Piacszerzés külföldi terjeszkedéssel

Az időszakosan nehéz helyzetbe került külföldi cégek felvásárlása új lehetőséget adhat a terjeszkedésre a magyar közepes vállalatoknak is. Néhány alapvető óvatossági szabályt azonban be kell tartani - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A magyar tulajdonú, közepes méretű cégek külföldi jelenléte nem példa nélküli, ám sok cégvezető, tulajdonos ma még alábecsüli a külföldi piacokban rejlő lehetőséget, vagy éppen túl kockázatosnak tartja a nemzetközi porondra való kilépést, az azzal járó, várható előnyökhöz képest. Bodor Kornél, a Deloitte feltörekvő középvállalatok csoportjának vezetője szerint a nemzetközi terjeszkedésnek mindig vannak kockázatai, különösen igaz ez a jelenlegi gazdasági környezetben. Az új piacok meghódításának leghatékonyabb módja azonban kétségtelenül a felvásárlás, főleg, ha a kiszemelt külföldi vállalkozás életében a piacvesztéssel, profitcsökkenéssel, likviditási gondokkal járó időszak csupán átmeneti jelenség, s az adott társaság egyébként ígéretes termékekkel és megalapozott jövőképpel rendelkezik.


A Deloitte szakértője kiemelte: mielőtt egy cég élne az akvirálásban rejlő lehetőségekkel, fontos, hogy jól meghatározott, hosszú távú növekedési stratégiával és jól megfogalmazott célokkal rendelkezzen. Rögtön az elején célszerű vizsgálni azt is, hogy a megvásárolni tervezett cég irányítására rendelkezik-e kompetens menedzsmenttel. Semmiképpen nem szabad akvirálásba kezdeni addig, míg a cég belső rendszerei nem teszik lehetővé akár a saját, akár felvásárolt cég teljesítményének megfelelő minőségű pénzügyi követését, esetleges integrálását.

A szakértő hangsúlyozta: a terjeszkedés mellett döntő vállalatnak célszerű nagyon alaposan elemeznie a felvásárolni kívánt társaság riportjait, beszámolóit. Egy társaság teljesítményének nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, objektív mércéje szinte minden esetben az IFRS (International Financial Reporting Standards - Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok) szerinti beszámoló.
A cégnek adott kölcsönöknél fontos számba venni, hogy van-e nemfizetésből eredő kockázat. Jó, ha a vállalat figyelmet fordít az akvirálni kívánt cég ügyfeleinek, vevőinek sebezhetőségére is. A vevők esetén ki kell térni például a körbetartozás kockázatának alaposabb vizsgálatára is, valamint az értékvesztések számbavételére. Fontos a beszámolókból a devizakockázatokra, likviditási kockázatra vonatkozó adatok elemzése is, valamint annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a cég nem fog tudni kötelezettségeinek (hitelek, szállítókkal szembeni tartozások) eleget tenni. Arra is figyelni kell, hogy megvalósul-e a törlesztési terv és a bevételek összhangja, illetve, hogy az évenként megújítandó szerződéseknél a bank megújította-e a szerződést.

A szakértő hangsúlyozta: minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni és értékelni, hiszen a befektetéssel járó kockázat nem csak iparág- és nem is pusztán országfüggő. Mivel az esetek mérlegelése, illetve a beszámoló vizsgálata igen alapos ismereteket és nagyfokú körültekintést igényel, célszerű külső szakértő bevonásával végezni.