Gyászos értékelés a hatóságokról

Bár a hatóságok megítélése 2008-hoz képest kismértékben javult, a legtöbb hivatal munkáját még mindig rendkívül negatívan értékelik a baranyai vállalkozók. A legrosszabb, 2,01-es osztályzatra 2009-ben is a munkaügyi felügyelet szolgált rá - derült ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) friss felméréséből.

A pécsi kamara a megyei vállalkozók segítségével évente készít felmérést a hatóságok munkájáról. 2009-ben összesen százhetvenkilencen töltötték ki a kérdőívet, ötös skálán átlagosan 2,75-re értékelve a hivatalok teljesítményét. Ez a korábbi két és feles minősítéshez képest enyhe javulást jelent. Bár a munkaügyi felügyelet kivételével a hatóságok mindegyikének megítélése javult valamelyest, értékelésük még mindig jócskán elmarad a 3,5-4-es osztályzattól, ami Dr. Síkfői Tamás, a PBKIK titkára szerint egy jogállamban elvárható lenne.

Több tisztelet, kevesebb jog?
A kérdőív kitöltésekor négy hivatalt kellett kiválasztaniuk, és adott szempontok (például: szakmai munka, eljárások, szakterület jogi szabályozása) alapján értékelniük a válaszadóknak. A 2008-ban igen rossz (2,07-es) minősítést kapott "emberi magatartást és az adófizetőnek kijáró tiszteletet" tavaly 2,8-ra sikerült "feltornázniuk" a hivataloknak. A jogorvoslati lehetőségek területén azonban romlás tapasztalható. Ráadásul a vállalkozók tapasztalatai szerint hatósági retorzióra is számíthatnak azok, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. "Úgy tűnik, az államtól független bíróságok a különböző vitákban egyre inkább a hatóságok javára ítélnek. Ennek oka egyrészt a magyar állam - később elherdálható - bevételi forrásainak biztosítása, másrészt a bírói kar gazdasági felkészültségének alacsony színvonala lehet. (Az a bíró, aki kevésbé látja át a gazdasági ügyeket, könnyebben teszi magáévá egy másik hatóság véleményét)" - kommentálta az eredményeket lapunknak Dr. Síkfői Tamás.

Mint mondja, a hatóságok elítélendő lépései általában nem öncélúak; egyértelműen a költségvetés forrásigényének kielégítését szolgálják. Egy jogállam azonban nem működhet így. Szerinte az éppen "útba eső" adóalanyok megbüntetése helyett, a vállalkozások szakmai segítése, a szabályok egyszerűsítése, a bürokrácia leépítése volna kívánatos. Ennek szükségességét bizonyítja, hogy hazánk az uniós átlag több mint kétszeresét költi adminisztrációra. Míg nálunk az adminisztrációs terhek a GDP hat-hét százalékát viszik el, az ugyancsak bürokratikus EU-ban ez az arány három-négy százalék közötti. "Ha ez az őrült bürokrácia és a hatóságok nem szakadnának a magyar vállalkozások nyakába, akkor most akár pozitív is lehetne a magyar gazdasági növekedés" - véli a titkár.

A kamara évente elkészített felmérésétől nem vár hatalmas áttörést a szakember, némi javulásra azonban a korábbi trendek alapján számítani lehet. "Az állami hatóságokat az állam vezetői olyan erős nyomás alatt tartják, hogy egy ilyen szembesítés kevés a valódi áttöréshez. Mi abban bízunk, hogy - a tavalyi eredményekhez hasonlóan - néhány korrektebb működésű intézmény vezetése áttekinti az elemzést, és a tanulságokat levonva olyan változtatásokat próbál eszközölni, amelyek a törvények betartásában segítik a vállalkozásokat".

A PBKIK 2009-es felmérésének részletes elemzését itt találja.