Vállalkozóktól vár segítséget Orbán

A fővárosi gazdaságpolitikának elsősorban a budapesti vállalkozókat kell helyzetbe hoznia - mondta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 160. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen Orbán Viktor, aki beszédében a fővárosi vállalkozók segítségét kérte Budapest gazdaságpolitikájának kidolgozásához.

"Budapestnek olyan gazdaságpolitikára van szüksége, amely nem spekulációra, pénzkapitalizmusra épül, hanem termelésre és munkahelyet adó kapitalizmusra, ami megvédi, és nem kockáztatja a munkahelyeket. Természetes saját erőforrásaira összpontosít, és elsősorban a budapesti vállalkozókat hozza helyzetbe" - mondta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök jelöltje. A politikus szerint a főváros gazdaságpolitikája kizárólag akkor lehet sikeres, ha azt a budapesti vállalkozók segítségével alakítják ki. A vállalkozókat ezért be kell vonni a kormányzati politika alakításába, a vállalkozásfejlesztés irányítását pedig meg kell osztani a vállalkozók képviselőivel. Együttműködésre van szükség a vállalkozások számára igen fontos közszolgáltatások területén is, a miniszterelnök jelölt ezért arra kérte a BKIK-t, hogy amint a politikában erre fogadókészség nyílik, vegyenek részt a Budapest gazdaságpolitikájának kidolgozásában.

A BKIK százhatvanadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvény középpontjában - a kamara részéről - az új kormány feladatainak, és a kamara elvárásainak összegzése állt. A BKIK szakemberei tizenhárom pontban gyűjtötték össze azokat a gazdasági életet befolyásoló tényezőket, amelyek jobbítását várják az új kormánytól. Vadász György a kamara általános alelnöke beszédében elsőként a foglalkoztatás kérdését emelte ki. Hangsúlyozta: a munkaképes korú lakosság negyvennégy százaléka látható módon nem végez munkát, a hozzáadott értéket termelők száma pedig éppen meghaladja az 1,8 millió főt. "Nagyon nehéz helyzetben van egy olyan ország, ahol ennek az 1,8 millió főnek kell eltartania tízmillió embert" - fogalmazott az alelnök. A rendszerváltás óta eltelt időszakban másfélmillió dolgozó tűnt el a munkaerőpiacról. Ennek egyik oka a szakember szerint az, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást semmiféleképpen nem ösztönzik. "Hollandiában a nők hetvenhárom százaléka részmunkaidőben dolgozik. Magyarországon azonban ez az arány férfiaknál és nőknél sem éri el a hét százalékot. Hasonló a helyzet a közmunka és a távmunka esetén is" - részletezi a problémát Vadász, aki szerint mindez az ösztönzőrendszer hiányának, és a hatalmas bürokratikus terheknek tudható be.

Az alelnök a foglalkoztatás mellett a burjánzó bürokrácia kérdését is a megoldandó problémák közt említette. Mint mondta, Magyarországon az adminisztrációs terhek az éves GDP 6,8 százalékát viszik el, miközben az Európai Unióban ennek aránya mindössze 3,5 százalék. "Az EU szükségét érezte, hogy mérsékelje ezt a nagy, három és fél százalékos bürokratikus terhet, ezért az arány húsz-huszonöt százalékos csökkentéséről határozott. Mi eközben - az EU tagjaként - 6,8 százaléknál tartunk" - szemléltette a súlyos gondokat Vadász.

A szakember beszédében egyebek mellett hangsúlyozta adórendszerünk megjavításának, az államadósság csökkentésének és a korrupció visszaszorításának szükségességét és kitért a munkanélküliség mérséklésének, a szakmunka megbecsülésének, és az államigazgatás reformjának fontosságára is.

A kamara többek közt szükségesnek tartja a közlekedési rendszer felülvizsgálatát, átvilágítását is. Az új kormánytól arra is választ várnak, hogy milyen szerep juthat a közlekedési rendszerben a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak.