Forradalom a földeken

Az európai kutatók figyelme az ezredforduló idején kezdett az új földművelési technikák kialakítása felé fordulni. Mára kifejlesztették a talajkímélő művelési rendszert, más néven minimumművelést (minimum tillage).

A hagyományos - szántásos - földművelés megterheli az anyaföldet, a sok földmunka szárítja a talajt és növeli az eróziót. Eleink ezért kezdték alkalmazni a vetésforgót, de meghagyták a szántást. A mai szakemberek azonban már az ökonómiai és ökológiai elvárásoknak egyaránt megfelelő, alternatív talajkímélő művelési rendszer kidolgozásán gondolkodnak.

A hagyományos földművelés során a talaj szántásával fellazul a feltalaj, a terméketlen részek a termékenyekkel keveredhetnek, a szerves anyagtartalom csökkenése mellett. A rendszeres mechanikai beavatkozások következtében csökken a talaj nedvességtartalma is. A talajkímélő művelés ugyanakkor minimális mértékben "porosítja" a talajt, megóvva a talaj tartós, morzsás szerkezetét. A beavatkozások során a növényi maradványokat a felszínen hagyják, a szerves anyag a talajban marad, ugyanis a talajflóra és fauna által természetes módon kialakított élőhelyek fenntartása fontos termelési szempont.


A szakemberek által kifejlesztett földművelési eljárás gyakorlati kísérletei 2003-ban indultak az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Magyarországon. A kísérlet a SOWAP (Soil and Surface Water Protection - talaj és felszíni vízvédelem) projekt nevet kapta, anyagi hátterét a baseli székhelyű Syngenta, mellett az Európai Unió biztosította. A Magyarországon három éven át folyó kísérletben az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, a Syngenta Magyarország, a talajművelő eszközök értékesítésével foglalkozó Väderstad Magyarország, huszonnégy szakember és maguk a mezőgazdasági termelők vettek részt.

"2006-óta már csak a Syngenta szponzorálja a kutatást, ami a mai napig tart Európa számos pontján, így Magyarországon is. A kutatás kiterjed a talajeróziós vizsgálatokra, a nagy szántóföldi területek ökonómiai vizsgálatára, illetve talajművelési és növénytermesztési rendszerek kidolgozására. Emellett madármegfigyeléssel és gilisztaszámlálással vizsgáljuk a területek biodiverzitását (biológiai sokféleségét)" - mondta kérdésünkre Pecze Rozália a Sygenta Kft. fejlesztési igazgatója. Magyarországon egyetlen pilot program indult Zala megye dombjai közt, Dióskálon, Plótár István családi birtokán.

"2003 óta száz hektáron kísérletezünk a talajkímélő földművelési módszerrel, az eredmények igen bíztatóak" - tájékoztat Plótár István. Elmondása szerint az első két évben öt-tíz százalékkal elmaradt a kísérleti területeken termesztett kultúrák (búza, repce, kukorica) terméshozama a hagyományos - szántásos - műveléssel szemben. A harmadik évben a minimumművelés már hozta a hagyományos területen termesztett növények termésátlagát. "Ekkor 2006-ot írtunk, s az unióval kötött támogatási szerződés lejárt. Ám mivel az eredmények igen pozitívak voltak, a Syngenta úgy döntött, egyedül finanszírozza tovább a kutatást; a következő év pedig minket igazolt" - mondja Pecze Rozália.