Látványfarm épül Kisvejkén

Nyár elejére készül el a kisvejkei látványfarm futómadarakat bemutató részlege. A struccok, emuk, nanduk és kazuárok mellé hamarosan tradicionális háziállatok és vadak is beköltöznek, később pedig tanösvény is létesül a húszhektáros területen.

"A legtöbb gazdaság nem a látványra, hanem a profittermelésre koncentrál, én azonban természetes környezetet szeretnék kialakítani az állatoknak. A farmon nem lesznek tégla- és betonépületek, kizárólag fából építkezünk, hiszen egyedül ez illik az erdőszigetekkel, rétekkel, patakokkal tarkított tájhoz" - számol be terveiről Szentes Zoltán, állattenyésztő mérnök. A Tolna megyei farm megépítése nem nagy volumenű beruházás, a tulajdonos szűkös anyagi lehetőségeihez képest próbálja a legtöbbet kihozni a dombos vidéken húzódó húszhektáros területből.

Bár a gazdaság fő bevételi forrása az állattenyésztés lesz, a természeti környezetnek és a különleges állatoknak köszönhetően a turisták is pluszpénzt hozhatnak a tulajdonosnak. "Nem az a célom, hogy a fejlesztések után kizárólag a látogatókból éljek. Csupán azt szeretném, hogy több lábon álljon a vállalkozás" - hangsúlyozza Szentes, aki bevételei 60-70 százalékát a beruházás megvalósulása után is az állattenyésztéstől reméli. A szakember úgy véli: kisebb farmok, családi gazdaságok esetén az állattenyésztést egyéb tevékenységgel is ki kell egészíteni; egy kis gazdaság csak így tartható fenn. Ezt az állattenyésztő mérnök külföldi tapasztalatai is megerősítették, éppen ezért "több lábon állva" próbálja majd működtetni látványfarmját. Az állatok minden részét hasznosítja (a terméketlen tojásból például tojáslikőr, a héjból pedig ékszer készülhet) és a farm boltjában meg is lehet vásárolni a helyben előállított termékeket.

Szentes Zoltántól megtudtuk: a látványfarm három részből áll majd: futómadarak mellett tradicionális háziállatoknak és vadaknak is jut hely a gazdaságban. A futómadaraknak otthont adó terület nyolcvan-nyolcvanöt százaléka már elkészült, így a beruházás egzotikus állatokat érintő része nyár elején lezárul. "A futómadár-részleg felépítése után a háziállatokat (szürke marha, mangalica, bivaly) próbálom elhelyezni, ezt követően alakítjuk ki a vadak (dámvad, muflon, esetleg szárnyas apróvadak) területét" - árulta el lapunknak további terveit az állattenyésztő mérnök.

Hullámzó kereslet a futómadarak iránt

Egy állatfarm létesítése során mindig a finanszírozás jelenti a legnagyobb gondot. Emellett a futómadarak értékesítse sem könnyű feladat, a felvásárlók érdeklődése ugyanis igen hullámzó. "Volt rá példa, hogy kevésnek bizonyult az itthoni struccállomány. A hazai gazdák nem tudták folyamatosan ellátni a felvásárlókat, akik egy ideig emiatt nem vásároltak magyar vállalkozóktól. Az állatállomány ekkor jelentősen felszaporodott, és csak igen nehezen lehetett túladni az állatokon. Később újra megjelent egy külföldi felvásárló és "kipucolta" az országot - ekkor azonban újra kevésnek bizonyult az állomány". Szentes Zoltán szerint a legnagyobb probléma, hogy a futómadár tenyésztőknek - más állattenyésztési ágazatoktól eltérően - nincsen olyan hatékony szakmai szervezetük, amely megfelelően koordinálná az ágazat működését. Még arról sincsenek adatok, hogy hányan tenyésztenek futómadarakat hazánkban - erről utoljára tíz éve készült KSH-statisztika.