Pénzbehajtás másképpen

Míg a követeléskezelés nyugaton a gazdasági élet szerves része, a hazai vállalkozások többsége gyanakvással tekint a behajtócégekre. Legtöbben - bár kintlévőségükhöz juthatnának - sajnálják a pénzt a szolgáltatásra. Mások pedig kőkemény fizikai erőszakkal "dolgozó" gengsztereknek, verőembereknek tartják a követeléskezelőket.

"Kezdetben igen agresszív módszerekkel zajlott a követelésbehajtás Magyarországon, ráadásul teljesen felkészületlenül érte a szocializmusból éppen átlábaló, induló vállalkozói rendszert. Néhány cég manapság sem riad vissza a fenyegetéstől és a kemény fizikai erőszaktól - ez is rontja a követeléskezelő cégek megítélését" - sorolja a szakma elfogadását nehezítő körülményeket Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. Tapasztalatai szerint külföldön egész más a helyzet. A nyugati államok gazdasági rendszerébe a kintlévőség-kezelés ugyanúgy beépült, mint például a mediátorok, könyvelők, vagy könyvvizsgálók alkalmazása.

Hazánkban csak a vállalkozások három-öt százaléka bíz meg kintlévőség-kezelőt. Sok vállalatvezető - bár pénzéhez juthatna - a behajtócég három-négy százalékos sikerdíját sem hajlandó megfizetni. Mások úgy gondolják, maguk is képesek kezelni követeléseiket. Csatlós Csilla szerint ez a jelenlegi vállalkozói háttér, valamint a körbetartozások és szabályozási problémák miatt általában nem hoz eredményt.

Jönnek a "kopaszok"?

Agresszívan fellépő behajtókat külföldön is találni, ám hazánkban jóval többen látnak fantáziát az ilyen tevékenységben. "Míg a környező országok sajtójában ritkán kerül elő egy-egy eset, nálunk szinte minden héten hallani fenyegetésről" - állítja a szakember. Legutóbb például egy tizenkét éve tartó, még mindig lezáratlan pereskedés torkollott brutális rombolásba. Ekkor - jogerős bírósági ítélet híján - símaszkos verőemberek tarolták le egy budaörsi cég telephelyét.


Az ilyen esetek az egész szakma megítélését rombolják, amellyel nap mint nap meg kell küzdeniük a követeléskezelőknek. "Sok üzleti tárgyaláson először azt a kérdést szegezik nekem, hogy vannak-e "kopaszaink" lesötétített BMW-vel. Én azonban úgy gondolom, nem ez a követeléskezelés. Egy normális adós és egy korrekt hitelező képes együttműködve megoldani a problémát" - szögezi le Csatlós Csilla. Szerinte sok magyar vállalkozó egyáltalán nem gondol arra, hogy egy agresszív lépés nyomán olyan üzleti kapcsolat szakad meg, amely akár tíz éven keresztül termelhetett volna profitot vállalkozásának. Ráadásul a cég hírnevét is csorbítja az ilyen eset. "Ha valaki megvereti, megfenyegeti adósát, netán savat is öntet autójára, senki sem a behajtót hibáztatja majd. Azt az embert tartják majd gengszternek, aki velük dolgoztat" - véli a Direktinfo ügyvezetője.

Ha a nyúl viszi a puskát

Azon cégek tábora is igen népes, amelyek - partnereik elvesztésétől tartva - nem hajtják be következetesen kintlévőségeiket. Van olyan vállalkozó, aki egyszerűen hallgat, nem jelzi a problémát a tartozónak, az adós pedig - ezt kihasználva - addig nem fizet, amíg a hitelező nem kéri a pénzét. "Új ügyfeleink többsége a szerződés megkötésekor ki szeretné kötni, hogy egy-egy számla lejárta után legalább két hétig ne jelezzük a késedelmet partnerénél. Pedig semmi kivetnivaló nincs abban, ha felhívjuk az érintettet, udvariasan érdeklődve, hogy megérkezett-e a számla, és elégedett volt-e a szolgáltatással" - hangsúlyozza a szakember. Mint mondja, így nem veszíti el partnereit a megbízó, amit a behajtócég ügyfeleivel kötött szerződéseiben is garantál.

Olyan adós is akad, aki már a rendeléskor tudja, nem lesz képes időben kifizetni a terméket, utólag mégis a behajtócégre kenné a "balhét". A tanulságos történetet lapozás után ismerheti meg.