Cégfinanszírozás bankok nélkül - nem utópia

Mintegy félszáz résztvevő részvételével zajlott le az M27 ABSOLVO Bankon innen - bankon túl című, alternatív finanszírozási módszereket bemutató konferenciája. A rendezvényen kiderült: a nyolc magyar kockázati alapkezelő 2013-ig negyvenötmilliárd forintnyi forrást biztosít a dinamikusan bővülő vállalkozások számára, a Jeremie program keretében.

"A gazdaság bizonyos ágazataiban már enyhülni látszik a válság, de még mindenképp jelen van. A krízis alatt a vállalkozásoknak új banki magatartást kell megtanulniuk, meg kellett szokniuk a finanszírozási környezet megváltozását - mondta nyitó beszédében Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO magyarországi partnere. Előadásában kitért a Bankszövetség egy korábbi hírlevelére, amely szerint a banki hitelállomány tavaly 6,2 százalékkal zsugorodott. A bankok szerint az igény csökkent, míg a vállalkozók a bankokra panaszkodnak. A cégek számára más források is elérhetőek, sokan elsősorban az uniós pályázatok felé fordultak, ám nem minden vállalkozás, nem minden projekt részesülhet - a rengeteg feltételt előíró - vissza nem térítendő támogatásban, illetve az igénybe vehető támogatási plafon is gyakran visszaveti a pályázati kedvet. "Ebben a helyzetben segíthet a magántőke, illetve kockázati tőke bevonása, mint alternatív finanszírozási mód."

Andreas Reinthaler, az M27 csoport ügyvezetője előadásában elmondta: Magyarországon a kockázati és privát tőke akár az euró zóna, akár a CEE (KKEU - Közép-Kelet Európa) régió átlagában igen alacsony szinten van még jelen. Óriási potenciál rejlik ebben a finanszírozási formában a vállalkozásoknak. Véleménye szerint finanszírozási kérdésekben ugyanúgy szükség van tanácsadóra, mint ahogy könyvelőt, ügyvédet, rendszergazdát bízunk meg


Dobó Mátyás, a peers.hu ügyvezetője előadásában korábbi tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. A doransky.hu bloggere korábbi projektjeihez eddig három alkalommal vont be kockázati tőkét, sikerrel. Úgy véli, amikor magánember - úgynevezett üzleti angyal - jelenik meg tőkebefektetőként elsősorban az embernek ad pénzt, mert hisz a projekt sikerében, az ötletgazdában és a mögötte álló csapatban. "Aki szeretne forráshoz jutni, teremtsen történetet maga mögé, aminek része a témában lévő tapasztalat is." Részletes üzleti tervével a vállalkozás csupán a kihelyezési folyamatot gyorsíthatja meg. Előadásában Dobó felhívta a figyelmet a kockázati tőke egyik hátrányára, a tőkekihelyezés lassúságára is. Mint mondta, az informatikai fejlesztésekkel nem lehet várni egy évet, mert addig megcsinálja más. A kockázati tőke negatív hozományaként említette a "mecénással" való kapcsolattartás szükségességét, ami napi munkája mellett sok idejét veszi el a vállalkozónak. "A kapcsolatot életben kell tartani, precízen beszámolni, hogy a bizalom megmaradhasson."

Dr. Berecz József, a DBH Investment ügyvezetője szerint a napi munka mellett valóban sokszor akadékoskodásnak tűnhet az alapkezelő által feltett kérdések tömege, pedig ők "csak" megérteni szeretnék a folyamatokat. A befektetési folyamat a hagyományos finanszírozási formákhoz képest hosszabb; a tőkekihelyezés az üzleti terv összeállításának időigényétől függően akár öt-hét hónapot is igénybe vehet. Szem előtt kell tartani, hogy a befektető nem csak pénzt ad, de üzletvezetési, finanszírozási tapasztalatait is a vállalkozás rendelkezésére bocsátja.

A forrás jegyzett tőke, vagy tőketartalék formájában kerül a céghez, általában kisebbségi tulajdonrészért cserébe. A befektető célja, hogy a cég értékét növelje és ennek eredményeként egy sikeres értékesítés során az üzletrészeken (részvényeken) elért árfolyamnyereséget realizálja. Hozzátette: a start up befektetések egyharmadánál a vállalkozás nem hozza az elvárt nyereséget, egyharmaduknál "pénzénél van" a befektető és csupán a harmadik harmad mondható pénzügyi szempontból sikeresnek.


A hazai Jeremie programmal kapcsolatban dr. Berecz elmondta, hogy 2009 decemberében Magyarországon nyolc kockázati alapkezelővel kötött szerződést az állam, hogy az unió által erre a célra biztosított negyvenötmilliárd forintot 2013 végéig befektesse. Az alapkezelők évente átlagosan tízmilliárd forintot tudnak kihelyezni, ahol az alap által elvárt átlagos éves hozam tizenöt-húsz százalék. A jelenlévő vállalkozók érdeklődésére dr. Berecz József elmondta: a minimálisan kihelyezhető összeg függ az alapkezelő befektetési politikájától. Az eddig hallott legkisebb befektetési összeg harmincmillió forint, míg a Jeremie alapokra vonatkozó rendelkezések alapján az egy döntéssel meghozható legmagasabb befektethető összeg négyszázmillió forint. "Megállapodás kérdése, hogy a pénz miképpen kerül a számlára: egyben, vagy részletekben. Ha jól ütemezhető a fejlesztés, a második lehívás egy úgynevezett "mérföldkő" megvalósulása után lesz elérhető. Ha nagyberuházást kell finanszírozni, az egész összeg a számlára kerülhet."

A kkv-k érdeklődésével, illetve a beadott üzleti tervek minőségével kapcsolatban dr. Berecz elmondta: a program indulása, március óta százharminc-száznegyven érdeklődés érkezett, ám tőkekihelyezés még nem történt. A tervek minősége vegyes, van igen komoly, kecsegtető lehetőség, de vannak kevéssé átgondolt üzleti ajánlatok is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jeremie program nem pályázat, ám mivel gazdasági operatív program része, azért az állam támogatásnak tekinti és ezért nem szerencsés önerőként kezelni más támogatási források megszerzéséhez, mert az elérhető támogatási intenzitás mértékét húsz százalékkal csökkenteni kell.