Munkavédelem: így szűrd ki a pancsereket!

Évente több százezer forint bírságot is begyűjthet az a vállalkozó, aki kontárokat bíz meg cége munka- és tűzvédelmi feladatainak irányításával. A pancserek lefülelése azonban nem könnyű. Ebben segít a kifejezetten kis- és közepes vállalkozások számára kifejlesztett "kóklerszűrő".

"Utóbbi hetekben több olyan vállalkozásnál jártam, amelynek volt ugyan élő szerződése munkavédelmi szakemberrel, ám a cégvezető úgy érezte, nincsenek jó kezekben dolgai - utóbb a gyanúja be is igazolódott" - mondta lapunknak Kling Péter, munkavédelmi szakmérnök. Az is előfordult, hogy a munkavédelmi szakember ittasan állított be megbízójához. Sőt, arra is volt példa, hogy a "szakember" öt éve hatályát vesztett jogszabály alapján dolgozott. Kling olyan cégvezetővel is találkozott, aki könnyen megelőzhető hiányosságok miatt évente, átlagosan két-háromszázezer forintos bírságot gyűjtött be.

Kling Péter szerint elsősorban a kisebb, munkavédelemre kevesebb pénzt szánó cégeknél fordul elő, hogy a munkavédelmi szakember huzamosabb ideig rosszul végzi a munkáját. Mivel a nagyobb vállalatoknál a szakemberek feladata sokkal összetettebb, és az ellenőrzés is gyakoribb, hamarabb kiderülnek a problémák.

Kinek kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia?
Bár a Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását, a kisvállalkozások részben mentesülhetnek ezen kötelezettség alól. A legveszélyesebb - például építőipari, faipari - cégeknél (I. veszélyességi osztály) tíz főtől, a többi vállalkozásnál ötven főtől kötelező munkavédelmi szakembert alkalmazni. Az ennél kevesebb embert foglalkoztató cégeknél a vállalkozó is elláthatja a rendszeres munkavédelmi feladatokat. Szaktevékenységeket (pl. kockázatértékelés) azonban csak munkavédelmi végzettséggel rendelkezők végezhetnek, így elvileg a kisebb cégeknek is kapcsolatban kell lenniük munkavédelmi szakemberrel.

Hogy a kisvállalkozások is egyszerűen ellenőrizhessék a megbízott munkavédelmi szakember "képességeit", Kling Péter egy laikusok számára is könnyen használható szintfelmérőt állított össze. A kilencoldalas "munkavédelmi kóklerszűrőt" használva tizenhárom szempont (pl. dokumentációk, lejáró határidők követése, jogszabályok követése, munkavédelmi szabályzat, felelősségvállalás, kockázatértékelés) alapján értékelhetőek a munkavédelmi szakemberek.

Kóklerszűrő
A cégvezetőket már a szintfelmérő első kérdése - a dokumentáció előkésztése - is hideg zuhanyként érheti. Ha ez negyed óránál tovább tart, vagy hiányos az anyag, az csapnivaló munkára vall. Kontár megoldásokból kockázatértékelés esetén is igen széles a választék. Önmagában is gyanús lehet, ha a dokumentum túl rövid (egy-két oldal) vagy túl hosszú (két-háromszáz oldal), bőségesen tartalmaz hosszú jogszabályidézeteket, de nagyrészt általános kérdésekre szorítkozik. Az is kontár munkára vall, ha a kockázatértékelésben nem szerepel az adott cégnél előforduló összes kockázati tényező, vagy olyan kockázati tényezőket is értékelnek, amelyek a munkáltatónál nem állnak fönn. Szintén árulkodó, ha a munkavédelmis semmiféle anyagi felelősséget nem vállal munkájáért, vagy - ha hajlandó is zsebből kifizetni az ő hibájából begyűjtött bírságokat - több milliós büntetés miatti kárt már nem hajthat be rajta a vállalat (tehát nem rendelkezik tisztán vagyoni károkra is fedezetet nyújtó szakmai felelősségbiztosítással). A további értékelési szempontokat, árulkodó jeleket itt találja.