Hiányszakmák a színpadon

Vas megyében színházi előadásokkal terelgetnék a hiányszakmák felé a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, mentve a tisztes ipar becsületét.

Miközben az egyetemek és főiskolák ontják a használhatatlan diplomákat, a hiányszakmát tanulók száma alig nő. Pedig egy felkészült mesterember - állítják a szakértők - felér egy diplomással. Ráadásul a jó szakember után két kézzel kapnak a munkaerőpiacon is.

A Bologna-rendszerben tanuló egyetemisták egy része alapképzés után teljesen értéktelen papírral távozik a felsőoktatásból. Eközben jó néhány szakmában égető a szakemberhiány. Jelenleg - jobb híján - elsősorban a középiskolai felvételin "elkaszált", gyenge tanulmányi eredményt produkáló diákok landolnak a szakképző iskolák padjaiban. Ezen a gyakorlaton változtatnának szakmai és érdekvédelmi szervezetek.

A nehéz fizikai munka, az alacsony munkabér, valamint a diploma "mindenhatósága" mellett leggyakrabban az egyes szakmákhoz kapcsolódó rossz képzeteket emlegetik a hiányszakmák kialakulásának okaként. A negatív képzetekkel számolna le a szombathelyi Weöres Sándor Színház és Vas megyei érdekvédelmi, szakmai szervezetek együttműködése nyomán született színházi előadás.


A "Szakmák Színházának" fő célja, hogy a pályaválasztás előtt álló diák és szülei minél többet tudjanak meg a különböző szakmákról. Különösen az olyan régiós hiányszakmákról, mint például az ács-állványozó, a kórházi ápoló, a villanyszerelő, vagy éppen a géplakatos. "Az előadás a szülőknek is szól, hiszen az ő hozzáállásuk nagyban befolyásolja a gyermek pályaválasztását. Szeretnénk eloszlatni azokat a régi, negatív képzeteket, amelyek a tíz-húsz évvel ezelőtti képzésekről élnek a fejükben" - vázolja az előadás egyik fontos célját Kiss Sándor, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) főtitkára. A diákok arról is képet kaphatnak, hogy a képzés végeztével milyen munkalehetőségek nyílnak meg előttük és mekkora jövedelemre számíthatnak. Így nagyobb az esélye annak, hogy - túlképzéssel sújtott területek helyett - a munkaerőpiacon is hasznosítható szakképzésre jelentkeznek a tanulók, nem növelve tovább a diplomás munkanélküliek számát.

"Egy jó szakma, nyelvismeret, aztán a diploma" - ismerteti a különböző képzések kívánatos fontossági sorrendjét a főtitkár. Mint mondja, versenyképesség szempontjából gyakran nem a szakmai ismeretek hiányával akad gondja a határ menti térség magyar kisvállalkozóinak. Nagyobb problémát okoz az idegen nyelvek ismeretének hiánya, ezért később - a szakképzési struktúra átalakítását követően - fontos cél lehet, hogy a mesteremberek megfelelő szakmai nyelvismeretet is szerezzenek.

Az ötvenperces előadást január 25. és 29. között közel ezerötszázan tekintették meg és - az iskolák visszajelzései alapján - a jövőben is hasonló érdeklődésre tarthat számot a produkció. Bár Szombathelyen a szervezők egyelőre nem terveznek további előadásokat, tárgyalások folynak a projekt régiós illetve országos kiterjesztéséről. A fővárosban áprilisban, a Szakma Kiváló Tanulója versenyen mutatják be a produkciót, ezután pedig - a szociális és munkaügyi miniszter ígérete alapján - országos projektté nőhet a kezdeményezés. "Az előadás elterjesztéséhez bővítésre is szükség lesz, hiszen a hiányszakmák régiónként eltérőek lehetnek. Ehhez pedig - hogy az előadás valóban fontos láncszeme legyen az egész szakképzési struktúra átalakításának - megfelelő anyagi támogatásra is szükség van" - hangsúlyozza Kiss Sándor.

A szakképzési struktúra átalakításának az idén bevezetett ösztöndíjrendszer is fontos része. Az intézkedés nyomán februártól havi tízezer, ősztől pedig - tanulmányi eredménytől függően - tíz-harmincezer forintos ösztöndíjat kapnak a hiányszakmát tanuló szakiskolai diákok. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak.