Vállalkozói negyed kezdőlap

Szavazás

Twitter

Belépés

Legfrissebb

Külföld

Címkék: magyar, román, vendéglátóipar, Csíkszereda

2010.02.08 07:51:00 - MTI

Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Eltűnő magyar feliratok Csíkszeredán

Csíkszereda bevásárlóutcájának boltjaiban jórészt román nyelvű feliratok tájékoztatják a vásárlókat, de a vendéglők zöme sem visel magyar nevet. Erről bárki meggyőződhet, aki végigmegy a háromnegyed részben magyarok által lakott, negyvenezer fős város Petőfi Sándor utcáján.

Ezen a helyen mintegy másfél tucat vendéglátóegység működik, de ezek közül a közelmúltig egyetlenegy viselt csupán magyar nevet, mégpedig a hangulatos és patinás Aranykapca. Hajdan, a két világháború között azonos nevű vendéglő működött az utcában. A pártállami időszakban füstös kocsmává degradálódott vendéglőt egyszerűen csak Kapcának nevezték a csíkiak. Aztán ez a kocsma "kimúlt", a kilencvenes években megnyitottak egy újabb helyiséget Aranykapca néven, de az is megszűnt.
A mai vendéglőket, bárokat inkább olasz városról, olasz szentről, kábítószerről vagy déligyümölcsről keresztelték el, némelyik tulajdonosa pedig angol "nyelvtudását" is fitogtatni próbálja. Így, aki végigsétál az utcán, ilyen feliratokba ütközik: Meeting, Palermo, San Gennaro, Bandido's, Mediteran, Opium, Mango. Az olyan kocsma, amely még ragaszkodik az anyanyelvű cégérhez, eldugott udvar mélyére húzódik vissza, mint amilyen a Két Góbéhoz.

Román feliratokból van a legtöbb, elvégre az állam nyelvéről van szó. Csakhogy a városban megjelenő Hargita Népe napilap online kiadásában megjegyezi: "Noha semmilyen törvény nem tiltja a kereskedelmi egységeknek a többnyelvű feliratok használatát, a túlnyomórészt magyarok lakta Csíkszeredán számos olyan üzlet működik, amelynek tulajdonosai csak román feliratok révén tájékoztatják a vásárlókat".

MTI
Élelmiszerbolt Csíkszeredán

Komoróczy György nyelvművelő évtizedek óta vizsgálja az anyanyelv helyét és szerepét a társas érintkezésekben. Szerinte a román nyelvű feliratok használata, az idegen nyelvű cégnevek, boltnevek arról tanúskodnak, hogy egyrészt gyenge a nemzeti öntudat, másrészt pedig arról, hogy a román politikai közhangulat is hozzájárul ahhoz, hogy a köztudatban továbbra is az államnyelvnek tulajdonítanak elsődleges szerepet, visszaszorítva az anyanyelvet. A vonatkozó törvények szavatolják a szabad nyelvhasználatot, élni kell ezzel a lehetőséggel - hangsúlyozta Komoróczy György, hozzáfűzve: "az anyanyelvet használnunk kell a társas érintkezéseinkben, a hivatalokkal, szolgáltatókkal való viszonyban, de a boltokban, vendéglőkben is".

Mondja el a véleményét Ön is!

Hozzászólások - 2 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

vadfoka 2010. február 08. hétfő, 08:39

A Petőfi Sándor setanyrol lehet szo. Nemreg voltam Csikszeredaban, es en is hasonlot tapasztaltam. Meglepett pl. hogy az uzletben az eladono csak romanul tudott, meg a sok helyen csak roman felirat.Ilyenkor arra gondolok hogy szulovarosomban, Marosvasarhelyen is igy kezdodott, es most egy magyar utcanevhez sincs jogunk (pl Kossuth utca).Legyetek resen szekely testvereink!

vagus 2010. február 08. hétfő, 08:21

Sztereotipizáló a cikk. Csíkszeredában nincsen Pető utca, sem gyenge nemzeti öntudat, a fotó talán még özönvíz előtti.

Top KH

Kérdezze szakértőinket

Bognár MihályBognár Mihály

Igazgatóság- vezető, K&H Csoport
Pályázati tanácsadó

Matics PálMatics Pál

K&H Csoport
agrárszakértő

Dr. Egerszegi TamásDr. Egerszegi Tamás

Egerszegi Ügyvédi Iroda
ügyvéd, vezető

Kalmár ZoltánKalmár Zoltán

Iroda.hu Kft.
kereskedelmi ingatlanos szakértő,
ügyvezető igazgató

Poós MiklósPoós Miklós

Kanoa Consulting Kft.
vezető coach-tréner

Balogh-Celebrini TivadarBalogh-Celebrini Tivadar

emtrek Kft.
cégfejlesztési konzulens, coach

Török AntalTörök Antal

iparjogvédelmi igazságügyi szakértő, mediator


Online tanfolyam


Keresés

Hírlevél

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!

Tudta-e Ön?

hogy 2004-ben a Kínába irányuló magyar export értéke 390,4 millió dollár volt (a 2003-as duplája), míg a Magyarországra érkező import értéke en 2,87 milliárd dollárt tett ki (csaknem a háromszorosát az egy évvel korábbinak)?

Címketár

vállalkozó (322), kkv (316), agrár (269), magyar (255), fejlesztés (208), adó (205), támogatás (196), pályázat (191), pénz (183), APEH (179)

CÍMKETÁR »