Családi gazdaságban az erő

Tegnap tartotta első egyesületi találkozóját a tavaly novemberben alakult Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület (Family Business Network Hungary; FBN-H). A tíz családi vállalkozás által létrehívott szervezet tagjainak célja a társadalmi szerepvállalás, munkahelyek létesítése és fenntartása, valamint a szociális integráció elősegítése.

"Míg Nyugat-Európa tőkés országaiban a családi vállalkozások a GDP hetven százalékát is adhatják, addig Magyarországon - a kontinens fejletlenebb részéhez igazodva - csupán ötven százalékát. Az általuk foglalkoztatottak aránya itthon alig haladja meg az ötven százalékot, nyugaton ez akár a nyolcvan százalékot is túllépheti" - mondja kérdésünkre a FBN-H elnöke, dr. Rudas László. Az egyesület alapító tagja között a Rudas család mellett ott találjuk a Kürt, Zwack, és a Haas családokat is. Az első egyesületi gyűlésen további ötvenegy potenciális család vett részt a meghívottak közül. Többségük a helyszínen csatlakozott a szervezethez, vagy kifejezte csatlakozási szándékát.

Az elnök ígérete szerint, miután sikerült a gazdaság fajsúlyos szereplőit egy érdekképviseletben összefogni, megalapítják az egyesület kkv tagozatát is. Jelenleg ugyanis csak az egymilliárd forint éves árbevételt meghaladó, legalább ötven főt foglalkozató családi vállalkozások csatlakozhatnak a FBN-H-hoz. "Mivel a harmincfős vállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a háromszáz fősek, így az ő érdekeiket és értékeiket is képviselni fogjuk." Dr. Rudas a családi vállalkozások értékének nevezte azok gazdasági filozófiáját, ami a pénzügyi befektetéssekkel és a tőzsdei vállalkozásokkal szemben a hosszú távú tervezést tartja elsődlegesnek. "Egy családi cég a gazdasági válság alatt nem realizálja a veszteséget, nem a negyedéves mérleg-beszámolóknak él, hanem bezárkózik, erőt gyűjt, s megpróbál fejlődni ebben az időszakban is. Bizonyítja ezt az élet is, ugyanis a családi vállalkozások nagyobb eséllyel vészelik át a pénzügyi krízist, mint a profitorientált befektetések."

Az egyesület oktatási, felkészítési és kutatási feladatokat is el fog látni, mert a családi vállalkozások generációváltásába könnyen belerokkanhat az egész gazdaság. "A nyugat-európai családi vállalkozásoknál a generációváltás egy folyamat, a hirtelen, felkészületlen vezetőcserébe belebukhat a cég. Magyarországon a helyzet még rosszabb, mert itt egyik pillanatról a másikra váltanak majd vezetőt, hiszen a családi vállalkozások a nyolcvanas évek végén indultak, alapítóik pedig az elkövetkező néhány évben öregszenek ki. Erre fel kell készülni, s meg kell óvni a vállalkozásokat ettől a zuhanástól."

Az értékképviselet mellett lobbitevékenységgel igyekeznek majd nyomást gyakorolni az államra, hogy ne csak a rövidtávú pénzügyi befektetések, a középtávú - öt évnél hosszabb - tőzsdei, pénzügyi manőverek kaphassanak adókedvezményt, illetve adómentességet. Ugyanis az ezeknél sokkal hosszabb távú, több generáción átívelő családi vállalkozások generációváltásánál nincs ilyen jellegű kedvezmény. "Egy mai családi vállalkozásnál az üzletrész átadása, vagy rosszabb esetben öröklése az egész vállalkozás csődjét jelentheti, pedig azt több generáció együtt építette fel."

Kérdésünkre, hogy ma is jellemző-e pénzt a pénzzel összeadni, azaz tőkés családok ifjai a vagyonmegtartás miatt egymás közt házasodnak-e, dr. Rudas azt válaszolta: érdekes kutatási téma lehet, de nem jellemző. Inkább az jelenti a problémát, ha valaki beházasodik a családba, s ki szeretné venni a részét a családi vállalkozásból. "Sokan töprengnek ilyenkor, hogy közel engedjék-e a "jövevényt" a céghez, vagy sem. Egyértelmű álláspontunk szerint, ahol a képzettség és a hozzáállás ezt lehetővé teszi, ott az új családtagot célszerű "beengedni" a vállalkozásba.