Nemzetközi terjeszkedés lépései I.

Január elsején lépett életbe az EU szolgáltatási irányelve, így elhárultak a magyar szolgáltató cégek nemzetközivé válásának adminisztratív akadályai. Az egyszerűbb külpiacra lépés mindenki számára lehetőség, a verseny ezzel együtt a hazai piacon is kiélesedik - hiszen hazánk is felszámolta a külföldi cégeket korlátozó szabályzók többségét.

Megelőzendő azonban, hogy külföldi versenytársaink saját piacunkon teremtsenek számunkra konkurenciát, az M27 ABSOLVO összeállította exporttanácsadó listáját, amely a külpiacra lépést fontolgató vállalkozások praktikus teendőit tartalmazza, a terjeszkedésre kiszemelt uniós országtól függetlenül. Sorozatunk első része az általunk bevenni kívánt piac megcélzásáról szól.

1. A termék vagy szolgáltatás

A nemzetközivé válás alapja a termék vagy a szolgáltatás, amire építve cégünk megvetheti lábát a nemzetközi piaci színtéren. A termék vagy szolgáltatás bevezetését azonban alapos piackutatásnak és gondosan tervezett előkészítő fázisnak kell megelőznie - fel kell térképeznünk a termék vagy szolgáltatás iránti valós keresletet az adott piacon.

Fel kell derítenünk, milyen hatósági engedélyek, igazolások, tanúsítványok szükségesek az adott termék vagy szolgáltatás forgalmazásához. Meg kell ismernünk a célország forgalmazást meghatározó jogszabályi környezetét, azokat az előírásokat és szabványokat, amelyekkel termékünk az adott piacon szembesül. A szolgáltatási irányelv sok akadályt "lebont", mégis hagy némi mozgásteret a tagállamoknak, hogy szigorúbb feltételeket szabjanak - például élelmiszerbiztonsági okból.

Elemeznünk kell a piac telítettségét! Tudnunk kell, milyen helyettesítő termékek vannak már ott jelen. Piacra lépés előtt tisztában kell lennünk azzal, milyen versenyhelyzetre számíthatunk az általunk megcélzott szegmensben. Kik a versenytársak? Ők hogyan pozícionálják magukat? Hogyan kommunikálnak? Kész válaszokkal kell rendelkeznünk ezekre a kérdésekre, mielőtt átlépnénk az országhatárt.

A helyi sajátosságokat figyelembe véve ki kell dolgoznunk a termékbevezetés módszereit, valamint a használni kívánt eszközöket, csatornákat, üzeneteket.

A termék helyi elnevezése szintén gondos tervezést igényel. Nem biztos, hogy automatikusan alkalmazhatjuk a már bejáratott márkanevet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az adott szó a célországban általunk nem ismert jelentéssel bír, vagy nem kívánt áthallásokat, asszociációkat ébreszt. Jó néhány furcsa márkanévvel találkoztunk már Magyarországon is, amelyek jó esetben csupán megmosolyogtattak. Nyilván nem célunk, hogy a mi termékünk vagy szolgáltatásunk is hasonló sorsa jusson.