GM-krumpli: őszig nem lesz moratórium

Az EU engedélyezte egy génmódosított burgonya köztermesztését. Bár a növényt ipari felhasználásra szánták, a helytelen engedélyeztetési rendszer miatt melléktermékei állati takarmányokba, így a táplálékláncba is bekerülhetnek. Hazánk vetési tilalmat rendelne el, az ehhez szükséges eljárás azonban legkorábban ősszel indulhat el.

A német BASF vegyipari óriásvállalat génpiszkált krumplijának engedélyezését követően a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Greenpeace is arra szólította fel a kormányt, hogy éljen az uniós jogszabályok által biztosított védzáradék lehetőségével, és - ahogy azt korábban a MON 810-es kukorica esetén is tette - hirdessen termesztési tilalmat Magyarországon az Amflora burgonyára. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) múlt héten közölte: vizsgálják a vetési tilalom elrendelésének lehetőségét, az agromonitor.hu értesülése szerint azonban az eljárás elindítására őszig nincs esély.

Egyelőre nem lesz moratórium

A lapnak Gőgős Zoltán, az agrártárca államtitkára azt mondta: a jelenlegi kormány már nem kezdeményez uniós védzáradéki eljárást a magyarországi köztermesztési tilalom életbe léptetése érdekében. A szükséges előkészületek szerinte fél évet vesznek igénybe, ezért leghamarabb ősszel indítható el az eljárás. A szakállamtitkár úgy vélte, ez egyelőre nem is sürgető, hiszen az áprilisi burgonyavetésig már nincs sok idő arra, hogy bárki a génmódosított krumpli vetésére vállalkozzon. Másrészt a gmo-fajták felhasználására érvényben lévő úgynevezett koegzisztencia (a génmódosított, a hagyományos és az ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttélését szabályozó) törvény olyan szigorú, hogy eleve kizárná az Amflora köztermesztését.

Miért lehet veszélyes az Amflora?
Az MTVSZ szerint a német vegyipari cég GM-burgonyájának köztermesztésbe vonása több szempontból is kockázatos. A legnagyobb problémát szerintük az okozhatja, ha az Amflorában jelen lévő antibiotikum-rezisztencia jelzőgén a táplálékláncba, s azon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül. "A burgonyát nem csak ipari célra tervezik felhasználni. Takarmányozási célra is engedélyt kapott, így mellékterméke az állati szervezeteken keresztül az emberbe is bejuthat" - állította a Vállalkozói Negyednek Fidrich Róbert, az MTVSZ programfelelőse. Szerinte az említett jelzőgén az emberi szervezetbe jutva hatástalanná tehet bizonyos - gyógyászatban használt - antibiotikumokat, felgyorsítva az antibiotikum-rezisztencia terjedését. Fidrich szerint maga a technológia is számos bizonytalanságot vet föl, ezért a hosszú távú hatásokat is vizsgáló egészségügyi és környezetvédelmi hatástanulmányok elvégzését tartja szükségesnek. Mint mondja, az Amflorával kapcsolatban globális szinten is rendkívül kevés hatásvizsgálatot végeztek. Azok a kutatások azonban, amelyeket ismerünk, elég komoly aggodalmakra adnak okot.

Gondok az engedélyeztetési rendszerrel

A BASF - a konszern hivatalos állásfoglalása szerint - nem tervezi a keményítőgyártásra használható ipari GM-burgonya magyarországi termesztését. Darvas Béla professzor, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének ökotoxikológusa úgy tudja, idén Cseh- és Németországban termesztik majd keményítőgyárak körzetében, de - európai fajtalistára vétele és a magyar géntörvény betartása után - nincs elvi akadálya annak, hogy magyar gazda is termessze. "A keményítő kivonása után maradó mellékterméket állatok takarmányozására használják majd, tehát a táplálékláncba ezen az úton bekerül. Ezt a fajtát eredetileg nem emberi fogyasztásra szánták, de az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) - szerintem helytelen - engedélyezési rendszere ezt is lehetővé teszi, hiszen egyidejű engedélyt ad ki a takarmány és élelmiszer célú GM-növényekre" - mondta a Vállalkozói Negyednek Darvas Béla.

Az Amflora antibiotikum-rezisztenciát hordozó génjének ártalmatlanságáról megoszlanak a vélemények. A professzor - mint kutató - nem az érdekelt fajtatulajdonos véleményét tartja meggyőzőnek, és - mivel a mellékhatások vizsgálatának területén dolgozik - nem szívesen fogadja azokat az alternatív takarmányokat, amelyek biztonsága nem tökéletesen meggyőző.

Az Európai Bírósághoz fordulna Luxemburg

 Fidrich Róberttől megtudtuk: Magyarország mellett több uniós állam - egyebek közt Luxemburg, Málta, Görögország, Olaszország és Ausztria - is fontolgatja a génmódosított burgonya termesztésének betiltását, Luxemburg pedig valószínűleg az Európai Bírósághoz fordul majd az ügyben. "Az Európai Unió néhány évvel ezelőtt határozatot hozott arról, hogy antibiotikum-rezisztencia jelzőgéneket tartalmazó génmódosított növényeket nem szabad engedélyezni. Most azonban ezzel összeegyeztethetetlen döntést hozott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal" - ismerteti a Luxemburg által tervezett lépés hátterét Fidrich. Az MTVSZ szakembere szerint Magyarországon is azonnali kormánydöntéssel, vagy legalább agrárminiszteri rendelettel kellene megtiltani az Amflora köztermesztését.

Tömöri Balázs, a Greenpeace magyar kampányfelelőse lapunk kérdésére azt mondta: főleg politikai veszélyei lehetnek annak, hogy az Európai Bizottság engedélyt adott ki egy potenciálisan problémásnak ítélt génmódosított növény termesztésére. Ez ugyanis arra utal, hogy komoly gondok vannak a politikai döntéshozással. Szerinte a moratórium meghirdetése is elsősorban politikai jelzés azon tagállamok részéről, amelyek nem kívánnak GM-növényeket termeszteni. "Mielőbb meg kell indítani a védzáradéki eljárást, ezzel is jelezve az Európai Bizottságnak: ne szabadítson ránk további génmódosított növényeket" - fogalmazott Tömöri, hozzátéve, hogy a BASF több új GM-növény engedélyeztetését is tervezi.


A Greenpeace munkatársa szerint hazánk GMO-mentességének fenntartása egyebek közt termékeink versenyképességének fenntartása érdekében is fontos. A "Made in Hungary" felirat jelenleg garantálja ugyan termékeink GMO-mentességét, ha azonban engedéllyel nálunk is termelhetők génmódosított növények, ennek bizonyításához már drága vizsgálatokra lesz szükség.

Tömöri szerint az érvényben lévő koegzisztencia törvény igen szigorú, ezért könnyen elveheti azoknak a gazdáknak a kedvét, akik esetleg GM-burgonya vetésére vállalkoznának. Szerinte ez azért is fontos, mert az Amflora esetén még nem tudni, mekkora védőtávolság szükséges annak megakadályozásához, hogy a GM-növény átterjedjen a szomszédos területekre. "A jelenlegi törvények szerint azok a gazdák, akik GM-burgonyát szeretnének termelni, csupán előzetes termesztési engedélyt kaphatnak. Ezek után ki kell jelölniük azt a területet, ahol a termesztés történne, és hozzájárulást kell szerezniük az összes szomszédos gazdától. Csak ezt követően kaphatnak végleges engedélyt" - részletezte a GM-burgonya hazai vetését akadályozó egyik szabályt a szakértő.

Újabb GM-krumpli jöhet!

A dpa német hírügynökség jelentése szerint a BASF hamarosan két újabb génpiszkált burgonyafajta termesztésére is engedélyt kér Brüsszeltől. A konszern következő kérelme az Amflora egyik, amylopektin-keményítőben gazdag utódjára vonatkozik majd, amelyet a papírgyártásban szeretnének hasznosítani.