Viták az innovációs járulék körül

Egyre több sajtóhír olvasható az "innovációs adó" eltörléséről, jóllehet hazánkban ez az adónem nem létezik. Helyette innovációs járulékfizetési kötelezettség van, ami viszont csak a cégek kevesebb mint egy százalékát érinti.

Innovációs járulékot ugyanis egyáltalán nem kell fizetnie az ötven fő alatti, összesen 580512 kisvállalkozásnak. Járulékfizetési kötelezettsége csupán a regisztrált társas-vállalkozások kevesebb, mint egy százalékának, 5638 közép-, illetve nagyvállalatnak van és abból ráadásul a K+F, illetve az innovációs tevékenységek költsége is levonható. Így aztán további, közel négyszáz vállalat mentesül a befizetési kötelezettség alól. (Az adatok a KSH legfrissebb jelentéséből származnak.) A levonás lehetősége kimutathatóan ösztönözte, illetve ösztönzi a vállalatok K+F tevékenységét.
A levonásokból az is látható, hogy a járulék által érintett vállalati kör egy része külföldi tulajdonú-, Magyarországon fejlesztő tevékenységet nem folytató cégeket jelent. Ezek a vállalatok semmilyen új terméket, eljárást, marketing vagy szervezési-szervezeti módszert nem vezetnek be. Nem tisztázott, hogy kiknek a gazdasági vagy politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy éppen ennek a körnek a közterhei csökkenjenek.

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) teljes mértékben támogatja a vállalkozások adóterheinek jelentős csökkentését, illetve az adórendszer egyszerűsítését. A nagy munkaadói szervezetek véleményével azonban semmiképp nem ért egyet, miszerint az innovációs járulékot pusztán a "kisadók" egyikének tekintsék. Az innovációs járulék - és a belőle képzett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - ugyanis három lényeges kritériumban különbözik az adóktól. Tudniillik: - alapszerűen kezelik, - csak innováció célokra használható fel, és - a költségvetés a vállalatok által befizetett innovációs járulékkal megegyező összeggel járul hozzá az Alaphoz.



A MISZ szerint az innovációs járulék eltörlése a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap megszüntetéséhez vezetne, évekre megbénítva a magyar innovációs szféra egészének (egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalatok, iparjogvédelmi irodák) tevékenységét. A keletkező kár nagyságrendekkel haladná meg az innovációs járulék évente mintegy 25 milliárd forintos értékét. A következő években az új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export ellenben önmagában is mintegy másfél-két százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat, hazánk versenyképességének jelentős növelése mellett.

A fejlett országok a gazdasági válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközének tekintik az innovációt, és annak kiemelt támogatását. Az innovációs járulék eltörlése, illetve az innováció támogatásának bármilyen csökkentése negatív üzenet. Azon túl, hogy egy igen kritikus időszakban sokat ártana hazánk nemzetközi tekintélyének, a nemzetközi nagyvállalatok vezetőit is negatívan befolyásolná, amikor a jövőben arról döntenek, hogy K+F tevékenységüket Magyarországra telepítsék-e.