Biogáz pörgetheti a vidék gazdaságát

Számos szakember szerint a megújuló energiatermelésen belül a mezőgazdasági biogáz lehet legnagyobb hatással a mezőgazdaság fejlődésére. Tervek szerint hazánkban 2020-ra már százötven mezőgazdasági biogáz üzem állhat a gazdálkodók szolgálatában. A kecskeméti mezőgazdasági biogáz konferencia napirendjén emellett több, eddig nem tárgyalt téma is szerepel majd.

Magyarországon jelenleg mintegy tíz mezőgazdasági biogáz kiserőmű termel, öt áll indulás előtt, további húsz pedig épül. Bács-Kiskun megyében csupán egy ilyen kiserőmű, a kecskeméti Pilze-Nagy Kft. 330kW-os üzeme működik. Ők a laskagomba-termesztés melléktermékeiből nyernek gázt. Kecskeméten a mezőgazdasági mellett szennyvíz-, illetve depóniagáz telep is üzemel, így ideális helyszíne a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara "A biogáz szerepe a vidék mezőgazdaságában" című kétnapos konferenciájának.

"Az Alföld mezőgazdasággal foglalkozó területként, kiváló helyszín egy mezőgazdasági biogáz üzem létesítéséhez. Az üzem, amint neve is mutatja, a mezőgazdaság megfelelő szervesanyag-tartalommal bíró melléktermékeit, hulladékait használja fel. Ma már nem az a kérdés, telepítsünk-e biogáz üzemet, hanem az, hogy felhasználása miképpen lehet minél komplexebb" - mondja kérdésünkre Somosné Nagy Adrienn, a Pilz-Nagy Kft. ügyvezetője, aki - többek között - a megyei agrárkamara konferenciáján is beszél erről a kérdésről. Előadása ötleteket ad a fermentáció végén fennmaradó, hígtrágya-szerű anyag felhasználásához, illetve a felhasználható alapanyagok minőségéről, gazdaságosságáról is szó lesz. "Ezek a kérdések meghatározhatják egy biogáz üzem méreteit, korábban mégsem vették figyelembe, sőt a témában tartott előadásokon is ritkán kerülnek elő" - mondja az ügyvezető.


A fermentáció végén megmaradó, még jelentős szervesanyag-, ám magas víztartalmú elegy kihelyezés előtti kezeléséről gondoskodni kell egy bizonyos üzemméret fölött a gazdaságos hasznosítás érdekében. A gyakorlatban ezt a végterméket a hígtrágyához hasonlóan a földekre juttatják, - ez kis üzemeknél gazdaságos - nagyobb üzemekben pedig víztelenítés után lehet akár komposztálni vagy trágyaként a termőföldre kihelyezni. Somosné Nagy Adrienn szerint a tervezésnél nem fektetnek elegendő hangsúlyt a végtermék gazdaságos utóhasznosítására, ahogyan az olcsónak gondolt alapanyagról is gyakorta derül ki a fermentáció végére, hogy valójában drága. "A magas nedvesség- és alacsony szervesanyag-tartalmú alapanyagokhoz kedvező áron lehet hozzájutni, viszont ezek gázkihozatala alacsony, így előfordulhat, hogy a biogáztermelésben való hasznosításuk gazdaságtalan." Ezért Somosné Nagy Adrienn a belőlük nyerhető biogáz-mennyiség, illetve a ráfordított költség összefüggésében indexálta a biogáz üzemek alapanyagait és - mint mondja - érdekes eredményeket kapott.

A Pilze-Nagy Kft. biogáz üzeme a hatodik, egyben legkisebb a magyarországi biogáz üzemek sorában. Az üzem évente 1,2 millió köbméter biogázt állít elő, a világon egyedülálló módon letermett laskagomba termőtalaj fermentációjával, amit híg sertéstrágyával és konzervgyári hulladékkal egészítenek ki. A biogázt egy 330 kW elektromos és 400 kW termikus teljesítményű gázmotor alakítja elektromos árammá és hőenergiává. A hőenergia egy része ahhoz kell, hogy biztosítsa a fermentorban a biológiai folyamatokhoz szükséges hőt, másik része, mintegy 2,68 millió kWh évente - a fejlesztés későbbi lépéseként - pedig a gombatermesztő sátrak hőellátását szolgálja majd. Az üzem évente 2,4 millió kWh villamos energiát képes az országos villamos hálózatba táplálni. A 340 milliós beruházás közel hetven százalékát a cég önerőből állta - ennek egy része hitel - további száztízmillió forintot pedig a Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Programból kapott támogatás biztosít.

A megye egyetlen, már termelő mezőgazdasági biogáz üzemét a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara biogáz-konferenciájának második napján tekintik meg az esemény résztvevői, a város szennyvíz-alapú biogáz, illetve depóniagáz telepeivel együtt.