Szabadságolás speciális esetei

A Munka Törvénykönyve a pihenőidő, a rendes szabadság és a betegszabadság mellett másféle munkaidő-kedvezményeket is biztosít a munkavállalók számára. A jól ismert szülési szabadság mellett így akár tanulmányokhoz, sőt még házépítésre is adható "eltáv".

Munkaidő-kedvezmény terhesség és szülés idején

A terhes, illetve szülő nőt huszonnégy hetes szülési szabadság illeti meg, amit úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

Gyermeke megszületésekor az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezt munkáltatója legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kért időpontban köteles kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár az apának, ennek kifizetése az állami költségvetés terhére történik, a 305/2002.(XII. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint. Ennek megfelelően a munkáltató kapcsolódó költségeinek megtérítése iránti kérelmét évente négy alkalommal nyújthatja be, a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságához, a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény

A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény gyermekenként jár. Erre az időre távolléti díjra jogosult a munkavállaló.


Fizetés nélküli szabadság alábbi esetekben illeti meg a munkavállalót:

- a gyermek hároméves kora alatt, a gyermek otthoni gondozása céljából,
- a gyermek tízéves koráig, a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának időtartama alatt, ha a munkavállaló otthon gondozza a gyermeket,
- a gyermek tizenkét éves koráig, annak betegsége esetén, otthoni ápolása céljából,

Ezen időszakok során a szülőt különböző juttatások illetik meg, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján.

További munkaidő-kedvezmények

A munkavállaló kérelmére munkáltatója fizetés nélküli szabadságot köteles számára engedélyezni, tartós (harminc napon túli) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolásának idejére, de legfeljebb két évre. Az ápolást a munkavállalónak személyesen kell végeznie. A tartós otthoni ápolást és annak indokolt voltát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ági rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

Lakásépítésre tekintettel járó, fizetés nélküli szabadság

A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő, fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből épít lakást saját részére. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele élő házastársa (élettársa) igényelheti. A megszakítás nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal előbb közölt - időpontban kell kiadni.

Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, előzetesen meg kell állapodnia munkáltatójával a kiadás ütemezéséről.

Tanulmány folytatásához szükséges szabadidő

A tanulmányokhoz kapcsolódó munkaidő-kedvezmény bírálata során döntő, hogy a munkavállaló iskolai rendszerű vagy nem iskolai rendszerű képzésben vesz-e részt.

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő dolgozó részére ugyanis munkáltatója köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.


Ezen kívül a munkavállaló vizsgánként - ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőre jogosult. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez pedig tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani a munkáltató.

Ezzel szemben a nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló számára csak akkor jár tanulmányi munkaidő-kedvezmény, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály rendeli el, vagy tanulmányi szerződés állapítja meg.

A fenti távollétek időtartamára a munkavállalónak alapesetben (tanulmányi szerződés vagy a felek eltérő megállapodása hiányában) nem jár díjazás, kivéve az általános iskolai tanulmányok folytatását, amikor a dolgozó részére távolléti díjat kell fizetni.

Fontos, hogy ha a munkáltató kötelezi munkavállalóját a képzésben való részvételre, akkor meg kell fizetnie a tanulmányok folytatásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, így a kieső, távolléti időre járó bért is.

dr. Tamási Júlia,
ügyvéd