Megnyeste a válság a HR-keretet

A válság miatt a vállalatok közel fele kevesebbet fordít képzésre, oktatásra, fejlesztésre, miközben leginkább éppen ezt a területet lenne célszerű kezelni - derül ki a Garda Consulting Kft. és a Szinapszis Kft. kutatásából.

A HR Portal megbízásából készült felmérés során több mint száz vállalat körében vizsgálták, hogyan változtak a válság hatására a szervezetek humán-erőforrás fejlesztésre (HR) fordított költségei. A cégek egyharmadának nincs HR-költségkerete, ahol viszont van, ott a személyzeti kiadásokra fordított összeg átlagosan 6,5 százalékkal csökkent - derül ki a felmérésből.

A válaszadók közül legkevésbé a Budapest környéki, szolgáltató szektorban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozásoknak van HR-büdzséjük. A HR-keret csökkentése az ipari, termelő vállalatoknál, a közép-magyarországi cégeknél, valamint a közepes- és nagyvállalatoknál volt a legjelentősebb. A vállalatok mindössze tizenhárom százaléka nyilatkozott HR-költségkeretének növeléséről.


A cégek 2009-ben legtöbbet rendezvényeiken spóroltak. A megkérdezettek ötvenhat százaléka mondta ezt, míg bérköltségén a válaszadók negyvenhét százaléka takarékoskodott. Több cég a kölcsönzött munkaerő-állomány költségét - harminckilenc százalék - valamint adminisztrációs eszközbeszerzéseinek költségeit csökkentette. A megkérdezett vállalkozások negyvennégy százaléka kurtította meg képzésre, oktatásra, fejlesztésre fordított kiadásait, miközben - ha lenne rá keret - éppen ezt a területet fejlesztenék leginkább - derült ki a kutatásból.

A szervezetek a válság előtti állapothoz képest összesen 17,2 százalékkal csökkentették a képzési- és tréningbüdzsét. Mindez azt is mutatja, hogy a külső tréningek rovására felértékelődött a belső tréningek szerepe. A képzések hatékonyságát a cégek negyvenkét százaléka ugyanakkor még soha nem mérte.

A bér- és kompenzációs rendszerek változását tekintve, felmérés szerint a cégek 32,7 százalékánál nem változott a bruttó bér összege. 36,5 százalékuk növelte a bruttó fizetéseket, míg a cégek negyede csökkentette azokat. A béren kívüli juttatásokat a válság óta a válaszadók negyvenhárom százaléka csökkentette, elsősorban a hideg étkezési-, kultúra- és ajándékutalványok alkalmazása esett vissza.