Barnarothadás-veszély Szolnok megyében!

A burgonyaféléket károsító barnarothadás baktériumának (Ralstonia solanacearum) jelenléte miatt az érintett növénykultúrákra vonatkozó öntözési korlátozást rendeltek el nemrégiben két vízterületen Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

"A magyar agrárium és növényvédelem - beleértve a gazdákat is - kellően felkészült, hogy együtt éljen és megfelelő módon keretek közt tartsa a burgonyaféléket károsító barnarothadás baktériumát" - mondta Gólya Gellért, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyleti főosztályának országos növényvédelmi főfelügyelője. A szakember közölte: nemcsak Szolnok megyében, hanem Nógrádban, Zalában és Hajdú-Biharban is észlelték a szóban forgó kórokozót.

Mint mondta, a kórokozóval fertőzött növények termése semmilyen káros hatással nincs az emberekre és az állatokra sem. Azaz ezek felhasználhatók mind étkezési, mind takarmányozási, mind más ipari jellegű tevékenység, például keményítőgyártás céljára is. Egyetlen kritérium, a hulladék megsemmisítése, hogy az ne veszélyeztesse az egészséges növényeket.

A kórokozó az Európai Unióból került Magyarországra egy évtizede. Azért fontos ellene védekezni, mert a termelést - így az ellátás biztonságát is - veszélyezteti egy esetleges nagyobb méretű fertőzés az országban. Azaz adott esetben esetleg nem lesz elég burgonya, paprika és paradicsom az országban, ha a hatóságok és a gazdálkodók nem körültekintően járnak el az ügyben, és a fertőzés széles körben elterjed. Ezért is nevezik a barnarothadás baktériumát zárlati kórokozónak, mivel a területeket, amelyeken ezt a baktériumot észlelik, növényegészségügyi zárlat alá kell vonni.

A szakember szerint a kórokozó ellen elsősorban a gazdanövény, a keserű csucsor kiirtásával lehet védekezni. Az öntözést pedig adott körzetekben azért kell megtiltani, mert a kórokozó a vízbe kerülve és azt öntözésre felhasználva terjed leginkább, és veszélyezteti a termőkörzeteket. Emellett persze fertőtlenítéssel és más korszerű agrotechnikai eljárásokkal is lehet védekezni, ám ezek többsége drága, például az ultraviola fénnyel való besugárzás.

Gólya Gergely példaként említette, hogy 2008-ban a Burgonyakutatási Központ keszthelyi telepén öntöztek a barnarothadás baktériumával fertőzött alsópáhoki övcsatorna vizéből. Az így megfertőzött vetőburgonyát pedig az egészségesek között tárolták. A zárlati kötelezettség miatt viszont az egész tételt meg kellett semmisíteni. Ez nemcsak kilencvenhatmillió forint kárt okozott - mivel mintegy ötszáz tonnáról volt szó -, hanem veszélyeztette a tavalyi, de még az idei vetőgumó-ellátást is. A megsemmisített mennyiség az országos vetőgumó-ellátás tizenkét-tizenöt százalékát tette ki. Az országos növényvédelmi főfelügyelő mindehhez még hozzátette, hogy a megsemmisített mennyiség helyett vélhetően az unióból hoztak be vetőburgonyát az országba.

Gólya Gellért beszélt arról is, hogy az unióban a Bizottság és sok tagország is árgus szemekkel figyeli, hogy mely területeken milyen fertőzés üti fel a fejét, ugyanis ez alapot jelenthet piacvédelmi intézkedések meghozatalára is. Ezért fontos, hogy a magyar növényegészségügyi hatóság egzakt képpel rendelkezzen a fertőzésről, és azt ellenőrzés alatt tartva minél kisebb területre szorítsa vissza, hogy ne lehetetlenüljön el egyes termőkörzetek teljes termelése.