Összeírták az építőcégeket

Több mint huszonnyolcezer cég jelentkezett be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) építőipari kivitelezői nyilvántartásába, és - bár a határidő lejárt - még mindig érkeznek regisztrációk a szervezethez. Ennek ellenére az új rendszer nem hibátlan: a legfőbb gond, hogy bizonyos tevékenységek esetén nem működik megfelelően a bejelentkezés.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az építési törvény módosítása értelmében 2009. október elseje óta valamennyi, építőipari kivitelezői tevékenységet végző cégnek be kell jelentkeznie az MKIK nyilvántartásába. A már október előtt is építőipari tevékenységet végző cégeknek január végéig kellett eleget tenniük regisztrációs kötelezettségüknek. Bár a határidő lejárt, a bejelentkezés még nem zárult le. "Eddig országszerte huszonnyolcezer-hatszáz vállalkozás regisztrált a nyilvántartásba. A bejelentések többsége - körülbelül huszonnégyezer - január utolsó, illetve február első hetében érkezett be" - számolt be az eredményekről lapunknak Ay János, az MKIK koordinációs- és marketing igazgatója. Tapasztalatai szerint jelenleg kevesebb mint száz regisztráció érkezik naponta a szervezethez.

Elfeledett szakmák

A bejelentkezés persze nem minden esetben zökkenőmentes. Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke lapunknak elmondta: több szakmának TEÁOR száma sincs, így egyebek mellett a fémvázas családi házakat építő cégek, valamint a szárazépítők, árnyékolók sem tudtak eleget tenni kötelezettségüknek. "Decemberben a kamarának és a minisztériumnak is jeleztük a problémát, érdemi választ azonban nem kaptunk" - fogalmazott Kárpáti.

Az ÉVOSZ szakembere szerint a jelenlegi rendszerben több változtatásra is szükség volna. "Át kell gondolni, hogy egyes szakmák végzéséhez milyen feltételeket szabunk. Szükség van az elvégzett munkák regisztrációjára is. Így könnyen nyomon lehetne követni a cégeket, és az is kiderülne, hogy mely vállalkozások nem végeznek valódi tevékenységet" - említ néhány szükségesnek tartott változtatást a szakember. Szerinte valódi előrelépést egy szakmai kamara létrehozása jelenthetne, amely a feltételeket pontosan meghatározva és az építőcégek érdekeit védve működtetné a rendszert.

Az elvégzett munkák, referenciák regisztrációjára egyébként az MKIK nyilvántartásában is van mód, ezeknek az adatoknak a megadása azonban nem kötelező, így eddig igen kevés cég élt a lehetőséggel. A kamara marketing igazgatója szerint a későbbiekben növekedhet a referenciákat megadó vállalatok száma. Ezt segítheti a regisztrációhoz használt szoftver hamarosan elkészülő módosítása is, amely révén elektronikusan is lehet majd változtatni a céges adatokon.

Ay János szerint minden olyan vállalkozó regisztrálhat a kamarai nyilvántartásba, aki megfelelő szakképesítéssel vagy szakemberrel rendelkezik, és bemutatja a szükséges szakmai követelmények ismeretét tanúsító bizonyítványt is. "Ha valaki egyetlen speciális hőszigetelő technológia alkalmazásáról szerzett oklevelet, akkor annak ellenére is hőszigetelőként kell regisztrálnia, hogy ilyen végzettséggel nem rendelkezik" - ismerteti a regisztráció kissé rendhagyó menetét az igazgató. Szerinte, ha egy vállalkozó a helyszíni ellenőrzés alkalmával is olyan munkát végez, amelyhez megfelelő szakképesítéssel vagy szakképzett alkalmazottal rendelkezik (és természetesen a többi törvényi előírást is betartja), akkor semmiféle hátrányos következménnyel nem kell számolnia.

A kamara mindezek mellett a TEÁOR-, és szakmakódok, valamint a szükséges szakképesítések modernizálását is kezdeményezte az illetékes minisztériumoknál. "Az NFGM szakmai felügyeletet ellátó főosztályánál két tárcaközi bizottság megalakítását javasoltuk. Célunk a TEÁOR- és szakmakódok, valamint a szükséges szakképesítések korszerűsítése. Igen sok az ellentmondás és az elavult rendelet, amely nem kellő módon, vagy nem életszerűen határozza meg, hogy mely technológiákhoz milyen szakmai végzettség fogadható el" - fogalmazott Ay János.

Átláthatóbb lehet építőipar

Az igazgató szerint a kivitelezői nyilvántartás révén reális képet kaphatunk az építőiparról. Többek közt az is kiderül, valójában kik végzik ezt a tevékenységet és melyek azok a cégek, amelyek egy-egy munkát csak alvállalkozók segítségével tudnak teljesíteni.

Az eddig feldolgozott regisztrációk alapján az építőipari kivitelezők közt nagyon sok az egyéni vállalkozás és többségük olyan aprófalvakban működik, ahol nem kell iparűzési adót fizetni. A cégek általában egy-két alkalmazottal működnek, 25-50 fős vagy ennél nagyobb vállalkozásokat alig találni köztük. Az igazgató szerint ez egyáltalán nem a cégek bűne: a hatályos TB- és adójogszabályok kényszerítik ilyen működésre a vállalkozásokat.