Sokat kockáztatnak a magyar cégek

Elszaporodtak a nem fizető vállalkozások - állítják a hazai cégvezetők, akik növekedő kintlévőség-állománnyal, csökkenő forgalommal és szigorúbb banki finanszírozással szembesültek tavaly. A felszámolási eljárások száma drasztikusan nőtt, e téren idén sem várható erőteljes javulás.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint a megkérdezett több száz magyar vállalatvezető leginkább a piacvesztésen, valamint a nemfizetések elszaporodása révén érzékelte a válságot. A válság talán legszembetűnőbb jele az árbevétel-visszaesés volt: a megkérdezettek negyven százaléka forgalomcsökkenésről számolt be. Dercze Zoltán, országigazgató szerint a jelenség egyáltalán nem meglepő, hiszen a hitelbiztosító is tapasztalata, hogy tavaly nagyon sok cég árbevétele stagnált vagy csökkent. Ezáltal sok lett a veszteséges cég és a helyzet az eladósodottság tekintetében is romlott. Tavaly harminchét százalékkal ugrott meg a fizetésképtelenség miatt indított eljárások száma, amelyek mértéke még mindig meghaladta az előző évi tendenciákat. Ennek oka a cég szerint az, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása, amire a hazai vezetők sem voltak felkészülve. Az elmúlt év nemcsak a cégek számára volt fekete, megszenvedték a hitelbiztosítók is. A gyenge likviditási helyzetben lévők és a tartalékokkal nem rendelkező vállalatok közül sok vált fizetésképtelenné, ami a kárhányad romlását is maga után vonta.
Nincs olyan szektor, amelyiknek sikerült volna kivonnia magát a válság hatása alól. Legtöbbet a gépjárműipar veszítette, ott a megkérdezettek hatvan százaléka számolt be forgalomcsökkenésről. Magyarországon erőteljes csökkenés után 2010-ben ilyen mértékű visszaesés nem várható, de a növekedés mértékét még mindig alacsonynak ítélik a szakemberek. Szinte csak az exportpiacokon várható fellendülés.

A felmérésből szintén kiderült, hogy a vállalatok több mint tíz százaléka nehezen jutott banki hitelhez, finanszírozási nehézségekkel küzdött. A vállalatok likviditásának nagymértékű romlása megkeserítette a hitelbiztosítók életét is, hiszen megnehezítette, bizonyos esetekben lehetetlenné tette a cégek biztosítási fedezet alá vonását. A gazdasági környezet egyik következményeként felértékelődött a kockázatos vevők folyamatos figyelemmel kísérése, az adós cégek pénzügyi helyzetének rendszeres minősítésére pedig a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek. A tudatos kockázatkezelés azonban még mindig nem része a magyar vállalati kultúrának, úgy mint Nyugat-Európában. A megkérdezettek húsz százaléka semmilyen energiát nem fordít arra, hogy kiszűrje kockázatos partnereit, pedig a magyar cégek megítélése az elmúlt félévben tovább romlott a régióban.

Immár minden második magyar cég kimondottan vagy közepesen kockázatos üzleti partnernek számít. Dercze szerint nemcsak a külső követeléskezelő cégek igénybevételénél kellene fejlődni, de a belső kockázat- és követeléskezelői gyakorlatban is. Azaz szabályozni kell, hogy az adott cégen belül ki, mikor, mit tesz a vevőkockázatok vonatkozásában, az így kialakított folyamatot pedig be kell tartani.