Kockázati tőke: nagy kockázat, nagy haszon

Alternatív finanszírozási lehetőségekről tart konferenciát az M27 ABSOLVO, "Bankon innen, bankon túl" címmel. A kockázati tőkebevonás a gyorsan fejlődő üzletágak alternatív forrásteremtő lehetősége, egyre nagyobb figyelmet kap a hazai cégek körében. A témáról dr. Berecz Józseffel, a DBH Investment ügyvezető igazgatójával, a május 18-i konferencia egyik előadójával beszélgettünk.

Vállalkozói Negyed: Mennyire jellemző a kockázati tőke bevonása a kis-, és középvállalkozói szektorban?

dr. Berecz József: A hagyományos iparágakban, lokális piacon tevékenykedő kis- és középvállalkozások esetében, és legnagyobb részt ebbe a kategóriába sorolhatók a hazai kkv-k, a szektorban nem jellemző a kockázati tőke kihelyezése. A kockázati tőke főleg olyan cégekbe "vándorol", melyek jellemzően valamilyen innovációt, valami új dolgot akarnak megvalósítani, amely újdonság jelentős növekedési lehetőséget teremt a vállalkozásnak. Természetesen ezek a vállalkozások is kkv-k, de ez a kategória túl széles és nem jellemzi jól a kockázati tőke céltársaságait. A kockázati tőke nem kkv-t keres, hanem növekedési potenciállal rendelkező cégeket.

V.N.: Akkor egy baromfifeldolgozó soha nem juthat kockázati tőkéhez?

B.J.: Az a vállalkozás, amelyik hagyományos piacon szeretne tovább növekedni, de növekedési potenciálja alacsony, nehezen jut kockázati tőkéhez. Esetükben kicsi az esély a kockázati tőke által a befektetéstől elvárt magas megtérülésre. A kockázati tőke gyorsan fejlődő üzletágak alternatív forráslehetősége.

V.N.: Mi a módja a kockázati tőke kihelyezésének?

B.J.: A kockázati tőkealapokat a befektetések területén szakértelemmel rendelkező alapkezelők kezelik. Ha van egy jó növekedési lehetőségű vállalkozás, vagy fejlesztési eredmény, amit a tulajdonosok érdemesnek találnak piacra vinni, ám nincs elegendő saját forrásuk, akkor kockázati tőkekezelőkhöz fordulnak. A kockázati tőke alap befektetőként jelenik meg, tulajdonrészt szerez a cégben. Célja, hogy tulajdonrészét három-öt-hét év után jelentős árfolyamnyereséggel értékesítse, lehetőség szerint egy szakmai befektetőnek. Az, hogy mekkora tulajdonrészt szerez az alap a cégben, értékelés és megállapodás kérdése. Az alapok többnyire kisebbségi tulajdonrészt szereznek, de komoly kisebbségvédelmi lehetőségeket építenek be a befektetési szerződésbe és hatékony pénzügyi kontrollt gyakorolnak a portfólió cégek felett.

V.N.: Mekkora szerepe van a bizalomnak?

B.J.: Mi egy sztorit veszünk meg és hiszünk abban, hogy ezt a sztorit, aki megkeresett minket meg is tudja valósítani. Olyan cégeket akarunk finanszírozni, amiről mi is úgy gondoljuk, hogy benne van a növekedés lehetősége, s mögötte van az a csapat is, aki ezt meg tudja csinálni vagy képes felépíteni azt a csapatot, akik meg tudják valósítani az elképzeléseket, ami a növekedés záloga. Erre a két dologra van szükség. Kevesen tudják, hogy a kockázati tőkebefektető az egyetlen, aki a finanszírozók közül számol azzal a lehetőséggel is, hogy elveszítheti befektetését. A bankok mindig igényelnek valamilyen biztosítékot a pénz visszafizetésére. A kockázati tőkés nem, ezért beszélhetünk kockázati tőkéről. A kockázati tőke a vállalkozásban vesz részt és nem csak finanszírozza a vállalkozást.

V.N.: Mennyire gyakori, hogy a tőkebefektető "rossz lóra tesz"?

B.J.: A start-up befektetések esetén általában harminc százalék a bedőlések aránya. A befektetések fele csupán visszahozza a pénzt, igazán sikeresnek húsz százalékuk tekinthető. Ez nem olyan rossz arány; azon a húsz százalékon viszont a kockázati tőke-befektetők harminc-negyven százalékos hozamú megtérülést szeretnének realizálni, hiszen a másik harminc százalékon a teljes összeget elvesztik.

V.N.: Visszavetheti-e a kockázati tőkekihelyezés növekvő volumenét a válság utáni időszak, amikor újra a finanszírozás központjába kerülnek a banki hitelkonstrukciók?

B.J.: A kockázati tőke nem versenytársa a banki forrásoknak. A bankok is mást keresnek és mi is mást keresünk. Mi olyan helyen tudunk megjelenni a növekedést finanszírozó tőkéstársként, ahol a hagyományos banki hitelezés nem működik. Az új lehetőségek, az innovációk sokszor olyan cégekben jelennek meg, melyek nem biztos, hogy a banki követelmények szerint hitelképesek.

V.N.: Hogy találja meg a tőke a lehetőséget?

B.J.: A Jeremie program elindított valamit; egyre több megkeresés érkezik a kockázati tőkealap-kezelőköz. Egyre több olyan rendezvényt tartanak - Underground Start up konferencia, Üzleti Angyal Találkozó, vagy épp az ITDH "A Tőke házhoz jön" című programja-, ahol ötletek versenyeznek a befektetőkért. Ezek a rendezvények, inkubátor programok mind a vállalkozásokat segítik elképzelésük felépítésében, a kockázati tőke felé való nyitásban.