Újabb hungarikum kerülhet veszélybe

A nagy-britanniai Essex állatkertjében "osztrák-magyar fajtaként" bemutatott mangalicák szüleit valószínűleg egy osztrák férfi csempészte ki Magyarországról. A szaporulatot most őshonos osztrák sertésként próbálja értékesíteni. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete szerint az esetnek nincs túl nagy gazdasági jelentősége, az imázsnak azonban, amely szerint mangalicája kizárólag Magyarországnak van, valószínűleg búcsút mondhatunk.

Három mangalica érkezett a nagy-britanniai Essex állatkertjébe. A ritka, göndör szőrű, osztrák-magyar (sic!) fajtát tenyészteni szeretnék Nagy-Britanniában, hogy megmentsék a kihalástól. A mangalicákat Buddynak, Porschének és Margot-nak nevezték el. Az állatkerti gondozók reménykednek, hogy Porsche máris vemhes - adta hírül pénteken az origo.hu.

A megmentéssel azonban, úgy tűnik, kicsit elkéstek az angolok, hazánkban ugyanis jelenleg mintegy hétezer törzskönyvezett mangalica koca, és legalább ugyanennyi törzskönyv nélküli él. A mangalicahús is igen keresett világszerte; hazánk egyebek közt Japánba, és - egy spanyol cégen keresztül - az Amerikai Egyesült Államokba is exportál mangalicatermékeket.


Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint az essexi állatkertben bemutatott állatok szüleit egy osztrák hobbytenyésztő csempészte ki hazánkból. "Tíz-tizenkét éve néhány osztrák tenyésztő érdeklődni kezdett a mangalica, és az Osztrák-Magyar Monarchia egyéb őshonos állatai iránt. Akkor még nem sok mangalica volt az országban és az állat nem is állt annyira a figyelem középpontjában, mint manapság. Az osztrákok a Dunántúlon bukkantak ellenőrizetlen állatokra, amelyeket viszonylag egyszerűen meg is tudtak vásárolni. Ezeket - valószínűleg egy gépjármű csomagtartójában - egyszerűen kivihették az országból" - vázolja az eset hátterét a Vállalkozói Negyednek az elnök. Az osztrák "mangalicabarátok" akkoriban a mangalicák "megmentőiként" tetszelegtek, ami az elnök szerint a maga módján ugyan nemes cselekedet, ám saját őshonos állatukként bemutatni a magyar mangalicát, már korántsem becsületes dolog.

Mennyire osztrák a mangalica?
A mangalica fajtát az ezernyolcszázas évek elején hozták létre, amikor hazánk a Habsburgok uralmát nyögte. Az állat bizonyos szempontból tehát az akkori birodalom teljes területéhez is köthető. Ez azonban nyilván nem jelenti, hogy a mangalica osztrák, román, vagy szlovák őshonos állat lenne. Persze az sem állítható, hogy mangalicát kizárólag hazánkban lehetne tenyészteni. Az állatfajták nem köthetőek konkrét területhez, nem rendelkeznek olyan név- és eredetvédelemmel, mint például a borok, így a mangalica "levédésére" sincs lehetőség. Tóth Péter szerint őshonos állataink védelmét leginkább egy uniós szintű, nemzetközi egyezség segíthetné.

Az elnök szerint Ausztriában körülbelül százötven mangalica tenyészkoca lehet, ezeket is főleg kis, egy-két állattal rendelkező, hobbi- és integrált biogazdaságokban tenyésztik, elsősorban szép külleme, meglepő megjelenése miatt. Az állatokból húskészítmény is készül, ám ezeket nagyon kis mennyiségben, jellemzően háztól értékesítik a gazdák. Ezzel Tóth Péter szerint nem is lenne gond, csakhogy míg hazánk nem támogatja az élő mangalicasertések exportját (inkább komoly állománnyal rendelkezve a termékeket vinné külföldre) addig az osztrákoknak ilyen szempontjaik nincsenek. Ezt Christoph Wiesner, az Osztrák Mangalicatenyésztők Egyesületének elnöke például azzal bizonyította, hogy a néhány mangalicájával világszerte mint őshonos osztrák állattal "házalt".

Tóth Péter szerint az eset nem jelent gazdasági veszélyt mangalicaexportunk számára. "Annak, hogy három állatot kitettek az essexi állatkertbe, nincsen gazdasági jelentősége. Az angolok így legalább megismerik a mangalicát, beszélnek róla, és végül lehet, hogy mi járunk jól, hiszen ingyen csináltak reklámot a fajtának. Ha pedig valaki nagyobb mennyiségű mangalicahúst akar venni, amúgy is kénytelen Magyarországon vásárolni, hiszen sem a osztráknak, sem az angoloknak sincs elegendő mennyiségű árujuk. Ők inkább hobbiállatként, furcsa külsejű háziállatként tekintenek a mangalicára. Olyan gazdasági erő sincs mögöttük, mint ami nálunk a Pick, vagy a Mangold mögött áll." A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szerint valószínűtlen, hogy Ausztriában több tízezresre duzzadna az állomány, veszélyeztetve hazánk piaci pozícióit. Szerinte legfeljebb az az imázs sérülhet - ha egyáltalán volt ilyen -, amely szerint kizárólag Magyarországnak van mangalicája. "Ennek valószínűleg búcsút kell mondanunk, helyette azonban a mangalica magyar eredetű állatként honosodhat meg a köztudatban. Mi pedig megpróbálhatjuk azokat az érdeklődőket integrálni, akik külföldön foglalkoznak mangalicával" - fogalmazott Tóth Péter. Hozzátette: az angol tenyésztőket levélben tájékoztatta a valós helyzetről. Azt javasolta, ha szeretnék korrektül tájékoztatni a látogatókat, az egyesület - akár genetikai csere, vagy egyéb tudományos együttműködés keretében - szívesen segíti munkájukat.