Életmentő napelemek

A nap- és szélenergiával működő szellőztető és jégtelenítő berendezés nyáron szellőzteti a tavat, télen pedig megakadályozza befagyását, ezzel a halpusztulást is. A magyar találmány telepítési költsége már egy éven belül megtérülhet.

A halgazdaságok számára rendszeresen problémát okoz, hogy a tartósan vastag jégtakaró elzárja az oxigént a halak elől, amivel pusztulásukat idézi elő. A friss oxigén és napfény vízbe juttatásának eddigi egyetlen módja a napi karbantartást igénylő lékvágás volt. A halpusztulás azonban egy zalai cég által kifejlesztett tavi szellőztetővel is megelőzhető.

Szűcs Imre, a K+F Bt. ügyvezető igazgatója szabadidejében szívesen horgászik, ezért jól ismeri a halasgazdák téli problémáját. Az ötlet egy horgászat alkalmával pattant ki a fejéből, ezután fejlesztette ki a zöldenergiával működő tavi szellőztető és jégtelenítő rendszert. Mivel a berendezés nem igényel karbantartást, ezért üzemeltetési költsége sincsen.


Zöldenergia télen-nyáron!

A jégtelenítőt alternatív energia működteti. A nap energiáját vákuumcsöves napkollektorral hasznosítja, a szélenergiát pedig turbinák segítségével alakítja elektromos árammá. Téli üzemmódban a fűtőcső a behatárolt területen megakadályozza a víz befagyását, így a tó jegesedése után is jut oxigén a vízbe. A szélturbina energiája által hajtott búvárszivattyú a tó alsó rétegeiből emeli fel a melegebb, négy Celsius fokos vizet, ezzel is segítve a levegőztetést, egyben megfelelő életkörülményeket is biztosítva a halaknak. Nyáron az algásodás és az iszapképződés megakadályozása érdekében a levegőszivattyút is a szélturbina működteti. A K+F Bt. saját erejéből nem tudta volna megvalósítani beruházását, ezért a 2007-es GOP-1.3.1. -en pályáztak huszonötmillió-hetvenötezer forintos támogatásra, amihez ugyanennyi saját pénzt tettek hozzá.

Érdemes pályázni!

A vidéki kis- és középvállalkozásoknak érdemes tanulmányozniuk a GOP-os innovációs pályázatait, hiszen azokat minden évben hasonló feltételekkel írják ki. Február tizedikéig százhetvenhárom igénylés érkezett be, a támogatható pályázatok számát pedig száz és kétszáz között határozták meg. Idén nyolcmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, amire közel egy évig, tavaly március közepétől várták a pályázatokat. A támogatás összege tizenötmilliótól a háromszázötvenmillió forintos dotációig terjedhet. Honffy Éva pályázatíró szerint a beadás határidejét lekéső vállalkozásoknak érdemes figyelniük a kiírásokat, mivel tavasszal várhatóan új pályázatok jelennek meg, bár tapasztalata szerint meglehetősen kevés kisvállalkozó vállalja fel a pályázatírás "nyűgeit".


"A válság átvészelésében komoly segítség a gyártási beruházáshoz szükséges tőke, illetve hitel megszerzése. Költségeink mérséklésére pedig beruházási pályázatot szeretnénk készíteni. A gazdasági környezet felmérése után kiderült, hogy a célpiacunkat jelentő tógazdák tőkehiánya további nehézséget okoz számunkra. A vidékfejlesztési támogatások igénylése viszont számukra is megoldást jelenthet." - mondja Szűcs Imre ügyvezető, aki persze bízik a találmány sikerében. Nem is alaptalanul, hiszen a tavalyi FeHoVa-n a halas gazdák részéről hatalmas érdeklődés övezte a jégtelenítő berendezést.

Egy szezon alatt megtérül

Előzetes kalkulációk alapján a jégtelenítő körülbelül nyolcszázezer forintos négyzetméteráron értékesíthető. A vízfelület mérete adja meg, hogy egy adott vízfelülethez mekkora berendezés szükséges, így méretük is előre meghatározható. Egy ötven hektáros halastavon például már négy négyzetméteres berendezés is képes ellátni a szellőztetést. A körülbelül hárommillió forintos beruházás, egy szezon alatt megtérülhet, ha használatával sikerül megakadályozni a téli halpusztulást.

Horgásztó kialakítására az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Turisztikai tevékenységek ösztönzése című kiírásban igényelhetünk támogatást, halastó létesítése pedig a HOP (Halászati Operatív Program) keretében lehetséges. Mindkét esetben várhatóan az év második felében nyílnak majd pályázatok.