Vállalkozik a magyarok hatoda

A kis- és középvállalkozások körében egyes tevékenységi területek a korábbinál is népszerűbbé váltak az elmúlt évtizedben, míg mások csaknem teljesen eltűntek. A kkv-k "beragadtak" a magyar piacra, ez fejlődésük legnagyobb gátja.

A rendszerváltozás óta nagyon zsúfolttá vált a hazai céges piac; minden ötödik-hatodik állampolgárra jut egy vállalkozás - írja a Nol.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva. A regisztrált gazdasági szervezetek száma megközelíti az 1,7 milliót, amelynek döntő része kis- és középvállalkozás (kkv).

Jelek szerint számukat a globális gazdasági krízis még növelte is. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint az, hogy sokan a kereskedelem felé fordulnak, szinte történelmi hagyomány. A rendszerváltozást követően a lebomló nagy ipari bázisok helyett rengeteg apró vállalkozás jött létre. Nem egy teljesen feleslegesen, eleve halálraítélten. A kilencvenes évek elején másfélmillió munkahely szűnt meg, s az állásukat elvesztők elsősorban a kereskedelem felé fordultak. A hazai könnyűipar viszont az évek folyamán drámai mértékben összezsugorodott. A textiliparban működő cégből 2007 végén már csupán alig 5700 akadt, míg a bőrterméket gyártók közül mindössze 669 létezett. Számuk - mindkét területen - az ezredforduló előtt közel kétszeres volt.


Az építőipar viszont - a hatalmas körbetartozások ellenére is - igen népszerű. A KSH adatai szerint az említett időszak végén közel hetvenezer ilyen profillal működő társaság akadt, míg 1999-ben állományuk alig haladta meg az ötvenezret. Létezik egy terület, amely még ennél is nagyobb növekedést produkált. Az ingatlanügyletekkel foglalkozók köre 127,9 ezerről kevesebb mint egy évtized alatt 192,2 ezerre hízott. Ennek hátterében az ingatlanforgalmazók állnak. Az irodákat működtetők ugyanis sok esetben vállalkozóként dolgoztatják ügynökeiket, így azok egyenként is megjelennek a statisztikai hivatal regisztrációjában. Érdekesség, hogy van egy terület is, amely a hiedelmek ellenére - legalábbis a statisztikai adatok szerint - kevéssé változott. A vendéglátásban működő vállalkozások száma ugyanis a 1999. évi 29,8 ezerről "csupán" 31,8 ezerre nőtt - áll a Nol.hu cikkében.

A szövetkezeti rendszer felbomlásával sokan az agráriumban mérették meg magukat. Mára azonban világossá vált: egészen más feltételeknek kell megfelelni most, mint akár csak néhány éve. A mezőgazdaság az unió berkein belül gyökeresen más feltételekkel működik - mondta a lapnak Dávid Ferenc. Egyértelmű, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezen a területen működnek, hozniuk kell egy komoly gazdálkodási méretet, az alatt gyakorlatilag életképtelen a társaság. Ezt pedig igen nehéz elérni, különösen most, a hitelezési nehézségek miatt. A ma működő kkv-nak ugyanakkor az infláció már nem jelent akkora gondot, mint tizenöt-húsz éve, akkor ez komolyan behatárolta lehetőségeiket - véli Dávid Ferenc. Hiába azonban a pénz romlásának hatalmas szelídülése, ez nem oldotta meg a kkv-k fejlődésének egyik problémáját. Ahogy húsz, tizenöt vagy tíz éve, úgy ma is gond, hogy a hazai kkv-k lényegében "beragadtak" a magyar piacra. Számukhoz képest csupán kevesek képesek érdemben és eredményesen működni külföldön is. A likviditási nehézségek sem szűntek meg, a gazdasági válság miatt a külső források minden eddiginél nehezebben érhetők el.

Az évek folyamán ijesztővé vált a szakképzett fizikai munkaerő hiánya is. Ez a rendszerváltozáskor még nem jelentett nehézséget, mára azonban elveszett a fizikai munka becsülete. Ennek orvoslása persze nem a kkv-k feladata, de a problémát ők is érzik. A megoldás nagyon messzire vezet, az oktatási, szakképesítési rendszert és a társadalmi látásmódot alapjaiban kellene megreformálni - hangsúlyozza a VOSZ főtitkára.

Létezik egy iparág, amely az elmúlt húsz évben szinte a semmiből született meg. Ez pedig az internet. Dávid Ferenc szerint rengetegen települtek rá, azonban a kkv-k számára a nagy áttörés még várat magára. Az internet általános elérésével ugyan a papíralapú ügyintézés visszaszorult, ám a bürokrácia mit sem változott. Az engedélyek beszerzése, az illetékek ügyintézése semmivel sem egyszerűbb. Az eszköz ugyan adott a fejlődéshez, ám azt a cégek még nem tudják hatékonyan használni.