Nem kell a bank a kkv-knak

Továbbra is a bankhitel számít a legfőbb finanszírozási formának, de a gazdasági válság kitörése óta, az elmúlt két év alatt jelentősen csökkent az ezt igénybe venni tervezők aránya. A szakértő szerint a stabilizálódó gazdasági környezet hatására a vállalati kölcsönöket terhelő banki alapkamat csökkenése várható.

2007 óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, akik bíznak abban, hogy hitelkérelmüket pozitívan bírálnák el a hazai bankok. A GfK Hungária a legalább húszmillió forint éves nettó árbevételű cégek pénzügyi szokásait vizsgáló felmérésében arra jutott, hogy a 2007. utolsó negyedévében mért 7,5 százalékról 2008-ra 13,5 százalékra, 2009 végére pedig 17,1 százalékra emelkedett azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélik, egy esetleges banki hitelbírálat során elutasítanák cégük hitelkérelmét. Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy ez a - bizalmi indexként is felfogható - mutató akkor fog pozitívan változni, ha a cégvezetők tapasztalata is változik a banki gyakorlattal kapcsolatban.

Közismert, hogy a bankok hitelezési gyakorlata a válság kezdete óta rendkívül megszigorodott. "Egyrészt drasztikusan csökkent azoknak a vállalkozások száma, melyek hitelképesek maradtak, így visszaestek a hitelkihelyezések. Másrészt a bankok a már hitelezettektől is újabb és újabb fedezeteket követelnek meg azért, hogy a vállalkozások egyáltalán fenntarthassák hitelüket." Ennek hatására azok a cégek, akik egyébként bíznak a sikeres hitelkérelemben, pesszimistábbak lettek az elérhető hitelösszeg mértékét illetően. A 2008-as ötven százalékról negyvenhét százalékra esett azok aránya, akik legalább az éves nettó árbevételük huszonöt százalékát elérő hitelösszeg elnyerését is elképzelhetőnek tartják. Az ügyfélkapcsolati igazgató szerint a mutató tovább romolhat, ha azokat a vállalkozásokat, akik az elmúlt időszakban nem folyamodtak hitelért, mostani folyamodásuk során elutasítják. Hosszú távon a bankoknak is elemi érdekük, hogy a pénzállományukat hitelezésre fordítsák, azért várhatóan egy év távlatában, ebben a tendenciában változás várható. A vállalkozásokra nem jellemző az a fajta fölösleges túlköltekezés, mint ami a lakossági hitelezésben történt. "Nyilvánvalóan vannak ilyen vállalkozások is, többségük viszont joggal szeretne hitelhez jutni, mégsem tud."

A GfK Hungária felméréséből kiderül, hogy a vállalati vezetők szerint nem érdemes banki kölcsönhöz folyamodni, helyette inkább alternatív finanszírozási módszereket keresnek. "A banki kölcsön után a kisebb cégek között a tagi kölcsön számít a leggyakoribb forrásnak, míg a nagyobb vállalkozások a hosszabb fizetési határidőkkel próbálják javítani a likviditásukat. Meglepő, hogy az állami vagy uniós források szerepe csökkent."

Összegzés gyanánt elmondható, hogy a vállalati hitelkamatok elmúlt másfél évben megfigyelhető emelkedése elvette a kedvet a banki finanszírozástól. Ebben viszont hamarabb lehet változás - véli Bacher János. "Azzal hogy a jegybanki alapkamat az elmúlt fél évben igen komoly csökkenő pályát írt le - hétfőn 5,75 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat-, csökkenni fognak a vállalati hitelkamatok és a banki hitelek hitelkamatai is. Ez segíthet abban, hogy a vállalatvezetők nagyobb arányban igényeljenek banki hiteleket, alternatív finanszírozási formák igénybe vétele helyett.