Alkotmánybíróságra mennek a kereskedők

Az Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló szakigazgatási állásfoglalás miatt.

Az OKSZ a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) állásfoglalását kifogásolja, mivel abban szerinte olyan előírások szerepelnek, amelyek ellentmondanak a korábbi megállapodásoknak. Mint mondják, a kereskedőknek és a beszállítóknak sem idejük, sem lehetőségük nem volt az MGSZH állásfoglalásában leírtakat figyelembe venni, emellett az előzetes egyeztetés is elmaradt az érintettekkel.
Az MGSZH az idén január 29-én adta ki állásfoglalását a "mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló, 2009. évi XCV törvény alkalmazásának hatósági végrehajtási szempontú áttekintése" címmel. Az OKSZ szerint a fő probléma az, hogy a kereskedők és a beszállítók a dokumentum január 29-i kiadását megelőző hónapokban a hivatal korábbi állásfoglalásai alapján kötötték meg beszállítói szerződéseiket.

A törvényt 2009. október 13-án fogadta el az Országgyűlés: az OKSZ szerint ezt követően a szerződéskötési munka rendkívüli erőfeszítést igényelt a kereskedőktől és a beszállítóktól, mivel a törvény február elsejétől már a joganyagnak megfelelő szerződési kikötéseket követelte meg.

Vámos György az OKSZ főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az MGSZH állásfoglalása több ponton megváltoztatja a január 29-e előtt még érvényes és számos, már megkötött szerződésben rögzített szerződési feltételeket. Így például az állásfoglalás szerint a kereskedők ezentúl nem nyújthatnának logisztikai szolgáltatást a beszállítóknak. A szövetség többek között kifogásolja, hogy az állásfoglalás szerint a személyi hatályt megalapozza a beszállító, illetve a kereskedő egyikének magyarországi székhelye, telephelye, fióktelepe. Az OKSZ szerint a nemzeti jog személyi hatálya az Európai Unió joggyakorlata alapján akkor érvényes, ha mindkét fél a magyar jogrendnek megfelelően, Magyarországon létrehozott vállalkozás. Ha tehát a szerződő felek két külön országban vannak bejegyezve, akkor a jog szerint kiköthetik, hogy a szerződésre melyik ország törvényeit alkalmazzák, míg az MGSZH szerint ez most már nem lehetséges - mondta Vámos György.

A szakigazgatási hivatal állásfoglalása nem kötelező érvényű, ám a hivatal bírságot szabhat ki, amennyiben feltételei nem teljesülnek. Ezért fordult az Alkotmánybírósághoz az OKSZ, és az Európai Bíróságot is megkeresik az állásfoglalás kifogásai miatt.