Konferencia családi cégekről

A tulajdonosi generációváltás kiemelt témája lesz a Felelős Magyar Családi Vállalat Tulajdonosok Első Magyarországi Konferenciájának február 25-én a Magyar Tudományos Akadémián.

A Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület (FBN-H) szerint a családi vállalkozások fontos szereplői lehetnek a válságból való kilábalásnak, hiszen minden más vállalati formánál jobban tűrték a krízis megpróbáltatásait. Miközben a tőzsdei cégekre tavaly jellemző volt, hogy részvényeseik kielégítéséért feláldozták hosszú távú érdekeiket, a családi vállalkozások a generációkon átívelő üzletvitelt, a hosszabb távú megtérülési időt tartották szem előtt.

Rudas László, az FBN-H elnöke úgy véli, hogy a magyarországi adózási rendszer hátrányosan érinti a befektetéseikkel hosszú távú értékteremtésre berendezkedett családi vállalkozásokat a rövidtávú befektetőkkel szemben. A rendszerváltáskor indult családi vállalkozások alapító tulajdonosai már nyugdíjas korba értek, és sokan nem készítették fel örököseiket az érték és vagyonmegőrzésre, vállalkozásaik továbbvitelére.


A családi vállalkozások ösztönzését az Európai Unió is fontosnak tartja. Ezt bizonyítja Rudas szerint, hogy az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága a tagállamokra vonatkozó szabályozási ajánlásokat jelentetett meg a témában.

A családi vállalkozásokról sokaknak a sarki zöldséges jut eszébe. Ezért fontos kiemelni, hogy családi tulajdonban van sok nagyvállalat is, ilyen például a Volkswagen, a Citroen-Peugeot illetve a hazaiak közül a Zwack, a Petrányi, vagy a KÜRT. Az Economist Intelligence Unit 2009-ben publikált felmérése szerint a családi vállalatok alkotják a globális gazdaság gerincét. A családi tulajdonú cégek hozzájárulása a globális GDP-hez negyvenöt és hatvanöt százalék közé tehető.