ágazati marketingre fordítja, a marketing központi irányításának következtében a borvidékek bemutatására költött pénz eloszlása egyenlőtlen. Míg egyes vidékekre kifejezetten sokat költenek, mások gyakorlatilag egy fillért sem kapnak. Emiatt úgy gondoljuk, teljesen új alapokra kellene helyezni a büdzsé felhasználását" - mondta lapunknak Dr. Bernáth Attila, az X-Centrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a klaszter egyik alapítója. Álláspontjuk szerint a borvidékenként összeálló önkéntes szerveződéseket kellene olyan helyzetbe hozni, hogy decentralizált módon foglalkozhassanak saját marketingjükkel, fejlesztéseikkel. Meg kellene tehát teremteni annak lehetőségét, hogy a büdzsének legalább egy meghatározott részét közvetlenül ezek a szervezetek használhassák fel.

Bernáth Attila szerint a külföldi megjelenések miatt mindenképpen szükség van egy országos büdzsé képzésére, hiszen a nemzeti szintű, koncentrált megjelenés minden magyar borász elemi érdeke. A különböző borvidékek belföldi marketingjének irányítását azonban nem szerencsés országos hatáskörű szervezetre bízni. A szakember emiatt azt reméli, hogy az új kormány a centralizálás és önkényes költekezés helyett inkább a borászok, termelők lehetőségeit próbálja majd bővíteni.

"A sör- és rövidital gyártóknak - mivel egy-egy vállalat hatalmas tételeket forgalmaz - megéri országos médiumokban reklámozni termékeiket. A borászoknál azonban más a helyzet: a kis üzemek önállóan nem tudnak nagyobb kampányokat finanszírozni. Az elaprózódottság nem teszi lehetővé, hogy ezek a termékek versenyképesek legyenek az alkoholpiacon".

A kormányzatnak fel kellene ismernie, hogy a magyar borászati ágazatnak csak akkor van lehetősége a kitörésre, ha a sok kicsi üzem egyfajta szövetségen keresztül, a borvidék többi termelőjével összefogva valósítja meg önállóan kivitelezhetetlen elképzeléseit.

Az Észak-Magyarországi Bor Klaszter - a fentiekben vázolt elvek alapján - többféle marketing- és logisztikai eszközt is be kíván vetni tagjai piaci pozíciójának erősítéséért. Fontos céljuk, hogy a borászatok termékei az adott borvidéktől távolabb eső területekre is eljussanak.

Mivel a borászatok önállóan csak nagy kapcsolatépítési munka és komoly logisztikai erőfeszítések árán tudnának egyenletes ellátási színvonalat biztosítani a távoli felhasználók számára, Bernáth szerint a regionális szervezeteknek az ország különböző pontjain és külföldön is logisztikai központokat kellene létesíteniük. Így jóval gazdaságosabbá válna a távoli fogyasztók ellátása. "Az elképzelés jelenleg komoly korlátokba ütközik, beruházási igénye ugyanis igen magas. A marketingeszközök használata mellett ezt a közös befektetést is finanszírozni lehetne a bormarketing-büdzsé célzott felhasználásával" - hangsúlyozza Bernáth Attila.