Fogyatkozik a magyar zöldség

Tavaly a korábbi évekhez képest harmadával, tizennyolc évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermés.

A Magyar Agrárkamara szerint néhány éve még hárommillió tonna körül volt a megszokott termésmennyiség. Tavaly például tízezer hektárnyival kevesebb volt a zöldségtermelésre használt, ezer hektárral pedig a gyümölcsössel hasznosított terület - ismertette beszámolójában Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A kertészek jelenleg százötezer hektár termőterületet használnak.
A szakember szerint a csökkenést kiváltó legfőbb ok a szürke- és feketegazdaság hatása. Ennek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát. Több tízezerre tehető ugyanis azok száma, akiknek nincs köze az őstermelőkhöz, az őstermeléshez, csak azok kedvező adózási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a piacon.


A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszköz-hiány miatt képtelenek fejlődni. Erre jó megoldás lehet - spanyol példa alapján - egy agrárbank létrehozása, ami képes lenne az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot. Jövedelemalapon ugyanis nehéz a mostaninál több pénzt biztosítani beruházásokra. Ez pedig már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb hányada kerül vissza közvetlenül a termelőkhöz. Korábban ez az arány negyvenöt százalék volt, mostanra huszonöt százalékra esett vissza - ismertette Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke.

A szakember szerint a világ gyümölcspiaca más téren is átalakult. Korábban a nagybirtok, valamint a családi alapú termesztés és értékesítés volt a meghatározó. Mára azonban egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés, ami a jövőben csak fokozódni fog, - vélte a szakértő - ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncokban vásárolják az emberek.

Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a száz százalékot - például Hollandiában és Belgiumban -, de Magyarországon is hatvan-hetven százalékra tehető. A kereskedelmi láncok viszont nagy tételben igényelnek állandó minőséget árut, folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) képesek. Jelenlegi piaci arányuk itthon azonban alig éri el a húsz százalékot. Fejlődésüket és térnyerésüket a tőkehiány mellett az összefogást kétkedve figyelő szemlélet is hátráltatja.