Alacsony foglalkoztatottság: uniós sereghajtók vagyunk

A foglalkoztatottság terén továbbra is az EU sereghajtói vagyunk: a foglalkoztatási ráta egyedül Máltán alacsonyabb, mint itthon; még az olaszok és a románok is jócskán megelőznek bennünket. Szakértők szerint ennek oka egyebek közt a burjánzó bürokrácia, a rossz adórendszer, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésének hiánya.

Nem dolgozik a magyarok fele

A gazdasági válság miatt a foglalkoztatottak létszáma tavaly jelentősen csökkent, a munkanélkülieké pedig lényegesen nőtt Magyarországon, a 2008-as adatokhoz képest. Tavaly a 15-64 éves lakosság valamivel több, mint ötvenöt százaléka dolgozott, ami 9,4 százalékponttal marad el az uniós átlagtól - derül ki a KSH friss összeállításából. Foglalkoztatottsági szint tekintetében tehát sereghajtók vagyunk: az EU huszonhét tagországa közül mindössze Máltát (54,9%) sikerült megelőznünk. A kiadvány szerint az igen kedvezőtlen foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező lakosság rendkívül alacsony (25,7%-os) munkaerőpiaci jelenléte.

"A rendszerváltás óta eltelt időszakban a munkaerőpiacról ’kiesett’ másfélmillió munkavállalót máig nem sikerült pótolni. Ebben része volt annak a természetes folyamatnak, hogy a gazdasági szerkezet átalakításával a külföldi tőkét kellett preferálni. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozói kör - ami jelenleg a versenyszférában foglalkoztatottak hetvenkét százalékának ad munkát - versenyképessége jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Jövedelemtermelő képességük az EU tizenötökhöz viszonyítva igen alacsony, csupán annak egytizede. Ezeknek a cégeknek a segítésével a hazai foglalkoztatást is előre lehetett volna mozdítani" - részletezte a foglalkoztatás alacsony szintjének okait a Vállalkozói Negyednek Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke. Mint mondja, hazánkban mindössze 1,9 millió fő termel hozzáadott értéket; nekik kell eltartaniuk a tízmillió állampolgárt, ami szinte lehetetlen. A foglalkoztatási szerkezet gyengeségének egyik oka tehát az, hogy az állam vezetői által hozott törvények nem ösztönöznek megfelelően a munkára, nem megfelelően zajlott az állami vagyon privatizációja, a külföldi tőke preferálásánál pedig nem helyeztünk megfelelő hangsúlyt a foglalkoztatottság elősegítésére.

Inaktív a népesség harmada
Az utóbbi évtizedben az inaktívak száma - főként a nyugdíjkorhatár emelésének köszönhetően - két százalékponttal mérséklődött, relatív pozíciónk azonban nem javult. Az inaktív népesség aránya - akik foglalkoztatottként és aktív munkakeresőként sem jelentek meg a munkaerőpiacon - 2009-ben is jócskán (9,6 százalékponttal) meghaladta az uniós átlagot. A 15-64 éves magyar népességet tekintve arányuk 38,4 százalék volt. A KSH összeállítása szerint az inaktív népesség mindössze 13,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha volna rá lehetősége, akkor dolgozna. A túlnyomó többség tehát nem kíván jövedelemszerző tevékenységet folytatni, ezért semmiféle lépést nem tesz munkaerőpiaci integrációja érdekében.

Vadász szerint új munkahelyek teremtéséhez - gazdasági növekedés mellett - az adórendszer átalakítására is szükség van. "Adórendszerünk húsz év alatt elhasználódott, korszerűtlenné vált, nem ösztönöz jó teljesítményre, bérterhei pedig irritálóan magasak. Ezen még akkor is változtatni kell, ha a közgazdászok szerint a béreket terhelő adók csökkentésével nem lehet kifehéríteni a feketegazdaságot. Ma sok vállalkozás két lehetőség közül választhat. Vagy igyekszik a kiskapukat kihasználva úgy-ahogy talpon maradni, vagy jogkövető magatartást tanúsít és - a valóban kifizetett munkabérre jelentve be alkalmazottait - rövid időn belül tönkremegy" - vélekedik a szakember, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottság növeléséhez az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésére, kiszámítható gazdaságpolitikára és stabil adórendszerre is szükség van.

Nem divat a részmunkaidő
A részmunkaidő alacsony aránya szintén nehezíti a foglalkoztatás növekedését. Miközben az EU-ban minden harmadik nő és a férfiak több mint nyolc százaléka részmunkaidőben dolgozik, hazánkban ez az arány mindössze 7,5 illetve 3,9 százalék. Vadász György szerint ennek a foglalkoztatási formának a terjedését főként a tetemes adminisztráció lehetetleníti el. "Csökkenteni kellene a bürokráciát, emellett más módon kellene figyelembe venni a nyugdíjalapot. A jelenlegi rendszerben ugyanis annak, aki négy óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja munkavállalóit, nagyon kedvezőtlen a nyugdíjszámítási lehetősége" - sorolja a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növeléséhez szükséges lépéseket az OKISZ szakembere. Dr. Frey Mária munkaerőpiaci szakértő szerint a munkaadók szociális kiadásai (üdülési csekk, étkezési hozzájárulás stb.) és az adminisztrációs terhek ugyan magasabbak lehetnek akkor, ha egy munkahelyet részmunkaidős alkalmazottakkal próbálnak betölteni. Mindezek mellett azonban szerinte azt is figyelembe kellene venniük a foglalkoztatóknak, hogy rövidebb idő a munkavégzés intenzívebb, kevesebb az üresjárat, ami nagyobb teljesítményt eredményez.