Adóemeléstől rettegnek Romániában

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) "nyomást gyakorol" a román kormányra, hogy az áfát 25, az egységes adókulcsot pedig 20 százalékra növelje - állítja a román média, amely szerint a nemzetközi pénzintézet már nem bízik abban, hogy más módszerekkel lehet ösztönözni a költségvetési bevételeket.

A román televíziók és a szerdai napilapok nagy teret szentelnek a várható adóemeléseknek annak ellenére, hogy hivatalosan még nincs erre vonatkozó bejelentés. Az IMF küldöttsége ezekben a napokban tárgyal Bukarestben, sok múlik azon, miként alakul a delegáció tagjai és Traian Basescu államfő szerdára tervezett találkozója. A sajtó mindenesetre emlékeztet: a román kormány "hivatalos szóhasználata" változott az elmúlt napokban. Az IMF képviselőinek látogatása előtt mind Emil Boc miniszterelnök, mind Sebastian Vladescu pénzügyminiszter többször is igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: ebben az évben nem nőnek a főbb adók.

Az Evenimentul Zilei, a Romania libera, a Ziarul Financiar (ZF) és más román napilapok azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Vladescu kedden már kevésbé határozottan tagadta a felröppent híreket. A miniszter úgy fogalmazott: megpróbálnak "más változatokat" keresni a költségvetési hiány csökkentésére. A Romania libera meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva úgy tudja, valóban nem hoztak még döntést ez ügyben, folynak a számítások a minisztériumi falakon belül.

A média által jelzett híresztelések azonban most már önálló életet élnek mind a közvéleményben, mind vállalkozói körökben. A Financiarul című pénzügyi napilap felhívja a figyelmet: az áfa 25 százalékra emelése legalább 5 százalékos áremelkedéshez vezethet, a lakosság vásárlóereje pedig 10 százalékkal csökkenhet ezáltal. A ZF szerint üzleti körökben "el sem akarják hinni", hogy egyszerre hajtanának végre két vonalon is adóemeléseket.

A Gandul című napilap már az előző napon idézett olyan hivatalos forrásokat, amelyek szerint Az IMF képviselői hajthatatlanok, merevek, semmilyen más megoldást nem hajlandók elfogadni a deficit csökkentésére. Hangsúlyozták: bár a tárgyalásokon a miniszterek a közszférában tervezett elbocsátásokról, fizetés nélküli szabadságra küldésekről beszéltek, az IMF-eseket nem sikerült meggyőzniük arról, hogy ezeket az intézkedéseket valóban gyakorlatba fogják ültetni, minthogy arról sem, hogy mindez elég lenne az idei költségvetési hiány visszaszorítására.

A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó források ugyanakkor tudni vélték: az IMF az áfa és az egységes adókulcs emeléséért cserébe állítólag ígéretet tett, hogy beleegyezik a hiánycél egy százalékos növelésébe, azaz a GDP-arányos hiány az év végére a korábban megkövetelt 5,9 százalék helyett elérhetné a bruttó hazai termék (GDP) 6,9 százalékát, a GDP további 0,2-0,4 százalék tartalékot képezhetne. "A hiánycél növelésébe csakis akkor mennek bele az IMF képviselői, amennyiben megbizonyosodnak arról, hogy a költségvetési bevételek elérik a korábban rögzített szintet" - fogalmaztak a tárgyalásokon részt vevő források.

Az értesüléseket Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés vezetője is megerősítette. A Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy a valutaalap szerint az államháztartási bevételek növelésének egyetlen biztos eszköze jelen pillanatban az áfa növelése lehet. Az erdélyi Krónika Ilie Serbanescu gazdasági elemzőt idézi, aki szerint a valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalások csak egy irányban haladhatnak, arra, "amerre az IMF akarja". "Azt mondják, az IMF-fel a tárgyalás olyan, hogy arra a saját véleményeddel mész be, de onnan már az IMF-ével jössz ki" - mondta.