A diákmunka szabályairól

Idényjellegű, illetve esetenként adódó, nagyobb mennyiségű munkára célszerű lehet diákokat alkalmazni. Milyen foglalkoztatási formák közül választhatunk ilyenkor, és milyen jogszabályi előírások megtartására kell ügyelnünk?

Egyik lehetőségként közvetlenül szerződhetünk a diákokkal. Ebben az esetben a megszokott foglalkoztatási formák (munkaviszony, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés) közül választhatunk, persze csak a vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén. Az ilyenkor fizetendő adó- és járulékterhek megegyeznek a felnőtt dolgozók után fizetendő összegekkel.

Fontos jogszabályi változás, hogy április első napján hatályát veszti az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló, 1997. évi LXXIV. törvény. Az alkalmi munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekre ezután az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, 2009. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Szakmai gyakorlat

Speciálisan a diákokra vonatkozó foglalkoztatási forma a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben szabályozott szakmai gyakorlat. Jogszabály szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató egy gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb ideig összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére a gazdálkodó szervezet hetente legalább a legkisebb kötelező havi munkabér (minimálbér) tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet. Ennek alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgató számára. Ilyenkor a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, ami társadalombiztosítással és járulékfizetéssel járna, ezért a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatónak járó munkadíj után sem kell járulékokat fizetni.

Iskolaszövetkezetek

Az utóbbi időben leginkább elterjedt diákfoglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás. Ennek legfőbb jellemzője az, hogy nem közvetlenül az alkalmazni kívánt diákkal, hanem az őt közvetítő iskolaszövetkezettel szerződünk. Az iskolaszövetkezet tagjai nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók lehetnek, mert az ő szövetkezeti tagsági jogviszonyuk nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt. Ezért az iskolaszövetkezeti tagi jogviszony keretében történő alkalmazás legfőbb előnye, hogy sem a munkaadó, sem a munkavállaló esetében nem eredményez járulékfizetési kötelezettséget.

A Munka Törvénykönyvének alábbi rendelkezései védik a tizennyolc év alatti, fiatal munkavállalókat:

Korhatár

Munkaviszonyt munkavállalóként alapesetben csak az létesíthet, aki tizenhatodik évét betöltötte. Emellett arra is lehetőség van, hogy a tizenötödik életévét betöltő, általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló munkaviszonyt létesítsen az iskolai szünet alatt. A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, külön jogszabályban rögzített, meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a fenti előírásoktól eltérő módon is foglalkoztatható. Tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló foglalkoztatásához azonban szükség van törvényes képviselőjének hozzájárulásához is.

Munkakör

A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, ami hátrányos következményekkel járhat testi alkatára, illetve fejlettségére. Jogszabály határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben a fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható.

Munkaidő

A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hetesnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. Munkaidejének megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell adni.


Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje meghaladja a négy és fél órát, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

Pótszabadság

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.

dr. Tamási Júlia,
ügyvéd