Alkalmi munkavállalói könyv: változó szabályok

Az idén jelentősen változik a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, ami az alkalmi munkavállalói könyvet, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, a munkaerő-kölcsönzést, valamint a gyermekgondozási segélyt érinti.

Április elsejétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, ezeket 2010. július 31-ig kell leadni a Munkaügyi Hivatalnak - ismerteti az RSM DTM adótanácsadó cég hírlevele. Az alkalmi munkavállalói kiskönyvet az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás váltja ki. A munkáltató köteles lesz meghatározott tartalmú munkaszerződést kötni a munkavállalóval, ha a munkavégzés egybefüggően meghaladja az öt napot. A munkavégzés kezdete előtt elektronikus úton be kell jelenteni az adóhatóságnak a munkavállaló foglalkoztatását. Ha a foglalkoztatás nem haladja meg az öt napot, elegendő lesz jelenléti ívet vezetni, a bejelentés azonban ekkor is kötelező, ami telefonon, vagy elektronikus úton is megtörténhet.

Az egyszerűsített munkavégzés esetei a következők:
- az alkalmi jellegű munkaviszony (ha a határozott időre szóló munkaviszony időtartama legfeljebb öt naptári nap, havonta legfeljebb tizenöt naptári nap, vagy évente legfeljebb kilencven naptári nap)
- az idényjellegű munkaviszony (mezőgazdaság, idegenforgalom), ha a munkavégzés nem haladja meg a harmincegy napot, illetve idegenforgalom esetében nem haladja meg a szezonidőszakot (például síszezont)
- a munkaviszony természetes személy háztartásában van
- a kiemelten közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony

Ez év január elseje óta a munkáltató jogutód nélkül történő megszűnésekor a kijelölt felszámolónak, végelszámolónak a megszűnés előtt harminc nappal - a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan - tájékoztatnia kell a területileg illetékes állami szervet a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének várható időpontjáról, illetve az érintett munkavállalók létszámáról.


Munkaerő-kölcsönzés esetén - az Alkotmánybíróság döntése alapján - változnak a szabadság kiadásának szabályai. A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie a munkavállalóval.

Módosulnak a munkaügyi bírság kiszabásának szabályai is. A foglalkoztató mentesül a munkaügyi bírság alól, ha a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint, a foglalkoztató helyett más teljesíti.

A május elsejétől hatályba lépő törvény értelmében a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama az eddigi három évről kettőre csökken. A Munka Törvénykönyve (Mt.) viszont nem csökkenti ezzel egyidejűleg az ehhez kapcsolódó felmondási tilalom mértékét, tehát a felmondási tilalom továbbra is fennáll a gyermek hároméves korának betöltéséig, azon szülőnél, aki gyermekének gondozása céljából utoljára vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot.

Május elsején lép életbe az a módosítás is, amely szerint az örökbefogadást kötelező gondozásba helyezési időszak előzi meg, ezért a felmondás védelme a kötelező gondozásba helyezéstől számított legfeljebb hat hónapig illeti meg a munkavállalót.

A munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje száznyolcvan napról háromszázhatvanötre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kismamának a szülést, illetve a gyed igénylését megelőző két éven belül minimum háromszázhatvanöt nap igazolt munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapja a tgyást, majd a gyedet.

A terhességi-gyermekágyi segélynél és a gyednél további változás, hogy a jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, csak száznyolcvan napot lehet majd figyelembe venni. A szociális tárca számításai szerint a gyedre vonatkozó változások az igénybevevők alig öt százalékát fogják érinteni. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd.

A gyesnél a jövőben sem lesz szükség jogszerző időre, ám ennek időtartama háromról két évre csökken, kivéve az ikergyermekeket, amikor a kismamák továbbra is a tankötelessé válás évének végéig kapják a segélyt.

A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul, a felső határ azonban nem változik. Ez azt jelenti, hogy a főállású anyák egy évet nyernek.