Jogdíj a vetőmagvak után

Egy tavaly augusztusi jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók jogdíjfizetés után felhasználhassák a tavaly vásárolt, növényfajta-oltalommal rendelkező vetőmagvak utántermesztett vetőmagjait. Ez a gyakorlat a törvényváltozás előtt szigorúan tilos volt, de sem az államot, sem a gazdákat nem érdekelte.

Tavaly fogadta el a parlament az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló jogszabályt, összhangban az unió idevonatkozó szabályozásával. "A cél az volt, hogy az állam más forrásból pótolja a növénynemesítésből elvont pénzt, miután kiszállt a nemesítésből" - mondja kérdésünkre Seprenyi István, a nemesítők és fajtatulajdonosok által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ügyvezetője. Magyarország huszonöt éve csatlakozott az UPOV-hoz, - az új növényfajták oltalmára létesített Nemzetközi Egyezményhez -, ami kimondja, hogy minden jog az oltalmazott fajta tulajdonosát illeti meg. Az unió 1994-ben egy rendelettel huszonegy fajta esetén biztosította a gazdálkodói privilégiumot, azaz a fajta utótermesztéséhez nem kell a fajtatulajdonos előzetes engedélyét kérni, hanem egy méltányos jogdíj megfizetése után - a következő szezonban - felhasználható.


Azt, hogy a gazdák milyen vetőmagot vetettek el, 2009 őszétől a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ellenőrzi. "December végén küldtük ki a fajtákra vonatkozó bekérő lapokat (fajtahasználati nyilatkozat), ezek valóságtartalmát ellenőrizzük szúrópróbaszerű vizsgálatokkal." Korábban - 2009 augusztus elseje előtt - bár törvény tiltotta, bevett gyakorlat volt az utántermesztett vetőmagok használata. Emiatt a növénynemesítők már huszonöt éve, az UPOV-csatlakozás követően jogosan követelhették volna jussukat az utántermesztett vetőmagok után, ám a nemesítő ágazat állami támogatása tolerálhatóvá tette ezt. Miután azonban az állam kiszáll a nemesítésből, a nemesítőknek lépniük kellett."

A vetőmagok licencdíját a gazdák eddig akkor fizették meg, ha korábban fémzárolt vetőmagot vásároltak. Egy mázsa fémzárolt vetőmag ára - gabona esetén - nagyjából hétezer forint, aminek fajtájától függően tíz százaléka a jogdíj. Oltalmazott fajta utántermesztése esetén fizetendő jogdíj hektáronként fele a fémzárolt vetőmag árába beépített licencdíjnak. egy hektár bevetéséhez két- két és fél mázsa vetőmagra van szükség. Tehát ha a gazda fémzáras magvakat használ, akkor mázsánként fizet jogdíjat, míg ha saját termesztésűt vet a földbe, csak hektáronként kell fizetnie. Egy hektár bevetéséhez két- két és fél mázsa vetőmagra van szükség.

A jogszabály értelmében jogdíjkötelesek lettek a takarmánynövények (csicseri borsó, sárga csillagfürt, lucerna, takarmányborsó, alexandriai here, perzsa here, lóbab, tavaszi bükköny), a gabonafélék (zab, árpa, rizs, madár köles, rozs, tritikálé, búza, durumbúza, tönkölybúza), a burgonya, és az olaj- és rostnövények (olajrepce, réparepce, lenmag, kivéve a rostlent).

Természetesen - mint minden jogszabálynál - vannak kiskapuk, így nem kell jogdíjat fizetnie annak a gazdálkodónak, aki húsz hektárnál, vagy burgonya esetében egy hektárnál kisebb szántóterületen gazdálkodik. Seprenyi István szavai szerint partneri viszonyra törekszenek a termelőkkel. Arról a gazdáról, akiről kiderül, hogy nem fizette ki a jogdíjat - megegyezés hiányában - bíróság mondja majd ki az ítéletet.